Struve földmérő vonal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség  m·v·sz  Struve földmérő vonal
Mérőpont a norvégiai Hammerfestben
Adatok
Ország	Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldova, Oroszország, Svédország, Ukrajna
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve:	2005

A Világörökség listájára 2005-ben egy olyan tudománytechnikai helyszínt vettek fel, melynek felvételét tíz ország (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Litvánia, Lettország, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna) együtt kérte.

Tartalomjegyzék 1 A földmérő vonal keletkezése 2 Mérőpontok 3 A háromszögméréstől a műholdig 4 A védelem alatt álló pontok 4.1 Norvégia 4.2 Svédország 4.3 Finnország 4.4 Oroszország 4.5 Észtország 4.6 Lettország 4.7 Litvánia 4.8 Fehéroroszország 4.9 Moldova 4.10 Ukrajna 5 Források 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A földmérő vonal keletkezése

A védett földmérő vonal az 1800-as években keletkezett Friedrich Georg Wilhelm von Struve német csillagász munkájának eredményeként.

A Földről már az 1500-as években bebizonyosodott, hogy gömbalakú. Isaac Newton az 1600-as években utalt rá, hogy ez a gömb a „sarkoknál” kissé lapos. A következő évszázadban Lappföldre és Peruba küldött kutatócsoportok bebizonyították e teória helyességét. Struve elhatározta, hogy háromszögelési technikával pontosan meghatározza a Föld nagyságát és formáját - mennyire is horpadt a (Föld)gömb?

A mérési munkálatokat 1816-ban kezdték el és majdnem negyven évvel később, 1855-ben fejezték be. A földmérő vonal a Fekete-tengertől a Jeges-tengerig terjed, 2820 km-en keresztül tíz oszágon át ível, 258 háromszögből és 265 pontból áll. a pontok közül a 34 legjobb állapotút, valamint a kultúrtörténeti szempontból legértékesebbeket választották ki védelem alá helyezendőnek. A vonal legészakibb pontja Norvégiában, Hammerfest közelében van, a legdélibb pedig Ukrajnában a Fekete-tenger partján található.

Struve és csapata mérési technikaként háromszögelést és csillagászati helymeghatározást használt. A mérések kimutatták, hogy 1 meridiánfokhoz tartozó ív hosszúsága a Fekete-tengernél kb. 400 méterrel rövidebb, mint a Jeges-tengernél.

A Struve vonal mérési eredményei meglepően pontosak még mai szemmel nézve is. Az alapos, jó minőségű eredményeket több tudományos munkához is felhasználták, a későbbiekben pedig példaként szolgált a háromszögeléstechnikában. Az érintett országokban jó alapot szolgáltatott az ezt követő térképészeti felmérésekhez. Finnországban az északi és déli hároszögelővonalakat a Struve földmérő vonal kötötte össze egészen az 1960-as évekig.

Az egész munkafolyamatról kivételes pontosságú leírás készült. Struve 1860-ban jelentette meg munkáját (Arc du méridien de 25° 20' entre le Danube et la Mer Glaciale mésure depuis 1816 jusqu'en 1855, 3 vol. and diagrams, St. Petersburg).

[szerkesztés] Mérőpontok

A mérési pontok általában a mérési munka során a sziklába vagy a kőbe fúrt lyukak. Habár minden pontot nem jelöltek meg fennmaradó módon, a hiányzó pontok visszakereshetők a koordináták segítségével.

A Világörökségek listáján általában szereplő helyszínekhez képest a Struve földmérő vonal különleges. A vonal láthatatlanul köt egymáshoz tíz országot. A védelmet minimális esetben néhány négyzetméternyi terület védelme jelenti, így a műszaki és jogi kérdések könnyen kezelhetők. A védelem alá helyezés anyagi vonzata szintén csekély, mivel a mérőpontok általában elhagyatott, magasan fekvő területen találhatók.

[szerkesztés] A háromszögméréstől a műholdig

A műholdas földmérés előtt a méréseket mérőpontok által meghatározott háromszöghálózat segítségével végezték. A hálózatban szereplő háromszögek pontos oldalhosszainak meghatározásához még egy vagy több alapvonal nagyon pontos kimérésére is szükség volt. Az ehhez tartozó távolságméréseket Struve idejében mérőrudakkal, késõbb, egészen az 1960-as évekig mérőszalagokkal végezték, amikor a távolságmérő műszerek használata került előtérbe.

