Rottenbiller utca

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rottenbiller utcai részlet

A Rottenbiller utca Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, az Erzsébet körúttal és a Dózsa György úttal párhuzamos, a Baross teret a Lövölde térrel összekötő, mintegy 1 kilométer hosszú utca.

[szerkesztés] Története

A 19. század közepéig mint Liniengraben, majd Árokvonal utca volt ismert a pesti polgárok szőlőskertjeit a mai Rottenbiller utca helyén átszelő földút. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1860-as években a Wesselényi utcáig építtette ki az utat, majd Pest városának korábbi polgármestere, Rottenbiller Lipót után 1873-ban Rottenbiller utcának nevezték el. 1879-re a Lövölde térig tartó szakasz is kiépült.

Az utca legrégibb épülete a Dob utca torkolatánál álló, 1872-ben felépült Erzsébet leányárvaház, de az út két oldalát ekkor még alig szegélyezték házak. Ugyanakkor már az 1870-es évektől erre vitte a Városligetbe a pihenni vágyókat a lóvasút, 1897 után a villamos. Az 1880-as évekre az utca mindkét oldalán két-három emeletes eklektikus lakóházak sorakoztak, az 1900-as évekre pedig a Baross és a Lövölde tér felőli szakaszokon többemeletes paloták emelkedtek. Ugyanebben az időben több üzem nyílt az utcában (nagymosoda, mérleg- és játékkártyagyár, tejcsarnok). Az épületek a mai napig őrzik az utca századfordulós arculatát.

A Baross tér felőli oldalon az 1960-as években építették fel az autóforgalmat a Rákóczi út felett elvezető Rottenbiller utcai felüljárót.

[szerkesztés] Jeles épületei

A Walla-ház homlokzata

A volt Budapesti Központi Tejcsarnok épülete

A Blitz-ház

A Rottenbiller utcai felüljáró

Rottenbiller u. 3. Lakóház (Hudetz János, eklektikus, 1894).
Rottenbiller u. 4a. Lemberger-ház (eklektikus, 1893).
Rottenbiller u. 4b. Lakóház (Ray Rezső, eklektikus, 1890.
Rottenbiller u. 5a. Lakóház (eklektikus, 1890-es évek). Itt alakult meg 1906-ban az első magyarországi legális vasutas-szakszervezet, a Vasúti Munkások Országos Szövetsége.
Rottenbiller u. 10. Lakóház (Schwarz Jenő és Horváth Antal, szecessziós, 1907). Az 1950-es években az Almássy térről ide költözött át, és ma is az épület földszintjén működik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Deák Ferenc Könyvtára.
Rottenbiller u. 12. Lakóház (Wellisch Alfréd, eklektikus, 1887). Az épületben nyílt meg és működött az 1880-as években Magyarország legnagyobb mérleggyára, Conrad Schember üzeme.
Rottenbiller u. 13. Lakóház (eklektikus, 1880 k.).
Rottenbiller u. 14. Lakóház, ma óvoda (Pucher József, eklektikus, 1876).
Rottenbiller u. 15. Walla-ház (eklektikus, 1894). Figyelemre méltó díszes homlokzata, illetve puttófejes, oszlopos lépcsőháza.
Rottenbiller u. 16–18. Volt menhely, ma irodaház (eklektikus, 1883). Menhelyként épült, később szeretetotthon, kisegítő kórház, majd iparitanuló-kollégium lett. A második világháború után előbb a Rajkó Zenekar kollégiuma rendezkedett itt be, végül a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány székhelye lett.
Rottenbiller u. 17. Piatnik-ház (Höfler Ignác, eklektikus, 1904). A játékkártyagyártó Piatnik cég miután kinőtte Csengery utcai üzemét, itt rendezte be főhadiszállását.
Rottenbiller u. 19. Medek-ház (Medek J. Vince, eklektikus, 1897).
Rottenbiller u. 21. Lakóház (historizáló, 1896). Ebben a házban született Szakonyi Károly (1931) író, drámaíró.
Rottenbiller u. 24. Lakóház (Wellisch Sándor, eklektikus, 1886).
Rottenbiller u. 27. Lakóház (Sziklai Zsigmond, eklektikus, 1890).
Rottenbiller u. 29a–b. Lakóház (Sziklai Zsigmond, eklektikus, 1890).
Rottenbiller u. 31. Volt tejüzem, ma lakóház (Welleisch Gyula és Sándor, eklektikus, 1887; Eggenberger Sylbert ráépítésével, 1901). A második világháborúig itt működött a Budapesti Központi Tejcsarnok fő telepe.
Rottenbiller u. 32. Lakóház (Dévényi Tamás, kortársi modern, 2001). A főváros első MAGHÁZ-aként épült fel.
Rottenbiller u. 33. Mauthner-ház (eklektikus, 1893).
Rottenbiller u. 34. Lakóház (Paulheim József, eklektikus, 1887).
Rottenbiller u. 35. Blitz-ház (Ybl Lajos, eklektikus, 1900 k.). A Rottenbiller utca legimpozánsabb épülete tagolt homlokzattal, márvány- és aranydíszítésű bejárattal. Ebben az épületben működött 1912-től az Aeroplán kávéház.
Rottenbiller u. 39. (Pálóczi Antal, eklektikus, 1885).
Rottenbiller u. 43–45. Iskolaépület (eklektikus, 1893). Megnyitása óta elemi (később általános) iskola, a falai között tanult Benedek Marcell (1885–1969) író. Ma Janikovszky Éva Általános Iskola.
Rottenbiller u. 44. Lakóház (Schambach Károly, eklektikus, 1889).
Rottenbiller u. 46. Köllő-ház (Novák Sándor, eklektikus, 1900 k.). Élete végén itt élt Köllő Miklós (1861–1900) szobrász.
Rottenbiller u. 47. Fuchs-ház (eklektikus, 1895). Először Feld Zsigmond gyerekszínháza, majd az Odeon mozi, legvégül a Hungaroton lemezgyártó cég működött a falai között.
Rottenbiller u. 50. Volt Erzsébet leányárvaház, ma a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának egyik épülete (Vassel Alajos, romantikus, 1872).
Rottenbiller u. 52. Üzlethelyiség (többször átépítve, Pollack Mihály, 1820). Eredetileg is kereskedés működött az épületben, majd az 1930-as években itt üzemelt a népszerű Makk Hetes vendéglő.
Rottenbiller u. 56–60. Lakóház, ma piacépület (Hild József, klasszicista, 1844). A Garay téri vásárcsarnok újjáépítése idejére, 2003-tól ide helyezték át a piacot.
Rottenbiller u. 66. Lakóház (eklektikus, 1883 k.). Ebben a házban élt és alkotott öt évtizeden keresztül az eszperantista Baghy Gyula (1891–1967).