Almandin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Almandin kristály.

Az almandin (vas-alumínium szilikát) a gránátcsoport ásványegyüttesébe tartozik. Szabályos kristályrendszerben rombikus formában jelenik meg. Esetenként szálkásan szennyezett. Gyakoriak a dodokaéderes, 24 lapú trapezoéderes, 48 oldalú hexoktaéderes fennőtt kristályokban és tömeges formában apró kristályszemekben is előfordul. Szépen fejlett kristályait ékszer-kőnek is használják.

[szerkesztés] Nevének eredete

Elnevezése az ókori Almandin város nevéből ered, mely a Római birodalom része volt, ma Szíria. Plinius a Naturalis Historia című munkájában Carbunculus alamandidicus néven említi.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai.

Képlete: Fe₃Al₂(SiO₄)₃
Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik.
Sűrűsége: 4,05-4,3 g/cm³.
Keménysége:7,0- 7,5 nagyon kemény (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: nem hasítható.
Törése:kagylósan, könnyen törik
Színe: sötétsárga, néha barnás, vagy aranyvörös, vöröses árnyalatú.
Fénye: üveg agy gyantafényű.
Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
Pora: fehér, szintelen.
Különleges tulajdonsága: savakban oldhatatlan, könnyen olvad.

[szerkesztés] Keletkezése.

Kontakt metamorf formában gyakran grámithoz kötődően keletkezik. A metamorf képződésben sokszor különféle palákhoz kapcsolódik. Hasonló ásvány: a pirop.

[szerkesztés] Előfordulásai.

Több centiméter nagyságú kristályai is előfordulnak. Ausztria területén Zillertalban. Németországban a Harz-hegységben, Olaszországban a Como-i tó környékén, valamint Szíria területén. Svédországban az Egyesült Államokban Colorado, Michigan, Pennsylvánia és Alaszka szövetségi államokban. Ausztrália déli területén. Srí Lanka szigetén, Madagaszkár szigetén és Brazília területén.