Virágvasárnap
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve a keresztény felekezeteknél, a nagyhét kezdete.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti napokban. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek magadták Jézusnak ezt a tiszteletet. Márk, Máté és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.
A keresztény kultúra országaiban erre a hagyományra gazdag népszokáskincs épült.
A nyugati keresztény egyházak liturgiájában kiemelten fontos dátum, amely [mindig a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani. http://kincsestar.radio.hu/jeles/jelesbojtviragvas.htm]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Neve
A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap (latin nyelven Dominica palmarum, németül Palmsonntag, olaszul Domenica delle Palme stb.). Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. Az ünnepet például angol nyelvterületen ezért Yew Sunday ("tiszafavasárnap") vagy egyszerűen Branch Sunday ("ágvasárnap") neveken is ismerik.
[szerkesztés] Virágvasárnapi magyar népszokások
A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés, a "Bújj-bújj, zöld ág" játék, vagy a palóc kiszehajtás.
[szerkesztés] A művészetben
- Csoóri Sándor Virágvasárnap című verse [1]
- Virag vasarnapi processiora című körmeneti ének az 1674-ben Kassán megjelent Cantus catholici gyűjteményben [2]
Based on work by