Vasvári béke
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A vasvári béke a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664. augusztus 10-én kötött békeszerződés volt.
[szerkesztés] Előzmények
Zrínyi Miklós évi téli hadjárata során hadai szép sikereket értek el a Török Hódoltság területén, azonban a bécsi udvar kihátrált a hadvezér mögül, és helyére Raimondo Montecuccolit nevezte ki. Mivel ő nem volt hajlandó segítséget nyújtan Új-Zrínyivár felmentésében, az elbizakodott török haderő megindult Bécs felé, azt hivén, hogy a császári haderő gyenge. A szentgotthárdi ütközetben azonban váratlan vereséget szenvedtek augusztus 1-jén, s egy négy nappal későbbi felújított támadásuk is kudarcba fulladt.
[szerkesztés] A békekötés tartalma
A győzelem és az általa kiváltott nemzetközi és magyarországi lelkesedés ellenére igen előnytelen békekötésre került sor Vasváron I. Lipót király és Köprülü Ahmed török nagyvezír között. Az uralkodó e megállapodást a magyar rendek és a nádor tudta és beleegyezése nélkül kötötte meg. A béke a törökök kezén hagyta minden addigi hódítását: Várad (1660), Érsekújvár (1663) és négy felső-magyarországi vármegye. Erdélyből a török és a császári katonaság is elvonult. A szerződő felek kötelezték magukat arra, hogy tájékoztatják egymást a magyarok esetleges ellenséges terveiről.
[szerkesztés] Következményei
Mivel a szentgotthárdi győzelem után a magyar közvélemény előnyös békére számított, a vasvári megegyezés nagy felháborodást keltett, ami a Wesselényi-féle összeesküvésbe torkollott.
Based on work by