Jeruzsálem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Arab

القدس

Tudományos átirat

al-Quds

Jeruzsálem (modern héberül: ירושלים Jerusalájim, bibliai héber: ירושלם, arabul: al-Kudsz) Izrael fővárosa, továbbá politikai és vallási központja (az 1967-es hatnapos háború óta), a három ábrahámi világvallás mindegyikének (izraelita vallás, kereszténység, iszlám) szent helye.

Az óváros látképe

[szerkesztés] Fekvése

750 – 800 m-es átlagmagasságon fekszik.

Koordinátái: é. sz. 31°47′ k. h. 35°13′

[szerkesztés] Története

Jeruzsálem múltja változatos és összetett történelmi események bonyolult sorozatából tevődik össze. Az emberiség egyik szent városa, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás találkozópontja. A muzulmánok szerint „a Szent”, a zsidóknak a Béke Városa, a keresztény világ szemében Krisztus Passiójának és keresztrefeszítésének a helyszíne. A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szentsír-templom és a Sziklamecset.

[szerkesztés] Jeruzsálem, mint vallási központ

[szerkesztés] Zsidóság

A zsidók számára itt állt Salamon temploma, majd a helyén a Heródes építette és a rómaiak által lerombolt második templom. Ennek egyedül megmaradt fala, a Siratófal vallásuk legszentebb kegyhelye: hitük szerint Isten (számukra Jahve) az itt összeszedett porból teremtette Ádámot, ehelyütt ölte meg Káin Ábelt és akarta Ábrahám feláldozni Izsákot. S ami a legfőbb: ide várják a Messiás eljövetelét, aki majd újjáépíti a templomot. A Biblia 667-szer említi Jeruzsálemet. Az ő igényük egyúttal a legrégebbi: háromezer éves. A szétszóródott zsidóság évezredek óta mondogatja köszöntésként, hogy „Jövőre Jeruzsálemben!”

[szerkesztés] Iszlám

A mohamedánok „mindössze” 1300 esztendős jogot formálnak Jeruzsálem óvárosára, ahol is a Templom-hegyen áll az Al-Aksza mecset, vallásuk harmadik szent helye Mekka és Medina után. Maga Mohamed próféta vallotta, hogy e városban voltak az őt megelőző próféták, ezért eleinte az ő parancsára Jeruzsálem felé fordultak az imádkozó (ma Mekkára tekintő) mohamedánok. Hitük szerint Mohamed próféta innen emelkedett fel a mennybe, méghozzá arról a szikláról, amelyen Ábrahám kínálta áldozatul a fiát (az ő hitük szerint nem Izsákot, hanem elsőszülöttjét, Iszmáelt), s amely most a Templom-hegyen lévő Sziklatemplomban van. S persze éppen a Templom-hegy tövében van a Siratófal.

[szerkesztés] Kereszténység

A keresztények számára Jeruzsálem Jézus városa, ahol kínhalált szenvedett, ahol feltámadt, s ahová majd az ítélet napján visszatér. Itt szolgálták fel neki az utolsó vacsorát, s pünkösdkor itt jött létre maga a keresztény egyház. Nincs is a keresztényeknek fontosabb zarándokhelye. A keresztények középkori térképein Jeruzsálem a világ közepe. A várost felkereső vallásos keresztények elzarándokolnak Jézus keresztre feszítésének helyéhez, s a sírhoz, amelyből feltámadt. Ugyanezen oka volt annak is, hogy a keresztes háborúk során Jeruzsálem megszerzéséért folytak a legvéresebb harcok. A Vatikán szeretné, ha az ENSZ nemzetközivé nyilvánítaná Jeruzsálemet.

[szerkesztés] Látnivalók

Menóra – hétkarú gyertyatartó

A zsidó nép egyik legősibb szimbóluma az Izraeli Parlament, a Knesset mellett található. Készítője az 1877-ben Németországban született, de a zsidóüldözések elől Angliába költözött Benjámin Elkáná (Benno Elkan) szobrászművész. A Menórát a brit Parlament 1956-ban ajándékozta Izrael Államnak.

A Menórán a következő héber felirat olvasható: "A Menóra a hit fényének és a reménynek a jelképe, amelyek a négyezer évig tartó szenvedés során végigkísérték a zsidó népet azon küldetésében, hogy az emberek és a nemzetek közötti igazságosság hitvallását hirdesse. Izrael Államának jelképe. Ez a menóra, mely a zsidó történelem kimagasló személyiségeinek és legjelentősebb eseményeinek kíván emléket állítani, Anglia ajándéka a Knessetnek. 1956."