A passió
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A passió The Passion of the Christ |
|
 IMDB  7,3/10 (46 054 szavazat) |
|
| Rendező: | Mel Gibson |
|---|---|
| Producer: | Bruce Davey Mel Gibson Stephen McEveety |
| Forgatókönyvíró: | Benedict Fitzgerald Mel Gibson |
| Főszerepben: | James Caviezel Maia Morgenstern Monica Bellucci Sergio Rubini |
| Zene: | John Debney |
| Operatőr: | Caleb Deschanel |
| Forgalmazó: | Newmarket Films |
| Gyártó: | Icon Productions |
| Bemutató: | 2004. február 25. (USA) 2004. március 25. (Magyarország) |
| Időtartam: | 121 perc |
| Nyelv: | arámi latin héber |
| Korhatár: | R (USA) 16 (Magyarország) |
| Költségvetés: | 30 millió dollár |
| Bevétel: | 370 782 930 dollár |
| IMDb | |
A passió (eredeti címén: The Passion of the Christ) egy 2004-ben készült független film, mely a bibliai Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját filmesíti meg. A forgatókönyvet Benedict Fitzgerald és Mel Gibson írta, utóbbi a film rendezője is egyben. A passió a 2004. év egyik legvitatottabb filmje.
A forgatókönyv megírásakor az evangéliumokon kívül felhasználták Emerich Katalin látomásait is. A filmet igyekeztek korhű nyelvezettel előadni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Cselekmény
A történet az Olajfák hegyének közelében játszódik, ahol az Utolsó Vacsora után Jézus félrevonul imádkozni. Júdás árulása miatt Jézust elfogják és Jeruzsálembe viszik, ahol a farizeusok istenkáromlással vádolják. Jézust a helytartó, Pontius Pilátus elé küldik, akitől azt kérik, hogy ítélje halálra. Pilátus először megkorbácsoltatja, hogy szenvedésének látványa részvétet keltsen a tömegben, Heródeshez is elküldi, aki azonban bolondnak nyilvánítja Jézust és visszaküldi Pilátushoz, kibújva az ítélkezés felelőssége alól. Végül Pilátus vonakodva ugyan, de kereszthalálra ítéli. Jézus feltámadt.
[szerkesztés] Szereplők
| Szerep | Színész |
|---|---|
| Jézus | James Caviezel (amerikai) |
| Szűz Mária | Maia Morgenstern (román) |
| Mária Magdolna | Monica Bellucci (olasz) |
| Sátán | Rosalinda Celentano (olasz) |
| Poncius Pilátus | Hristo Naumov Sopov (bolgár) |
[szerkesztés] Kritikák
[szerkesztés] Antiszemitizmus
A filmet sokféle váddal illették. Több amerikai zsidó szervezet antiszemitizmussal vádolta Mel Gibsont, a film készítőjét, elsősorban olyan indoklással, hogy a film idézi Máté evangéliumának következő sorait: „Vére rajtunk és fiainkon” (Mt 27, 24–25).
A kritikusok magát a szerzőt is vádolták antiszemitizmussal (többek között, holokauszttagadó apjára hivatkozva). 2006-ban, jóval a film készítése és a zsidó szervezetekkel való konfliktusai után Mel Gibson valóban tett ittasan antiszemita megjegyzéseket az ellene eljáró rendőröknek [1]. Később elnézést kért viselkedéséért [2], és tagadta, hogy antiszemita lenne [3].
[szerkesztés] Történelmietlenség
A filmet azzal is vádolták, hogy torzan mutatja be a korabeli viszonyokat [4]. Ilyen tartalmú, több explicit tévedést tartalmazó [5] kritikát fogalmazott meg itthon Spiró György is. A filmnek részint a Bibliához, részint a korhoz való hűségét is vitatták. II. János Pál pápa, a zsidó-keresztény megbékélés egyik nagy előmozdítója nem hivatalos minőségében az utóbbi kritikákat cáfolta a film megtekintése után [6], szerinte dogmatikai problémákat nem vet föl a film, az Evangélium hiteles és realisztikus ábrázolásáról van szó (pápaként elvből soha semmilyen művészi alkotásról nem nyilatkozott).
A kritikák ellenzői szerint Mel Gibson megpróbálta a filmet Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma alapján minél hűbb módon megalkotni. Ezt is sokan vitatják, bár a film néhol szinte szó szerinti adaptációja a Lukács-evangéliumnak.
[szerkesztés] Egyéb
Némely amerikai kritikus szerint A passió véres horrorfilm, mások a felekezetek közötti béke megsértését látják a filmben.
A filmet forgalmazó cég sajtónyilatkozatokat tévő munkatársa, Csurdi Gábor közlése szerint a magyarországi egyházak vezetői a premier előtt zárt vetítésen tekinthették meg a 125 perces produkciót, és hangsúlyozta, hogy a nyitottság jegyében kívánnak lehetőséget teremteni az egyházak és a sajtó képviselőinek arra, hogy a hivatalos bemutató előtt láthassák a filmet, így annak ismeretében alkothassanak véleményt. Erre annak kapcsán tért ki, hogy szavai szerint a Magyarországra érkezett információk részben félinformációkon, tévedéseken alapulnak, illetve olyanoktól származnak, akik nem is látták az alkotást.
A sokáig viták kereszttüzében állott film meglehetősen naturalisztikusan ábrázolja Jézus szenvedéseit, úgyhogy a megnézéséhez erős idegzet szükséges.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ A színész ittas vezetését követően, harmadik dührohamában fakadt ki: „Kibaszott zsidók! ... A zsidók felelősek az összes háborúért – majd a rendőrökhöz fordult – Maguk zsidók?”. (Mel Gibsont csak a bilincs állította le, Index.hu, 2006. július 30.)
- ^ „Amikor letartóztattak, úgy viselkedtem, mint aki teljesen elveszíti önkontrollját és megvetendő dolgokat mondtam, amiket nem vélek igaznak. (...) Megszégyenítettem magamat és családomat a viselkedésemmel". ([1])
- ^ Az incidens utáni nyilatkozatában viszont kijelentette: "Őszintén mondom, hogy nem vagyok antiszemita. Nem vagyok bigott vallásos. A gyűlölet minden formája ellenkezik a hitemmel." (Gibson a zsidóktól vár segítséget)
- ^ Gábor György kritikája
- ^ Tudatlanság? Vagy tudatosság? – Kritika spiró kritikájáról.
- ^ Nézőtér – Egy 21. századi hitvédő. Új Ember katolikus folyóirat
Based on work by