Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Spartacus - Wikipédia

Spartacus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk az ókori rabszolgafelkelőről szól. További jelentéséhez lásd: Spartacus International Gay Guide.
Spartacus, Denis Foyatier szobra, 1830
Spartacus, Denis Foyatier szobra, 1830

Spartacus rabszolga volt az ókori Rómában, aki a birodalom legnagyobb rabszolgafelkelését vezette i. e. 74 és i. e. 71 között. Szökött gladiátorokból és rabszolgákból álló serege számos római légiót győzött le több csatában. Ezt a harcot úgy ismerik, mint a Harmadik Rabszolgaháború - egyike a három nagy ókori római rabszolgafelkelésnek -, vagy mint a "Gladiátorháború".

Tartalomjegyzék

[elrejt]

[szerkesztés] Eredet

Több forrás szerint Spartacus eredetileg elfogott trák katona volt, vagy a római hadsereg katonája, aki fellázadt Macedóniában. Vitatott, hogy trák származású volt. Abban az időben a gladiátorokat kétféle küzdőstilusra képezték, a gall, illetve a trák stilusra. Spartacus küzdőstilusa lapján vált úgy ismertté, mint „a Trák”, ami azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy trák származású is volt. Az egyik legelterjedtebb elmélet szerint Spartacus eredetileg a római hadsereg segédcsapataiban szolgálhatott, amelyeket a meghóditott területeken toboroztak. Az elmélet szerint Spartacus dezertált, elfogták, eladták rabszolgának, majd Lentulus Batiatus iskolájában gladiátorkiképzést kapott Capuában.

[szerkesztés] A felkelés

I. e. 74-ben Spartacus és 70 követője fellázadtak, köztük Jaunus Maximus aki hatással volt Spartacusra, és később egy Pompeius és Crassus ellen vivott csatában esett el. Megszerezték a késeket a konyhából és számos egyéb fegyvert, és Nápoly közelébe, a Vezúv hegy tetejére menekültek. A lázadók, akikhez sok rabszolga csatlakozott, fosztogattak a környéken, bár Spartacus megpróbálta féken tartani őket. Alvezérei gall gladiátorok, Crixus és Önomeus voltak. A rabszolgasereg a források szerint gyorsan 90 ezres létszámúra dagadt. Ebben az időben nagyon magas volt a rabszolgák aránya a szabad polgárokhoz képest Rómában, a lázadás ezért igen veszélyessé vált a birodalomra. A római Szenátus Claudius Glaber praetort küldte Spartacus ellen mintegy 3000 sebtében toborozott katonával. Csapdába ejtették a Vezúvon táborozó rabszolgákat, de Spartacus emberei a hegy másik oldalán leereszkedtek és hátulról lerohanva szétszórták a római sereget.

 Spartacus felkelése
Spartacus felkelése

[szerkesztés] További katonai sikerek

Spartacus serege még két ellene küldött római légiót vert meg, aztán letáboroztak télire a déli partokon. Nem csak férfiak - nők, gyermekek és öregek is velük tartottak. Tavasszal északra, Gallia felé vonultak. A Szenátus megriadt, és mostmár L. Gellius Publicola és Cn. Cornelius Lentulus Clodianus konzulokat küldte a lázadók ellen, két-két légióval. A gallok és a germánok, akik különváltak, vereséget szenvedtek Publicolától, elesett Crixtus is. Spartacus azonban legyőzte előbb Lentulust, aztán Publicolát is. A picenumi csata mezejéről (Közép-Itália) észak felé nyomult és Mutina (a mai Modena) mellett legyőzte Lucius Cassius Longinus légióját is.

[szerkesztés] Itália, vagy új irány

Spartacus a háborúnak ebben a szakaszában valószinűleg ki akarta vezetni a seregét Itáliából Galliába (a mai Svájc és Franciaország), talán egészen [[Hispániáig (a mai Spanyolország), hogy ott csatlakozzon Quintus Sertorius felkeléséhez. De meggondolta magát, vélhetően követői nyomása alatt, akik talán tovább akartak fosztogatni. Vannak olyan elméletek, hogy a sereggel tartó civilek, talán tizezren is, átkeltek az Alpokon, és visszatértek a hazájukba. A többiek viszint újra dél felé fordultak, majd legyőzték Marcus Licinius Crassus, a korabeli Róma leggazdagabb emberének két légióját.

[szerkesztés] A végjáték

Az i. e. 72-es év végén Spartacus Rhegiumnál (a mai Reggio Calabria) táborozott le, a Messinai szoros közelében, az „olasz csizma” orránál. Spartacus kilikiai kalózokkal alkudott, hogy Sziciliába szállitsák a sereget, az ügylet azonban kútba esett. I. e. 71 elején Crassus nyolc légiója bekeritette Spartacust Calabriánál. A Szenátus visszahivta Pompeiust is Hispániából és Lucullust Anatóliából, ahol akkor éppen Róma egyik Å‘sellensége, VI. Mithridatész pontusi király ellen hadakozott. Spartacusnak seregével sikerült áttörnie Crassus vonalain, és Brundisium (a mai Brindisi) felé menekült, de Crassus csapatai Lucania mellett megállitották. A Silarus folyó mellett vivott csatában Spartacus is elesett. Spartacus levágta a lovát mert ez volt a jelmondata : "GyÅ‘zelem vagy halál" A csata után a római legionáriusok háromezer római foglyot szabaditott ki sértetlenül a rabszolgasereg táborából.

[szerkesztés] A megtorlás

A győztes rómaiak hatezer elfogott rabszolgát feszítettek keresztre a Rómából délre vezető Via Appia mentén. A bosszúszomjas Crassus a kereszteken hagyatta a holttesteket, látványukon még éveken keresztül borzadtak a Via Appián haladók. Mintegy ötezer rabszolga a döntő csata után megmenekült a megtorlástól. Északra menekültek, de a Hispániából visszatérő Pompeius megállította és szétverte őket, így ő is részesülhetett a dicsőségből.

[szerkesztés] A Spartacus legenda

Spartacust az vezette a halálba, hogy nem tudott fegyelmet tartani az emberei között.Spartacus vissza akart jutni a hazájába,Trákiába de a harcosai nem engedték, és kötelezték a további itáliai rabolgatásokra. Spartacus legnagyobb hibájának sokan azt tartják, hogy északi győzelmei után visszafordult délre. Spartacust mégis a hadtörténet géniuszai között tartják számon, aki olyan háborúban volt sokáig sikeres, amelyet emberanyagban és utánpótlásban számára kedvezőtlen körülmények között vivtak. Már életében legendává vált. A világirodalom és a filmművészet számtalan alkotása állit emléket alakjának. Felkelésének antik forrásai Plutarkhosz, Appianus, Florus, Orosius és Sallustius művei.

1960-ban Kirk Douglas főszereplésével egy nagysikerű, Oscar-díjjal is jutalmazott hollywoodi produkció készült.

[szerkesztés] Lásd még

  • Spartacus (film)
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu