Vajdaság Autonóm Tartomány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vajdaság Autonóm Tartomány
Аутономна Покрајина Војводина
Autonómna Pokrajina Vojvodina
Provincia Autonomă Voivodina
Autonomna Pokrajina Vojvodina
Автономна Покраїна Войводина

A Vajdaság zászlaja A Vajdaság címere
	Szerbia   - Vajdaság Autonóm     Tartomány   - Koszovó és Metohia
Hivatalos nyelvek	szerb, magyar, szlovák, román, horvát, ruszin
Székhely	Újvidék
Terület  – Teljes  – víz %	21500 km²  n/a
Népesség  – Teljes (2002)  – Népsűrűség	2031992  94,51/km²
Etnikai csoportok (2002)	szerb: 65,05% magyar: 14,28% szlovák: 2,79% horvát: 2,78% más: 15,1%
Időzóna	UTC +1
Országhívószám	+381
A Tartományi Gyűlés elnöke	Bojan Kostres (Vajdasági Szociáldemokrata Liga)
A Tartomány miniszterelnöke	Bojan Pajtics (Demokrata Párt)
Honlap	www.vojvodina.sr.gov.yu
S z e r b i a Magyarország Bosznia Horv. Románia Szabadka BELGRÁD Verbász Hódság Törökbecse Sid Újvidék Palánka Magyarkanizsa Bégaszentgyörgy Nagybecskerek Ópáva Zombor Zenta Ada Nagykikinda Titel Zichyfalva Versec Alibunár Fehért. Pancsova Ópáva Óbecse Ruma Szávaszentdemeter Pecsinci térkép szerkesztése

Ez a szócikk Szerbia tartományáról szól. További jelentéséhez lásd: Vajdaság (egyértelműsítő).

A Vajdaság, teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány, Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe. Egyike Szerbia két autonóm tartományának (a másik Koszovó). A tartomány etnikai összetétele rendkívül változatos: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Nem kevesebb, mint 6 hivatalos nyelve van, tükrözve a terület kulturális és nyelvi sokszínűségét.

Tartalomjegyzék 1 Elnevezés 2 Földrajz 3 Története 4 Népesség 5 Közigazgatás 6 Politikai szervezetek 7 Kultúra 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Elnevezés

A Vajdaság Autonóm Tartomány elnevezése a tartomány hivatalos nyelvein: szerbül Аутономна Покрајина Војводина, szlovákul Autonómna pokrajina Vojvodina, horvátul Autonomna Pokrajina Vojvodina, románul Provincia Autonomă Voivodina, ruszin nyelven Автономна Покраїна Войводина.

A tartományt a mindennapokban általában a rövidebb Vajdaság névvel jelölik. Magyar lakosságának egy része névelő nélkül használja. (Pl.: „Vajdaság székhelye Újvidék.”)

A Vajdaság elnevezés a szerb Vojvodina szóból származik, amelyet először az 1848-49-es forradalom leverése kapcsán említettek. Mostanában a vajdasági magyarok közül néhányan szívesebben használják a Délvidék kifejezést a mai Vajdaság területére. A magyarországi használatban azonban a Délvidék elnevezés történelmi és politikai szempontból a mai Vajdaságnál tágabb földrajzi egységre, a volt Magyar Királyság egész déli részére, így Horvátország egyes területeire is vonatkozik. (1920 előtt pedig még a Bánságnak a mai Romániában fekvő keleti részét is beleértették.)

[szerkesztés] Földrajz

A Vajdaság 21 500 km² területű. Három nagy folyója, a Duna, a Tisza és a Száva három nagy földrajzi egységre osztja a tartományt:

• Bácska (Bačka, földrajzilag Közép-, és Dél-Bácska)
• Bánság (Banat, földrajzilag Nyugat-Bánság)
• Szerémség (Srem, földrajzilag Kelet-Szerémség)

A Bácska és Nyugat-Bánság a folyók által feltöltött homokos síkság, a magyar Alföld folytatása. A Kárpát-medence nagy folyói erre folynak össze. A Szerémségben a Tarcal-hegység (Fruška Gora) húzódik, amely keletre téríti a Dunát. A Bánságban található a tartomány legmagasabb pontja, a Kudrici tető (641 m), amely a romániai Krassó-Szörényi-Érchegységhez kapcsolható Verseci-hegység csúcsa.

A terület éghajlata kontinentális.

