Than Mór

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.): festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Művei 2.1 Nevezetesebb munkái 2.2 Than Mór freskói 2.3 Arcképei 2.4 Egyházi témájú képei 2.5 Életképek 3 Hivatkozások 3.1 Lásd még 3.2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Már mint jogász egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal, a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy művészi pályára lép. Bécsbe utazott, ahol Karl Rahl vezetése alatt folytatta tanulmányait. 1855-ben Párizsba, onnan pedig Olaszországba utazott, majd az 1860-as évek elején hazatért, és műtermet nyitott. 1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit. 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tért vissza, hogy titkári állást vállaljon a Képzőművészeti Társulatnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója. Triesztben halt meg.

[szerkesztés] Művei

• Bécsben festette a „Jelenet egy magyar csárdában”, „Magyar puszta tavasszal”, „Nyáry Lőrinc elfogatása 1552.” (1853) című képeit. Ez utóbbit tartják első jelentős alkotásának.
• Párizsban rajzolta híres „Mohácsi csata” című képét (1855), melyről több másolat is készült.
• 1867-ben a párizsi Salonban „Fata morgana”-jával keltett nagy feltűnést.

[szerkesztés] Nevezetesebb munkái

• „Attila lakomája (1870)”
• „Jelenet az ónodi országgyűlésből, 1706. június 6.” (1864)
• „Alkony a pusztán”
• „Imre király András herceg táborában, 1204”
• „Zápolya halála”
• „László király és Habsburgi Rudolf találkozása a harctéren az Ottokár fölött nyert győzelem után”
• „Szent Lászlót vezérükké választják a keresztesek”
• „Kálmán király megtiltja a boszorkánypöröket”
• „IV. Béla újra benépesíti az országot”
• „Nagy Lajos fogadja a külföldi követeket”
• „Mátyás király tudósai körében”
• „Imre király elfogja pártütő öccsét” (1857)
• „Vitéz János a latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost” (1882)
• „Pázmány Péter tollba mondja műveit” (1885)

[szerkesztés] Than Mór freskói

• a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának 22 öles frízét, mely a magyar történelem főbb eseményeit ábrázolja. Ezekből a kereszténység felvételétől a kiegyezésig terjedő korszak eseményeit Than festette meg.
• a ferencvárosi templom freskói
• a Keleti Pályaudvar nagy falfestménye
• az Operaház előcsarnoka

[szerkesztés] Arcképei

• I. Ferenc József király
• Deák Ferenc (1870)
• Liszt Ferenc
• Feleky Miklós arcképe (1871)
• Hampelné Pulszky Polyxena képmásai;
• Önarckép
• „A nap szerelme a délibábbal” (1866)
• „Priamus Hector holttestével” (1877)
• „Jelenet Az Ember Tragédiájából”

[szerkesztés] Egyházi témájú képei

• „Mater dolorosa”
• „Szent Cecília” (1868)

[szerkesztés] Életképek

• „Olasz életkép” (1860)
• „A jósnő” (1861)
• „Stella” (1863)
• „Fürdő leány” (1880)

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

• Magyar szabadkőművesek listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Sulinet Than Mórról
• Pallas Nagy Lexikona
• Képzőművészet Magyarországon - Than Mór képeivel