Adventizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az adventizmus vagy advent mozgalom egy keresztény színezetű végidő váró vallási irányzat. Gyökerei a 19. századi amerikai világvége-váró mozgalomig nyúlnak vissza.

Tartalomjegyzék 1 Az adventizmus és a Hetednapi Adventista Egyház létrejöttének főbb motívumai 2 Alapvető hitnézetek 3 Az advent mozgalomból létrejött szervezetek 3.1 Hetednapi Adventista Egyház 3.2 Hetednapi Adventista Reformmozgalom 3.3 Keresztény Advent Közösség 3.4 Jehova Tanúi 3.5 Dávidiánus Hetednapi Adventista közösség 4 Egyéb tanítások és teológiai részletkérdések 5 Kiadványok 6 Lásd még 7 Külső Hivatkozások 7.1 Bibliográfia

[szerkesztés] Az adventizmus és a Hetednapi Adventista Egyház létrejöttének főbb motívumai

William Miller 1831-ben elkezdte hirdetni a világvégét. Tizenöt érvből álló tanrendszerrel támasztotta alá, hogy Krisztus 1843-ban jön el, a világ végével együtt. Az advent vagy „millerita” mozgalomnak többszázezer híve támadt szerte az Amerikai Egyesült Államokban. 1843-ban Miller jövendölése nem teljesült. Az első csalódást követően Samuel S. Snow 1844. október 22-re tűzte ki az új dátumot, azonban ez sem vált valóra. Miller még 1844-ben visszavonult. Az advent mozgalom azonban ezután nem szűnt meg teljesen, hanem több csoport együtt maradt. Ezekben a csoportokban a próféciák elmaradásának magyarázataként egymástól eltérő racionális és teológiai magyarázatok születtek:

A próféciák elmaradásának magyarázataként született racionális magyarázatok:

• Jézus eljövetele nem volt látható a tagok számára.
• Pontatlan volt a dátum, ezért új dátum szükséges. (Samuel S. Snow)
• Nem az történt, amire számítottak.

Teológiai magyarázatok:

• Hiram Edson 1844-ben egy látomása révén felismerte, hogy az időpont nem Jézus visszajövetelére vonatkozott, hanem Jézusnak a mennyei szentek szentjébe való belépésére.
• A világvége elmaradását O.R.L. Crosier azzal a tanítással magyarázta, hogy Jézus azon a napon nem a Földre jött vissza, hanem a mennyei szentély legszentebb helyiségébe ment és elkezdte a világ „vizsgálati ítéletét”. Ennek során a mennyei feljegyzéseket megvizsgálja, hogy megtudja kik azok a személyek, akik a hitükön és a bűnökből való megtérésükön keresztül megváltására érdemesek.
• Az 1844-es év végén Ellen Gould White asszonynak (1827–1915) látomásai voltak. White 1846. február 15-i látomása igazolta Crosier szentélytanát és Edson látomását. Majd 1846 őszén Joseph Bates úgynevezett szombattanítását erősítették meg Ellen G. White újabb látomásai.A 3 500 tagú Hetednapi Adventisták Általános Konferenciája 1863-ban a Michigan állambeli Battle Creek-ben bejelentette a Hetednapi Adventista Egyház megalakulását.

