Aztékok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 februárjából származik.

Az aztékok indián törzse az amerikai kontinens egyik legnagyobb bennszülött civilizációját hozta létre. A XIV-XV. században erős birodalmat építettek ki a mai Mexikó területén. Az aztékok a XIII. században nyomultak be a mexikói felföldre, s alig száz év leforgása alatt uralmuk alá hajtották az itt élő népeket. Fővárosukat, Tenochtitlánt a ami Mexikóváros helyén, egy szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket.

[szerkesztés] Társadalom

Három rétege volt: a harcosok osztálya, élén az uralkodóval; a papok kasztja; és a köznép és a rabszolgák (földművesek, kézművesek, kereskedők stb.). Egyebek közt a Tenochtitlánt övező Texcoco-tó környékén teraszosan kialakított földeken (a chinampákon) kukoricát, zöldségfélét és gyapotot termesztettek; tőlük „örökölte” a világ a pulykát, de ők maguk megették a kutyahúst is. Az azték birodalomban beszélt, ma már kihalt nahua nelvből származik például a „tomato” (paradicsom) és az „avokádó” szó is. Az aztékok az elsők között ismerték fel, hogy a kakaóbabból finom italt lehet készíteni.

[szerkesztés] A Növekvő Templom

A legfontosabb vallási építmény a tenohtitláni Nagy Templom volt, egy hatalmas kőpiramis, áldozati oltárokkal a tetején. Hatszor építették át, ugyanis minden azték király új és a korábbinál nagyobb templomot igyekezett építeni ugyanezen a helyen.

[szerkesztés] A civilizáció pusztulása

Az azték birodalom az 1502-ben hatalomra került II.Montezuma király idején érte el fénykorát: határait két óceán mosta. A király hatalmas palotát építtetett. Az aztékok hite szerint Quatzalcóatl félistennek valahonnan keletről kell majd hazatérnie – s amikor 1519-ben egy maroknyi spanyol katona és kalandor partra szállt, vezérüket, Hernán Cortést még Montezuma is a hazatért istennek vélte. A spanyolok aztán nagy vérengzést rendeztek, megölték Montezumát is, 1521-ben földig rombolták Tenochtitlánt, és Cortés lett Mexikó kormányzója.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

m·v·sz Pre-Kolumbiánus kultúrák
Észak Amerika	Anaszázi, Pueblo – Fremonti – Misziszipi vidéki indiánok
Közép-Amerika	Aztec – Huaszték – Maja – Mixtek – Olmék – Pipil – Taraszkán – Teotihuacán – Tolték – Totonak – Zapoték
Dél Amerika	Északi Chicsó – Csavín – Csibcsa – Csimor – Csacsapoják – Huari – Inka – Mocse – Nazka – Tairona – Tiwanaku

Jelentősebb civilizációk
	Aztékok	Maják	Inkák
Nyelv	Nahuatl nyelv	Maja nyelvek	Qecsua
Vallás	Azték vallás	Maja vallás	Inka vallás
Mitológia	Azték mitológia	Maja mitológia	Inka mitológia
Naptár	Azték naptár	Maja naptár
Társadalom	Azték társadalom	Maja társadalom	Inka társadalom
Infrastruktúra	Csinampa	Maja építészet	Inka építészet Inka úthálózat
Történelem	Aztékok történelme
Meghódításuk	Mexikó spanyol meghódítása Hernán Cortés	Yucatán spanyol meghódítása Francisco de Montejo Guatemala spanyol meghódítása Pedro de Alvarado	Az Inka Birodalom spanyol meghódítása Francisco Pizarro
Uralkodók	I. Montezuma II. Montezuma Cuitláhuac Cuauhtémoc	Nagy Pacal Tecun Uman	Atahualpa Manco Capac
Továbbá
– Az amerikai indiánok népesedési történelme – Pre-Kolumbiánus művészet