Apollo–11

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Apollo-11
Küldetés jelvény

Küldetés adatok
Hívójelzés: parancsnoki modul holdkomp	Columbia Eagle
Indítás:	1969. július 16. 13:32:00 UTC
Indítási hely:	Kennedy Űrközpont, 39-A
Holdraszállás:	1969. július 20. 20:17:40 UTC
Holdraszállás helye:	Nyugalom tengere 0°40'26.69"É, 23°28'22.69"K
Holdon töltött idő:	21 óra 36 perc 20 mp
Holdséták időtartama:	2 óra 31 perc 40 mp
Holdkőzetek:	21.55 kg
Hold körüli keringések:	30
Leszállás:	1969. július 24. 16:50:35 UTC
Leszállási hely:	13°19'É, 169°9'Ny
Időtartam:	8 nap 3 óra 19 perc
Küldetés paraméterek
Tömeg: Űrhajó Holdkomp	30 320 kg 16 448 kg
Pályamagasság: Föld körül Hold körül	190.6 / 192.1 km 113.4 / 312.1 km
Pályahajlás Föld körül Hold körül	32.521° 1.2°
Periódus Föld körül Hold körül	88.18 perc 2.15 óra
Személyzet

Az Apollo–11 volt az első holdraszálló expedíció az Apollo-program keretében. Neil Armstrong és Edwin Aldrin voltak az első emberek a Hold felszínén.

Tartalomjegyzék

1 Személyzet
2 Parancsnoki egység és holdkomp dokkolása
3 Holdséta
4 Küldetés
5 A holdmunka
6 További célok
7 Külső hivatkozások
- 7.1 Magyar oldalak
- 7.2 Külföldi oldalak

[szerkesztés] Személyzet

Neil Armstrong (2), (parancsnok) (első ember a Holdon)
Michael Collins (2),(asztronauta) parancsnoki modul pilótája
Edwin Aldrin (2), (asztronauta) leszálló modul pilótája

(2) Sikeres űrrepülések száma személyenként, beleértve ezt a missziót is.

[szerkesztés] Parancsnoki egység és holdkomp dokkolása

Szétválás: 1969. július 20. – 17:44:00 UTC
Összekapcsolódás: 1969. július 21. – 21:35:00 UTC

[szerkesztés] Holdséta

Holdkompból való kiszállás: 1969. július 21., 02:39:33 UTC

Armstrong – EVA
- Kiszállás: 02:51:16 UTC
- Lelépés a Holdra: 02:56:15 UTC
- Beszállás a holdkompba: 05:09:00 UTC

Aldrin – EVA
- Kiszállás: 03:11:57 UTC
- Lelépés a Holdra: 03:15:16 UTC
- Beszállás a holdkompba: 05:01:39 UTC

Beszállás: 05:11:13 UTC
- Holdséta időtartama: 2 óra 31 perc 40 másodperc

[szerkesztés] Küldetés

Az Apollo–11 fellövése.

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai Neil Armstrong (parancsnok) Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

Armstrong, Collins és Aldrin 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. A Hold körüli pályára állás 3 napig tartott. Az asztronauták meglepődtek a Hold kietlenségén, sivárságán. 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére (európai, ázsiai és afrikai idő szerint csak július 21-én.) A leszállás nem volt zökkenőmentes. Aldrin és Armstrong bemászott az Eagle („Sas”) nevű holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben. Az Eagle leválása után 100 km-es magasságban Hold körüli keringésbe kezdett, majd 13 km-es magasságba süllyedt. A küldetés legnehezebb része most következett. 12 percnyi üzemanyag állt rendelkezésre a holdkomp üzemeltetéséhez. Az üzemanyag kifogyása előtt végre megpillantották a leszállásra kijelölt helyet, majd leszálltak a Hold felszínére a „Nyugalom-tengerében”.

„Houston, a Sas leszállt” – mondta Armstrong.

[szerkesztés] A holdmunka

Aldrin lábnyoma a Holdon (Aldrin)

6 óra várakozás után kinyitották a holdkomp ajtaját, és leléptek a Hold felszínére. Ekkor hangzott volna el Armstrong híres mondata:

„Egyetlen kis lépés az embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”

Armstrong izgatottságában az alábbi mondatot mondta: „Egy kis lépés embernek”.

A két és fél órás holdséta alkalmával tudományos kísérleteket végeztek és holdkőzetet gyűjtöttek, de a lényeg a Hold meghódítása volt. Kitűzték az amerikai lobogót, majd egy emléktáblát helyeztek el az alábbi szöveggel:

„Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk.”

A fényképezkedés után aludni tértek, majd másnap felszálltak a holdkomp felszálló moduljával és csatlakoztak a parancsnoki egységhez, ismét találkoztak Collins-szal. A Föld légkörébe való visszatérés sikeres volt, az Apollo–11 a Csendes-óceánban landolt nem messze Hawaii-tól 8 nappal és 3 órával a felszállás után. Ezután karanténba helyezték őket az esetleges ismeretlen vírusokkal szembeni fertőzés elkerülése végett. Augusztus 10-én feloldották a karantént, az asztronauták egyszercsak az ünneplő tömegbe kerültek. Hatalmas parádé közepette ünnepelték őket a Broadwayn New York-ban, majd a következő 35 nap alatt a világ másik 25 országában.

[szerkesztés] További célok

A NASA további 9 holdutazást tervezett, az újabb célok: állandó bázis a Holdon és a Mars meghódítása voltak. Az amerikai háborús kiadások (Vietnam) miatt azonban csökkenteni kellett a költségvetést, így ezek a tervek nem valósulhattak meg. A Saturn-5 hordozórakéták és a holdkompok egy részét a mai napig nem használták fel.