[szerkesztés] Alapvető hitnézetek

1. Szombattartás. A hét első napja a vasárnap, így a tízparancsolat-beli (Mózes második könyve 20:10 [1]) „hetedik napnak” a szombatot (héber Sabbath) tartják. Az adventizmus tanítása szerint nincs bibliai alapja a szombat megváltoztatásának.
2. Világvége. Az adventisták szerint Krisztus visszatérése már bármikor esedékes (lásd: Dániel könyve 2. fejezet[2], Máté evangéliuma 24. fejezet[3]), bár pontos idejét senki sem tudhatja (Máté 24:36[4]).
3. Megváltás. A megváltás a Jézus Krisztusba vetett hit által az Isten kegyelméből nyerhető el. A hit cselekedetekben nyilvánul meg. A felelősségteljes kor elérése után, teljes bemerítkezéssel azok keresztelkedhetnek meg, akik lelkileg „újjászülettek”,
4. Isten. Az Atya (Isten), a Fiú (Jézus Krisztus) és a Szentlélek Szentháromsága alkotja az egy Mindenható Istent.
5. Krisztus. Jézus Krisztus az Isten Fia maga is Isten és ő a Megváltó.
6. Keresztség. Az elsődleges előfeltétel az adventista egyházban levő tagságnak a „bemerítés általi” keresztség. Teljes bemerítkezéssel végrehajtott felnőttkeresztséggel történik. A keresztség elengedhetetlen feltétele az erkölcsi felelősségérzet és a tudatos választás. A keresztelést a hit bizonyságának, a Krisztussal való egyesülés, a bűnök bocsánatának és a Szentlélek vételének jelképeként értelmezik.
7. A Prófétaság Lelke megnyilvánul Ellen Gould White életében is. A „maradék egyház” azonosító jele a „Jézus Krisztus bizonyságtétele” (Jelenések könyve 12:17[5]). A Jelenések könyve 19:10[6] szerint ez „a prófétaság Lelke” vagy „a prófétálás lelki ajándéka”. Az adventisták szerint ez az újabb korban Ellen Gould White asszony munkásságában is megtestesült. Írásait (kb. 40 ezer oldal) számos nyelvre lefordították. Fontosabb művei: Pátriárkák és próféták (1890), Jézus élete (1898), Korszakok nyomában (1888). Magát nem nevezte prófétának, inkább „küldöttnek, akit az Úr hívott el” (The Review and Herald, 26. July 1906.). Munkásságát úgy jellemezte, mint „egy kisebb fényt, amely a férfiakat és nőket a nagyobb fényhez (a Bibliához) vezeti” (Colporteur Ministry, p. 125).
8. Biblia. Az adventisták a Sola Scriptura (egyedül a Szentírás) elvét vallják. A Biblia Ó- és Újszövetségi része egységesen üzeneteket tartalmaz a hívők számára.
9. Tízparancsolat. A tízparancsolat örök érvényű erkölcsi törvény. Isten erre alapította a világegyetemet és ami ezzel ellentétesen működik az törést okoz az Istennel, emberekkel és a természettel való viszonyunkban.
10. Misszió. Az evangélium hirdetését legfontosabb feladatuknak tekintik.

[szerkesztés] Az advent mozgalomból létrejött szervezetek

Az advent mozgalom nem egységes, irányzatai eltérően vélekednek Ellen Gould White asszony tanításáról és prófétai voltáról.

[szerkesztés] Hetednapi Adventista Egyház

A Hetednapi Adventista Egyház (Seventh Day Adventist Church) tagsága világszerte kb. 14,5 millió fő. A magyarországi Hetednapi Adventista Egyház tagsága kb. 5 800 fő.

[szerkesztés] Hetednapi Adventista Reformmozgalom

Az I. világháborút követően külön csoportot alakítottak azok a vezetők, akik az adventista tagok háborús bűneit felismerve úgy vélték, hogy az adventistáknak nem lett volna szabad a háborúban résztvenniük. A csoport az 1925. július 14–20 között tartott konferencián vált ki a Hetednapi Adventista Egyházból és lett különálló szervezet. 1949-ben jegyezték be hivatalosan.

[szerkesztés] Keresztény Advent Közösség

Bibliaiskolák Közössége: a Hetednapi Adventista Egyházból Magyarországon a 70-es években kivált szervezet. Magukat továbbra is hetednapi adventistának tartják, a kiválásuk okaként pedig a H.N. Adventisták magyarországi uniójának vezetésével fennálló konfliktust nevezik meg. Állításuk szerint a vezetés együttműködött az akkori politikai döntéshozókkal. Mivel ezt ők elfogadhatatlannak tartották, függetlenedtek a magyarországi uniótól. Állításuk szerint azért nem egyesültek újra a rendszerváltás után, mivel a régi vezetőség a helyén maradt. Jelenleg mintegy 1500 hívője van a Keresztény Advent Közösségnek, de valójában jóval többen vannak, mivel ez a szám csak a már bemerítkezéssel megkeresztelteket jelenti.

