Zrínyi Miklós
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a szigetvári hősről szól. További jelentéséhez lásd: Zrínyi Miklós (költő).
Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski) (? , 1508 körül – Szigetvár, 1566. szeptember 8.): nagybirtokos főnemes, horvát bán, főtárnokmester, a szigetvári hős Id. Zrinyi Miklós és Kárlovics Ilona fia.
A horvát Šubić nemzetségből származott, mely 1347-től a zrini kastély után gróf Zrínyinek nevezte magát
Zrínyi Péter hadvezér és író bátyja, Zrínyi György tárnokmester apja, Zrínyi Miklós író dédapja. Vagyonát részben első feleségének, Frangepán Katalinnak köszönhette. Az 1526. évi mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt, és 1529-ben részt vett a török által ostromolt Bécs védelmében. A Ferdinánd által árulással vádolt fövezér Katzianer a Kostajnica-i kastályba való szökése után megpróbálta Miklóst és bátyját, Jánost az törököhöz való átállásra, de ő 1539-ben meggyilkolta az árulót.1542-től, miután felmentette a császári csapatokat pest ostrománál 400 horvát harcossal Horvátország bánjává tették. Majd 1557-ben lemondott. Ez idő alatt szüntelenül harcolt a terjeszkedő oszmán hatalom ellen. 1542-ben Somlyónál, 1556-ban Kostajnica váránál, majd Nádasdy Tamással Babócsánál fényes győzelmet aratott a törökön. 1546-ban királyi adományként megszerezte a Muraközt Csáktornyával, és ezzel megalapozta családja hatalmát. 1557-től Szigetvár kapitánya, majd 1561-töl királyi kincstárnok lett. 1564-bn második Eva von Rosenbeerg-eli házasságkötése után rögtön hadba kellet száljon a törökökkel és azokat segesdnél megverte. I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I. Szulejmán szultán 1566-ban, hogy megbüntesse, százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-től szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő vizesárkokat és mocsarakat, Zrínyi a lángokban álló belső várból a 300 főre olvadt védősereggel kitört. A törökök rabul ejtették és lefejezték. Fejét egy lándzsára húzva küldték el a császári seregeknek megfélemlítésül. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik.
[szerkesztés] Irodalom
- Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek (Pest, 1865)
- Z. M. életére vonatkozó levelek és okiratok (I–II., Kiadta Barabás Samu, Bp., 1898 – 99)
- Szigetvári Emlékkönyv (Bp., 1966). – Szi. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Bécs, 1651)
- Th. Körner: Z. (színdarab, Stuttgart, 1868)
- Hunyady József: A kék hegyek kapitánya (r., Bp., 1966).
Based on work by