San Paolo fuori le mura

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

San Paolo fuori le Mura, Róma

A San Paolo fuori le mura homlokzata

Adatok

Ország

Olaszország, Vatikán

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980,1990

A San Paolo fuori le mura bazilika, magyarul a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika Róma második legnagyobb bazilikája. A hagyomány szerint azon a helyen áll, ahol Pál apostolt eltemették. Ez a hely Pál halálakor az Ostia felé vezető úton, a városfalakon kívül esett, innen származik a bazilika elnevezése.

A lateráni egyezmény következtében a bazilika a Szentszék területen kívüli birtoka.

[szerkesztés] Története

Pál apostol kivégzése után a követői egy emlékhelyet emeltek a sírja fölé, amelyet cella memoriae-nak neveztek. I. Constantinus római császár itt építtetett egy bazilikát. 386-ban I. Theodosius sokkal nagyobb és szebb bazilikát készült emeltetni, de a munka csak I. Leó pápa idején készült el. A kolostor 1220 és 1241 között épült. VIII. János pápa megerősítette a bazilika és a kolostor falait, válaszul a szaracén betörésekre.

Szent Pál szobra a bejáratnál

1823. július 15-ről 16-ra virradó éjjel tűz ütött kis és néhány óra alatt a templom leégett. 1832-ben XII. Leó elkezdte az újáépíttetést. Mivel ez volt az egyedüli római templom, amely megőrizte másfél évezredes jellegét, világméretű segítőkészség mutatkozott az újraépítésnél. Az egyiptomi alkirály alabástrom oszlopokat küldött, az orosz cár a szentélyhez való malachitot és lapis lazulit. A homlokzat munkálatait az olasz kormány vállalta és nemzeti műemlékké nyilvánította a templomot. A jelenlegi templom hűségesen követi az eredeti tervet és méretet.

A bazilika főhajója

[szerkesztés] Leírása

A bazilika hossza 131,66 méter, szélessége 65 méter, magassága 29,70 méter.

A Tevere felőli főbejárat az oszlopos előcsarnokba vezet. Ezt 150 oszlop szegélyezi, az átriumban Pál apostol nagyméretű, erőt sugárzó szobra áll. A szobor a 19. századi Giuseppe Obici műve. Az aranyozott mozaik homlokzat timpanonján középen az áldást osztó Krisztus trónol, két oldalán Péter és Pál apostolokkal. Lejjebb, az ablakok között a négy próféta képe látható.

A főhajót a mellékhajóktól két sor oszlop választja el. Az oszlopok feletti kerek mozaikok a pápákat ábrázolják, időrendi sorrendben, I. Pétertől XVI. Benedekig. A legenda azt tartja, hogy a világ vége akkor következik el, amikor nincs már több pápának hely (jelenleg még hét hely van). A főhajóval szemben magasodik a diadalív, amelyet két gránitoszlop tart. A diadalív mozaikja az V. században készült, Galla Placidia császárnő utasítására. Az apszis mozaikja a XIII. században készült Velencében, III. Honorius pápa megbízásából.

[szerkesztés] Galéria

Szent Pál (freskórészlet, 15. sz.)	A kolostorkert és kerengője	A kolostorkerengő, oszlopkettős	A kolostorkerengő, mozaikdíszes oszlop
A kolostor kerengője, mozaikberakásos díszítés	A kolostor kerengője, kolostorkert	A kolostor kerengője, mozaikberakásos díszítés	A kolostor kerengője
A kolostor kerengője	Mozaik ikon-részlet a 13. századból	Campanille	12-13. századi freskómaradványok
12-13. századi freskómaradványok	Apszis- és diadalív-mozaikok

[szerkesztés] Források

A művészet olasz városai. Róma-Velence-Firenze-Nápoly-Pompei, Edizione Lozzi Roma, 1998
Róma eredetétől 2000-ig, Edizione Lozzi Roma, 2000
Az olasz, az angol, a német és a francia Wikipédia cikkei
Thomas Veser: Az emberiség kincsei. Világörökségünk. Műemlékek és parkok az UNESCO védelmében. Officina Nova könyvek, Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
M. L. Borrá – M. D. Serrano: Korai középkor (A művészet története sorozat) Corvina K. Bp. 1988. ISBN 963 13 2393 5
Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építőművészetben. Műszaaki K. Bp. 1959. ETO 72 01 7350 1259
Pogány Frigyes: A szép emberi Környezet. Műszaki K. Bp. …..
Pogány Frigyes: Róma. Műszaki K. Bp. ….
Pogány Frigyes: Terek és utcák művészete. Műszai K. Bp. …..
Pogány Frigyes: Belső terek művészete. Műszaki K. Bp…..
Fajth Tibor: Itália. Panoráma K. Bp. ……
A Világ természeti csodái és kulturkincsei (UNESCO sorozat 3. kötet: Dél-Európa) Alexandra K. 1998. ISBN 963 367 345 3
Luca Mozzati: ROM (német verzió) Electa, 2003. Milano ISBN 88 370 2070 8
A. M. Cerioni – Roberto Del Signore: La Basilica di San Paolo Fuori le Mura .Ed. Libreria Editrice Vaticana 2003. ISBN 88 209 45711
Cincia Valigi: Róma és a Vatikán. Ed. Plurigraf 2005. ISBN 88 7280 534 1
Wellner István: Velencétől Rómáig. Panoráma mini útikönybvek s. Bp. 1974. ISBN 963 243 012 3

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)