Resztoránizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 januárjából származik.

Resztoránizmus olyan keresztény mozgalmakból álló, vallási irányzat melyek teológiai és vallási gyakorlaton keresztül megpróbálta túlszárnyalni a protestáns és ortodox keresztény felekezeteket. Célja a kereszténység eredeti (bibliai) alakjához, a korai kereszténységhez való visszatérés volt. Kezdetben a XVIII. század második felében Amerikában és Európában párhuzamosan indult Visszaállítási mozgalommal kezdődött mely az újszövetségi I. századi kereszténység visszaállítását szorgalmazta, később a mozgalomból kiválva jöttek létre olyan mozgalmak (pl. (milleriták, mormonizmus) amelyeknek bibliai gyökerekhez való visszatérése különféle ószövetségi tanokig, illetve a mózesi törvények visszaállításáíg is viszanyúlt (pl.: prófátaság valamint, adventizmus: szombattartás, mormonizmus: többnejűség). A resztoránus teológia legkorábbi megjelenése a baptista, Anabaptista mozgalmak idejére tehető melyeknek teológia, és motivációs elemeihez hasonló.

Tartalomjegyzék

1 Gyökerei
2 A restaurációs mozgalom korában, hatása alatt létrejött mozgalmak
3 Lásd még
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Gyökerei

[szerkesztés] Anabaptista mozgalom

Az anabaptista mozgalom a 16. században, Nyugat-Európai reformációt megelőző illetve a reformácó képviselői és az ortodox kereszténység képviselői által egyaránt üldözött radikális keresztény irányzat. Az anabaptistákat eretnekséggel vádolták, üldözőik gyakran víz alá merítve megfojtották, vagy forrásban lévő vízzel leöntve kínozták, a keresztségről vallott tanításuk kigúnyolásaképpen. Az anabaptista szó a görög ana és baptizo szavak összetételéből származik és „újrakeresztelő”-t jelent, melyet a 16. században gúnynévként használtak azokra a csoportokra, akik a gyermekkeresztséget érvénytelennek tartva felnőttkeresztséget gyakoroltak. Magukat testvéreknek, hívőknek és keresztyéneknek hívták. Komolyan vették Krisztus tanításai iránt a mindennepi életben való engedelmességet. A német parasztháború korában keletkezett mozgalom. Csak a hit tudatos megvallásával egybekötve tartották érvényesnek a keresztséget, elvetették a gyermekkeresztséget, a felnőtteket újrakeresztelték. Az anabaptizmus egy ága volt radikalista. Az anabaptista közösségek többsége pacifista volt. Öt év véres küzdelmei után Münsterbe vonultak vissza, ahol Leydeni János vasfegyelmet parancsoló irányításával "radikálisan kommunisztikus" uralmat vezettek be, beleértve a poligámiát is. A várost visszafoglalták, és az anabaptistákat keményen megbüntették. A münsteri eset miatt (Zarándok Gyülekezet c. könyv) Luther Márton határozottan fellépett ellenük. A megmaradtak szétszóródtak, különböző kisebb csoportokká forgácsolódtak, köztük vannak a mennoniták, az ámisok és a hutteriták. Mások a reformátusokhoz csatlakoztak.

[szerkesztés] Baptista mozgalom

A reformáció harmadik ágaként a német nyelvterületen kibontakozó anabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként, Hollandiában jött létre az első baptista gyülekezet 1609-ben. Először Angliában, később az európai vallási türelmetlenség miatt Észak-Amerikában terjedt el. Európába a XIX. század első felében Hamburgon keresztül érkezett újra (Johann Gerhard Oncken). Napjainkban legdinamikusabban Afrikában, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában növekednek a baptista közösségek.

[szerkesztés] Restaurációs mozgalom

Az 1779-es amerikai forradalom fényében az új keresztény nemzedék olyan egyházat kívánt, amely demokratikus elvekre épül és megadja a jogot az egyszerű embereknek, hogy maguk olvassák és értelmezzék az Újszövetséget. Célja a reformáció, illetve reformok helyett a bibliai kereszténység és egyházi gyakorlatok teljes visszaállítása. A korra jellemző volt egy általános elégedetlenség a reformáció által elért eredményekkel. A mozgalom a hitvallásokat mint tanult emberek spekulációit elvetette és a papság uralmát visszautasította. Európában skót baptisták, Amerikában ökumenikus alapokon indult (B.W. Stone, Thomas Campbell és fia Alexander Campbell) A Stone és Campbell család vissza akart térni az újszövetségi egyház primitív egyszerűségéhez, elhagyva a felekezeti megosztottságokat. Hangsúlyozva a gyülekezetek függetlenségét, a hívők bemerítését, az újszövetségi vének és diakónusok mintáját az egyház vezetésében, a papság és a laikusok közötti különbség eltörlését, és a Bibliát tartották a keresztény hit és életgyakorlat egyetlen forráskönyvének. A restaurációs mozgalom jelentős kezdeti eredményeként a 19. század közepére Amerika hatodik legnagyobb keresztény egyházává vált.

Krisztus Egyháza

A helyreállítási mozgalomból jött létre a Krisztus Egyháza Church of Christ. Világszerte ma kb. 2,5 – 3 millió tagja van több mint 20 000 gyülekezettel. Krisztus Nemzetközi Egyházai felekezetektől független, gyülekezetenként önálóan működő keresztény egyházközösségek. Krisztus Egyházai hangsúlyozzák a biblia újszövetségi részének használatát, melyben megtaláláható, az I. századi egyház egyházi szerkezete, erkölcsi hite és tanítása. Ugyanakkor Krisztus Egyházainak meggyőződése, hogy az Ószövetség, szintén Isten ihletett szava, történelmileg pontos, valamint igaz elveket tartalmaznak melyek jótékonyak (bár törvényei nem kötelezőek az új szövetség óta hacsak nem volt kiemelten tanított és hangsújozott az új szövetségben is.)