[szerkesztés] Története

• A mai Vajdaság Autonóm Tartomány területe a trianoni békeszerződésig (1920) a Magyar Királyság része volt (Bács-Bodrog vármegye, Torontál vármegye, és Temes vármegye; Szerém vármegye a Magyar Királyságon belül Horvátország-hoz tartozott).
• A trianoni békeszerződéssel az egykori Délvidék nagy része (Közép- és Dél-Bácska, a Bánság nyugati vidéke, Szerémség, a Drávaköz, Szlavónia és a Muravidék a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került.
• A II. világháború alatt, 1941 áprilisa és 1944 októbere között, Közép- és Dél-Bácska, a Drávaköz (Drávaháromszög) és a Muravidék újra Magyarország, Szerémség pedig az úgynevezett Független Horvát Állam része lett. Nyugat-Bánság közvetlen német közigazgatás alatt állt.
• 1941 és 1944 között a többnyire magyar nyelvű zsidó lakosság legnagyobb részét deportálták. A német közigazgatás alatt álló Nyugat-Bánságban még a zsinagógákat is lerombolták. Atrocitások a polgári lakosság ellen a Horvátországhoz tartozó Szerémségben, és a Magyarországhoz került Dél-Bácskában is történtek (Újvidéki vérengzés), elsősorban a szerbek, és a kommunista csoportosulások ellen.
• 1944-ben a szerb partizánalakulatok a Vörös Hadsereg segítségével újra elfoglalják e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság vérontásához vezetett, de több zsinagógát is leromboltak (pl.: Óbecsei). A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült.
• 1944-1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást folytattak a megmaradt magyar lakosság között. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 35.000-45.000 között becsülik (Délvidéki vérengzések).
• A párizsi békeszerződés (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. Az elmenekült, kitelepített vagy meggyilkolt német, magyar és horvát családok házaiba a legtöbb településen az egykori Jugoszlávia déli részéről szerb és montenegrói lakosságot költöztettek. Az erőszakos lakosságcserével a szerbek a Vajdaságban abszolút többségbe kerültek.

• Jugoszlávia 1974-es alkotmánya széleskörű autonómiát biztosított a soknemzetiségű Vajdaságnak és a főleg albánok lakta Koszovó tartománynak a Szerb Köztársaságon belül. Amikor Szerbia 1988-ban megszüntette Vajdaság, Koszovó és Metohia autonómiáját, megbomlik a Jugoszlávián belüli nemzetek különben is kényes erőviszonya a szerbek javára, ami végülis polgárháborúhoz és Jugoszlávia véres széthullásához vezetett.
• Az 1990-es évek elejétől kezdve erősödnek a mind nagyobb önállóságot követelő erők.

[szerkesztés] Népesség

A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2 031 992 lakosa van.

A tartomány etnikumai a következők:

Nemzetiség	fő	%
szerbek	1 321 807	65,05
magyarok	290 207	14,28
szlovákok	56 637	2,79
horvátok	56 546	2,78
nem nyilatkozott	55 016	2,71
jugoszlávok	49 881	2,45
montenegróiak	35 513	1,75
románok	30 419	1,50
romák	29 057	1,43
bunyevácok	19 766	0,97
ruszinok	15 626	0,77
macedónok	11 785	0,58
ukránok	4 635	0,23
egyéb	55 097	2,71
Összesen	2 031 992	100

[szerkesztés] Közigazgatás

Vajdaság hét körzetre van felosztva (zárójelben a körzetek szerb nyelvű elnevezése):

• Észak-bácskai körzet (Severnobački Okrug)
• Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobački Okrug)
• Dél-bácskai körzet (Južnobački Okrug)
• Észak-bánsági körzet (Severnobanatski Okrug)
• Közép-bánsági körzet (Srednjebanatski Okrug)
• Dél-bánsági körzet (Južnobanatski Okrug)
• Szerémségi körzet (Sremski Okrug)

A körzetek járásokra (opština) oszlanak. A magyar lakosság ezeket községnek nevezi. A községek (járások) több kisebb falu és város közös közigazgatási egységei. Az egyes községek székhelye általában egy nagyobb település, város – amiről a községet is elnevezik –, azonban ezeket a településeket is községeknek nevezik („községközpontok”), mivel Szerbiában közigazgatásilag csak Belgrád, Újvidék, Niš és Kragujevac úgynevezett város – ami megfelel a magyar megyei jogú város kategóriájának.

A Vajdaság tartományi székhelye és egyben legnagyobb városa Újvidék (216 000 lakos), második legnépesebb települése Szabadka (99 000 lakos).

• A Vajdaság települései

[szerkesztés] Politikai szervezetek

Helyi magyar politikai pártok:

• Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)
• Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK)
• Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP)

A 2007. januári szerbiai választásokon a korábbi évekkel szemben a VMSZ csak 46 990, a VMDK és VMDP alkotta Magyar Unió Koalíció pedig csak 10 555 szavazatot kapott, vagyis e pártok politikája egyre kevésbé talál támogatásra a helyi magyarság körében.

[szerkesztés] Kultúra

Az egyik leghíresebb vajdasági popénekes az újvidéki Đorđe Balašević. Világszerte híres hegedűművész a kavillói (Rákóczifalu) származású Lajkó Félix.

Különböző nemzetek heti- és napilapjait szerkesztik Vajdaságban. A magyarok legnépszerűbb újságai a Magyar Szó, a Hét Nap és a Családi Kör. További újságok a szerb Dnevnik (Napi újság), a horvát Hrvatska riječ (Horvát szó), a szlovák Hlas Ľudu (Az emberek hangja), a román Libertatea (Szabadság), a ruszin Руске слово (Ruszin szó) és a bunyevác Bunjevačke novine (Bunyevác újság).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Vajdaság települései és címerei
• Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület
• vajdasagma.info – Délvidéki hírportál
• Átfogó vajdasági linkgyűjtemény