[szerkesztés] Jehova Tanúi

Charles Taze Russell az 1844-es nagy csalódás után az adventizmusból kiábrándult csoportokat karolt fel és az adventista hitelvekre alapozva, ám azok lényeges elemeit megváltoztatva hozta létre új vallási szervezetét.

[szerkesztés] Dávidiánus Hetednapi Adventista közösség

Az advent mozgalomból jött létre a Dávidiánus Közösség, amelynek alapítója Victor Houteff volt. A gyülekezet a Hetednapi Adventista Egyházból 1929-ben vált ki, majd felvették a Dávidiánus Hetednapi Adventisták nevet (Davidian Seventh-day Adventists). 1990-ben Vernon Wayne Howell (1959–1993) a Hetednapi Adventista Egyházat elhagyva csatlakozott a csoporthoz, majd vezetőjévé vált. Howell ismertté válása után vette fel a David Koresh nevet. Koresh az adventista teológiához ragaszkodva apokaliptikus hitelveket tanított. Leginkább a Jelenések könyvét használta, azt is úgy mint egy „lencsét”, amelyen keresztül az egész Biblia magyarázható. A mozgalom tanain apró változtatásokat eszközölt, majd többnejűséget vezetett be a gyülekezetében. Ezután a Mount Carmel nevű farmon élt közösségével a világvégét 1993-ra várva. Még abban az évben rálőtt a Davidianus közösségbe ellátogató rendőrökre. Majd a külvilágtól eltorlaszolt épületükben tűz ütött ki és 85 dávidiánus (Koresht is beleértve) képtelen volt, illetve vonakodott elmenekülni a lángok elől, bennégett és meghalt.

[szerkesztés] Egyéb tanítások és teológiai részletkérdések

1. A Halottak állapota. Az adventisták hite szerint a halál egyfajta álom, amelyben „a halottak semmit nem tudnak” (Prédikátor könyve 9:5[7]). Ez a nézet arra utal, hogy a személynek nincs létformája a feltámadásig, azaz az igazak esetében Jézus második eljöveteléig, a bűnösök esetében pedig a Jelenések könyve 20. fejezetében leírt ezeréves uralkodás utánig. E teológia szerint örök szenvedés nem létezik.
2. A világmindenség és az élet eredete. A Biblia teremtéstörténete az ember eredetének igaz története amit nem foghatunk fel egy természettudományos leírásnak . A legtöbb hetednapi adventista úgy tartja, hogy Isten a Földet és rajta minden életformát hat 24 órás nap alatt teremtette körülbelül 6 000 évvel ezelőtt (lásd: ros hásáná), így az evolúció elméletét elvetik.
3. A gonoszságunk eredete. Tanításuk szerint a gonoszság lényege Isten törvényének a megszegése. Erre minden ember öröklött hajlammal születik (az előző nemzedékek törvényszegésének következményeként). Amikor enged ennek a hajlamnak, és maga is megszegi Isten törvényét, akkor bűnössé (törvényszegővé) válik. Az emberek közül az első bűnt (törvényszegést) Éva és Ádám követte el, akik Sátán hazugságainak engedtek. A Bibliára hivatkozva a Hetednapi Adventisták azt vallják, hogy a törvényszegés kigondolója, a bűn "szerzője" Sátán, így tőle származik minden gonoszság.

[szerkesztés] Kiadványok

Adventista folyóiratok:

• Advent hírnök
• Az idők jelei.

Adventista könyvek:

• Ellen Gould White könyvei

[szerkesztés] Lásd még

• Hetednapi Adventista Egyház
• William Miller
• Jehova tanúi
• Advent

[szerkesztés] Külső Hivatkozások

• A Hetednapi Adventista Egyház magyarországi honlapja
• Adventista hívő álltal írt "adventizmus kutatói oldal"

Kritikai linkek:

• Tanulmányok a hetedik napos adventizmus hitéről, praxisáról

Idegen nyelvű oldalak:

• Ellen G. White Research Project
• SDA Outreach
• ExSDA.com
• Exposing Seventh-day Adventist Fables

[szerkesztés] Bibliográfia