Schwetzi csata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Schwetzi csata | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
| Szembenálló felek | |||||||||
| Lengyel Királyság | Német lovagrend | ||||||||
| Parancsnokok | |||||||||
| IV. Kázmér András Pjotr Dunin | Fritz Raweneck | ||||||||
| Szembenálló erők | |||||||||
| 1000 lovas, 1000 gyalogos, 400 danzigi, valamint lengyel, magyar, cseh zsoldosok és tatárok | 1000 lovas, 2000 gyalogos, négyszáz várkatona, 1300 pomerán | ||||||||
| Veszteségek | |||||||||
| kb. 250 | kb. 1050, köztük Fritz Raweneck | ||||||||
Schwetzi csata: A Német lovagrend és Lengyelország seregei közt lezajlott ütközett, a Tizenhárom éves háború keretében, 1462. szeptember 17-én, a pomerániai Schwetz mellett, Pucknál, (ma Świecin, Lengyelország), közvetlenül a Żarnowiec-tó mellett, ezért a lengyelek Żarnowieci csatának is hívják. Az ütközetben a jóval kisebb lengyel sereg nagy győzelmet aratott a lovagrendiek felett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzmények
A konitzi győzelemmel (1454) a Német lovagrend nem aratott maradéktalan sikert, mert ahhoz, hogy tényegesen is nyerjen, fenn kellett volna tartania tekintélyes zsoldos seregét, de erre pénz nem volt. A porosz nemesség, a városok, sőt még a parasztok átálltak IV. Kázmér mellé, akit anyagilag is támogattak. A király seregét így zsoldosokkal (egyrészt lengyel, egyrészt külországi) tudta megerősíteni. Minthogy pénz nem volt, s a knechtek nem voltak hajlandóak fizetség nélkül harcolni, ezért kölcsönökkel, s zálogokkal (városok, várak, várkastélyok, uradalmak, ingó, ingatlan vagyonok elzálogosításával) próbálták a pénzhiányt pótolni és segítséget kértek más országoktól, de ez utóbbit nem kapták meg. A lovagrend sorozatos vereséget szenvedett. Az 50-es évek végére Poroszország nagy része már zálogban volt, s a lovagrend seregvezérei (akik szintén zsoldosok voltak) is hatalmas honorbirtokokat kaptak. 1457-ben még Marienburgot is át kellett adni, amit nem sokkal ezután a lengyelek bevettek, s a lovagok 1458-ban Königsbergbe költöztek át. A zálogból visszamaradt földeket és várakat a zsoldosvezérek titokban eladták a lengyel királynak, s sokszor harc nélkül cseréltek gazdát az egyes területek.
[szerkesztés] A lengyel erők
A lengyelek élén személyesen a király állt, de a tényleges vezetés jeles hadvezére Pjotr Dunin kezében összpontosult. A sereg létszáma kb. háromezer fő volt, ebből 1000 gyalogos, 1000 lovas (egyrészt 112 nehézlovas), míg Danzigból vagy 400 zsoldos érkezett, továbbá tatárok is erősítették. A seregben nagy számban találhatók voltak zsoldosok, jobbára lengyelek, míg másik részüket magyar zsoldosok, vagy cseh zsoldosok (ezek egy része volt huszita) tették ki.
[szerkesztés] A lovagrendi erők
A rendi sereg felett (csaknem 5000 fő) Fritz Raweneck és Kaspar Nostyc vezérek parancsnokoltak, utóbbi egyik parancsnoka volt a konitzi ütközetben a rendi erőknek. A sereg háromezer német zsoldosból (2000 gyalogos, 1000 lovas), vagy négyszáz a környékbeli várak katonaságából állt, továbbá erősítették a sereget II. Erik vezetésével pomerán segédhadak is (1300 fő) és ágyúkkal is rendelkeztek.
Szeptember 16-án találták szembe magukat az ellenséggel.
[szerkesztés] A csata
Szeptember 17-én reggel indult meg a csata. A lengyel haderő a huszita harcmodor remek taktikáját alkalmazva szekereiből szekérvárat alakított ki, s vizesárokkal vette körül. A lovagrendi sereg szintén a táborban védekezett. Dunin a gyalogság nélkül a lovassággal indult rohamra a németek ellen a Rogoznica-tó felől. Ettől távolabbra Raweneck elől a lovassággal, hátul a gyalogosokkal állt harcra készen a táborból. Paweł Jasienski vezetése alatt a nehézlovasság indult támadásra az első sorokban. 3 óráig tartó ádáz ütközetben győzelemet aratott. Egy déli szünetet követően folytatódott a harc. A németek hátulról támadást intéztek a lengyelek ellen, de a lengyel számszeríjasok nyílzáporának hatására nagy veszteségeket szenvedtek, s visszavonulásra kényszerültek. Raweneck sebesülten leállította egy kis időre a katonáit, azután újabb támadást vezényelt, ami totális vereséggel végződött: ő maga elesett, a lovasságból pedig vagy fogságba kerültek, vagy megfutamodtak sokan. A német gyalogság ellenállását egy hirtelen lengyel támadás törte meg.
[szerkesztés] Veszteségek
A német lovagok vezérükön kívül, vagy 1000 embert vesztettek, ötvenen megadták magukat. Raweneck, vezértársa a zarnowieci templomba menekült.
A lengyelek közül 250-en estek el, ebből 150 sebesülésébe halt bele. A danzigiak vezetője Maciej Hagen is életét vesztette, s Dunin is megsebesült.
[szerkesztés] Következmények
A vereséggel Gdanskot és Kelet-Pomerániát elvesztette a német lovagrend, helyzete kritikussá vált. Schwetz döntő szárazföldi ütközetnek bizonyult, míg alig egy évvel később egy tengeri csatában is súlyos vereséget szenvedtek el a németek.
[szerkesztés] Források
- Az angol Wikipedia szócikke
| Tizenhárom éves háború |
|---|
| Konitzi csata| Eylaui csata| Rheini csata |Marienburg ostroma| Bornholmi csata| Schippenbeili csata |Danzigi csata |Schwetzi csata |Zatoka Swieza-i csata |
Based on work by