Servius-féle fal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Servius-féle fal, Porta Caelemontana

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

A Servius-féle fal (murus Servii Tullii) a Servius király idejéből származó római fal, mely körülvette az egész akkori várost.

Vonalát maradványai nyomán csaknem teljes határozottsággal lehet megállapítani. A város területe Augustus idején bővül északkelet felé a Quirinalis, a Viminalis, a Cispius és az Oppius mögötti (az utóbbi kettőnél a közös Esquilinus mons és Esquiliae néven nevezett) magaslattal, dél felé a már Ancus Martius alatt betelepített Aventinus mons (Aventinus-domb) területével. Az Aventinus és Capitolinus közötti Tiberis-partot kereken 400 méter hosszúságban szintén a város belsejéhez kapcsolja a partokig épített fal.

Mivel így a Tiberisen át vezető ősrégi Sublicus-híd (latinul pons Sublicius) egyenesen a város belső területére vezet, az átkelés megakadályozására ez időben szállják meg a Janiculus mons (Janiculum, vagy Janiculum-domb) magaslatát különálló erődítéssel.

Maga a Servius-féle fal hatalmas (59 cm × 59 cm × 150 cm) kockakövekből, a helyszínen tört tufából épült, a völgyekben úgy látszik kettős falazással, a dombok lejtőin a hegy szegélyénél valamivel alább. Legerősebb az Esquilina közti kb. 1300 méteren volt, ahol a 15 méter magas, 4 méter vastag fal előtt 30 méter széles és 9 méter mély árok húzódott, belülről pedig hatalmas földtöltés (agger Servii Tullii) emelkedett egészen a fal koronájáig, hogy a védők kényelmesen helyezkedhessenek el a fal oromzatánál. Bástyák -úgy tűnik- csak a kapuknál voltak.

[szerkesztés] Kapui

A városfal kapui a következők voltak:

Porta Flumentana és Porta Carmentalis a Tiberis és Capitolinus között
Porta Fontinalis, a Forum és a Campus Martius közötti útvonalon
Porta Sanqualis, melynek maradványa egy kis kapuboltozat a palazzo Antonelli lépcsőházában
Porta Salutaris, Salus templomáról elnevezve
Porta Quirinalis Quirinus temploma közelében
Servius aggerén három kapu állt:
- a Porta Collina, a melynek maradványait az olasz királyi pénzügyminisztérium palotájának építésekor, 1872-ben találták meg s romboltak szét
- a Porta Viminalis, az agger közepe táján
- a Porta Esquilina – helyén Gallienus diadalíve
a Porta Caelemontana a Caeliuson, helye kétes
a Porta Querquetulana a Caeliuson, helye szintén kétes
a Porta Capena, a via Appia és a via Latina kiinduló helye
Az Aventinuson nyíltak:
- a Porta Naevia, helye bizonytalan
- a Porta Raudusculana, helye bizonytalan
- a Porta Lavernalis, helye bizonytalan
- a Porta Trigemina, az Aventinus északi sarkán
A Porta Triumphalis nem városi kapu, hanem diadalív volt a Campus Martiuson.

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)