Manapság a mérésekhez műholdas helymeghatározáson alapuló GPS-szerkezeteket használnak, melyek legjobb méréspontossága milliméteres nagyságrendű hibát hordoz legfeljebb. A Finnországban is használatos VRS-technológia (Virtual Reference Station) lehetõvé teszi, hogy a mérésekhez csak egy mozgó szerkezet szükséges. VRS-rendszer saját virtuális mérőállomást bocsát a felhasználó rendelkezésére, melyben a mérőháló a GSM-hálózat közvetítésével megkapott állandó GPS-pontokból alakul.

A földmérővonal születésekor még csak két országon - Oroszországon és Svédországon - keresztül haladt át, ma ugyanezen a területen tíz ország található: Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna. Ezek az országok 1993 óta közösen dolgoznak a földmérő vonal védelmén és a mérőpontok rendbehozatalán. A Struve földmérő vonal az első ilyen sok országot érintő világörökség.

[szerkesztés] A védelem alatt álló pontok

[szerkesztés] Norvégia

• Hammerfest - Fuglenes
• Alta - Raipas
• Kautokeino - Luvdiidcohkka
• Kautokeino - Baelljasvarri

[szerkesztés] Svédország

• Kiruna - Tynnyrilaki
• Pajala - Jupukka
• Övertorneå - Pullinki
• Haparanda - Perävaara

[szerkesztés] Finnország

• Enontekiö - Stuorrahanoaivi
• Ylitornio - Aavasaksa
• Tornio - Alatornion kirkko
• Korpilahti - Oravivuori
• Lapinjärvi - Tornikallio
• Pyhtää - Mustaviiri

[szerkesztés] Oroszország

• Hogland - Mäkinpäällys
• Hogland - Hogland, Z

[szerkesztés] Észtország

• Avanduse - Võivere
• Avanduse - Simuna
• Tartu - Tartu csillagvizsgáló

[szerkesztés] Lettország

• Sausneja - Ziestu
• Jekabpils - Jekabpils

[szerkesztés] Litvánia

• Panemunėlis - Gireišiai
• Nemenčinė - Meškonys
• Nemėžis - Paliepiukai

[szerkesztés] Fehéroroszország

• Asmjani járás - Tupiski
• Zelvai járás - Lopati
• Ivanavai járás - Osszovnyica, Scsekotszk és Ljaszkovicsi

[szerkesztés] Moldova

• Rudi - Rudi

[szerkesztés] Ukrajna

• Antonivka - Katerinowka, Hmelnickiji terület (é. sz. 49°33′57’’ k. h. 26°45′22’’)
• Hvardiiske - Felschtin, Hmelnickiji terület (é. sz. 49°19′48’’ k. h. 26°40′55’’)
• Baranivka - Baranowka, Hmelnickiji terület (é. sz. 49°08′55’’ k. h. 26°59′30’’)
• Nekrasivka - Stara Nekrasivka, Odesszai terület (é. sz. 45°19′54’’ k. h. 28°55′41’’)

[szerkesztés] Források

• A Világörökség honlapja

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A finn követség honlapja

Norvégia világörökségi helyszínei  m·v·sz
	természeti:	Nyugat-norvégiai fjordok – a Geirangerfjord és a Nærøyfjord
	kulturális:	Bryggen | Az urnesi dongatemplom | Røros bányaváros | Alta sziklarajzai | Vegaøyan - A Vega-szigetvilág | A Struve földmérő vonal (nemzetközi)

Finnország világörökségi helyszínei  m·v·sz
	kulturális:	Rauma óvárosa | Suomenlinna | Petäjävesi ótemploma | Verla ipartörténeti műemlékei | Sammallahdenmäki bronzkori temetője | Struve földmérő vonal (nemzetközi)
	természeti:	Merenkurku szigetvilága | Kvarken szigetvilág - Magas Part (Svédországgal közös)

Fehéroroszország világörökségi helyszínei  m·v·sz
	kulturális:	A miri kastélyegyüttes | A Radziwill család rezidenciája építészeti és kulturális komplexuma Nyaszvizsban | Struve földmérő vonal (nemzetközi)
	természeti:	Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Park (Lengyelországgal közös)