Rufinus Tyrannius
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rufinus Tyrannius, Rufinus Aquileiensis (Concordia, Velence közelében, Kr. u. 345 körül - Messana, ma Messina, Kr. u. 410) Római egyházi író, műfordító
Kersztény szülők gyermeke volt. Római tanulóévei végeztével Egyiptomban, szerzetesek közt élt, majd Jeruzsálemben pappá szentelték. 397-ben visszatért Rómába, ahol „De principiis" címmel latinra fordította Órigenész: „Peri arkhón" (A keresztény alapigazságokról) című művét; az eredeti szöveg eretnek részleteit Órigenész ellenfelei hamisításának minősítette, és a fordításban megváltoztatta, kijavította. Emiatt heves vitába keveredett Szent Jeromossal, megkeseredetten visszavonult Aquileiába, és görög egyházatyák latinra fordításával foglalkozott. Caesariai Euszebiosz egyháztörténetét nem csupán lefordította, hanem a 324-395 közötti események leírásával ki is bővítette. Így született a „Historia ecclesiastica" (Egyháztörténet) című írása, az első latin nyelvű egyháztörténet. Saját dogmatikai és apologetikus művei kevéssé jelentősek. A nyugati gótok elől menekült Aquileiából Messanába, ott halt meg.
[szerkesztés] Források
- Teológiai kislexikon