Raile Jakab
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
P. Raile Jakab SJ (Vaskút, Bács-Kiskun megye, 1894 – Newark, New Jersey állam, 1949) jezsuita páter.
[szerkesztés] Élete
Tanulmányait Kalocsán, Nagyszombatban, Pécsett és Innsbruckban végezte. 1925 és 1927 között Bécsben, 1927-től 1933-ig New Yorkban, 1933-tól pedig két évig Szegeden működött. A jezsuita tartomány főtitkára volt Budapesten 1935-től 1942-ig – képessé tette erre kiváló szervezőképessége, üzleti érzéke, erős akarata és nagy tudása. A II. világháború alatt a budapesti Pápai Nunciatúra Segítő Bizottságának elnökeként jezsuita rendtársait és családtagjait beszervezve sok üldözöttnek (pl. Harsányi Jánosnak) nyújtott segítséget, amiért 1992. február 24-én posztumusz Jad Vasem-díjat kapott Jeruzsálemben. Raile Jakab (Nagy Töhötöm és Thassy Jenő visszaemlékezése alapján) Mindszenty mellett szóba jött esztergomi érsekként. 1948-49-ben Amerikában pozitív kisugárzása és kellemes modora miatt a bostoni jezsuita egyetem közkedvelt tanára volt. 1949-ben New York közelében halt meg gépkocsi-szerencsétlenség következtében 55 éves korában.
[szerkesztés] Irodalom
- Dr. Lea-Katharina Steller: Jaksi (Raile Jakab jezsuita páter élete) Szentendre, 2005. ISBN 9632290674