Gránit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A gránit szemcsés szövetű összetett tömegkőzet.

Elegyrészei földpát és pedig káliföldpát (néha mikrolin), kevés plagioklasz (de csak oligoklasz-andesin sorú), kvarc és csillám (biolit, muszkovit, néha litiumcsillám). A kristály szemcsék nagygysága szerint lehet finomszemcsés gránit, középnagyságú szemcsékből álló vagy nagyszemcsés gránit, a szemcsék kialakulásának mérete a magmatömeg lehúlési sebességétől függ, lassúbb kihüléskor nagyobb kristályszemcsék tudnak kialakulni. Esetenként az elegyrészek közül a földpátok és muszkovitok a méteres nagyságot is elérik. A tulajdonképeni gránitos szövet azonban nem mindig állandó (t. i. midőn a szemek egyforma nagyok) néha a földpátok válnak ki jobban (porfiros gránit) s ilyenkor a szövet porfiros; sőt ha az alapanyag finom szemcsés, akkor a gránitporfirok a felzitporfirokba képezik az átmenetelt; vagy a csillámok elhelyeződése réteges is lehet (gnájsz-gránit) s ekkor a gnájsztól, mely vele együtt található, alig különböztethető meg. Mellékes elegyrészei: fluorit, andaluzit, gránát fééleség, berill, topáz, epidot, klorit, pirit, kalcit, apatit, korderit, titanit, leukoxen, cirkonium, turmalin (turmalin-gránit), amfibol, ez néha annyira felszaporodik, hogy az amfibol-gránit (vagy szienitesgránit) elnevezés indokolt; ha ebben a kvarc és csillámok jelenléte nagyon lecsökken, akkor már szienitnek nevezzük. További kőzetalkotó ásványa: az augit, (augit gránit ritka), hematit, pirit, kassziterit, magnetit, grafit lehet.

Egyike a legsavasabb kőzeteknek, jellemző összetétele: (SiO₂= 62-76%, Al₂O₃= 11-18%, CaO= 1-5%, MgO= 0,19-3%, Fe₂O₃= 1-4%, Na₂O= 1-5%, K₃O= 1-8%, H₂O= 0,85-1,38%). Petrográfiai szempontból a gránitokat a csillámok és egynehány sziones szilikát szerint szokták osztályozni, így megkülönböztetnek; biotit-, biotit-muszkovit-, amfibol- és szteatit- vagy protogin-gránitokat, éppen úgy mint a gnájszoknál. Függelékül még a gránithoz tartozik az aplit, kvarcak és ortoklasz földpátnak szemcsés keveréke, mely a metamorf palákkal és gránitos kőzetekkel térben összefüggve, de csak alárendelten szokott képzódni s fél-gránitnak is nevezik. Vihnyén (Ó-Antal tárnában) turmalin is előfordul, erekben és foltokban, aminek a neve: tigris-érc. A luxulian szintén gránitféleség, amiben a vörös színű földpátokkal sok turmalin és kevés kvarc képezi a szemcsés szövetet; ide vehető még a turmalin pegmatit is (Toscana Gavorrano, Elba San Piero, Vogesek Chenarupt.). Ha a gránit mállani kezd, gránitdarát alkot, földpátja pedig további mállás után a porcellánkészítéshez használt kaolin egyik fontos elegyrésze.

A gránitok a földkéregnek számot tevő részét teszik úgy egymagukban, mint a gnájsszal és egyéb kristályos palákkal egyetemben, hol azoknak magját képezik; a gárnit-hegyeknek alakja kerekded felületű gömbszelethez hasonlít, vagy pedig több ezer km. hosszú fensikokat képez, tömeges anyaga az őskori (laurentian-szisztéma) gránit regióját alkotja, de ismeretesek a szilur-, devon-, sőt egyes helyeken még a jura földtörténeti korokból is (Rocky-Mountains, Sierra Nevada É.-Amerikából és egynéhány európai tartományokból.) Előfordul még mint vándorkő is (Németország, Hollandia, Lengyelország, Oroszország lapályán, melyek a gleccserekkel a diluviális korban Svéd- és Finnországból származnak; hasonló vándorkövek ismeretesek Angliában és az Egyesült Államok területén is több szövetségi államban. Képződését tekinve metamorf, hidrotermás úton is létrejött, amikor a szükséges anyagok oly zónába jutottak, melyben az elegyrészek kiválására a körülmények együtt voltak, a kvarc volt az utolsó, mely a még meglevő helyet kitöltötte némely gránitok azonban eruptiv módon is keletkezhettek s ezek mind intruziokat képeznek metamorf palákban és palás meszes kőzetekben is. A gránit alkalmazása már az őskortól kezdve ismertes s jelenben még inkább feldolgozzák; a legszebb és legtarkább színűek Svédországból kerülnek ki (emlékköveknek, architektonikai tárgyaknak, oszlopoknak, építkezéseknél, kövezésnél stb.) Érctartalomra nézve a gránit nem oly gazdag mint a gnájsz; kassziteritet szolgáltat Szászország, Cornwall, India, Dakota É.-Amerika; ezüst kobalt és nikolérceket Szászország, fekete-erdő; cink-, ólom- és vasércet Larium, Görögország stb., melyek benne hintve, vagy érintkezve telért képeznek.