Bakay Szilárd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bakay Szilárd (Budapest, 1892. szeptember 8. – Sopronkőhida (?), 1947. március 17.) vezérezredes, 1944-ben az I. budapesti hadtest parancsnoka és Budapest vezénylő tábornoka.

[szerkesztés] Életrajz

Bakay Szilárd vezérőrnagy, Kijev, 1942

Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyószöveg helyett.

Kérjük segíts átírni a szócikket folyó szöveggé vagy jelezd észrevételeidet a vitalapon

1892. szeptember 8-án: született Budapesten. Apja Bakay Szilárd, az I. honvéd gyalogezred egyik zászlóaljának parancsnoka, százados, majd őrnagy. Édesanyja Németh Mária egy budapesti vasnagykereskedő lánya.
1897: édesapja 46 éves korában szívbénulásban meghal, özvegye huszonhat éves, négy gyermeket nevel.
1902: a kőszegi katonai alreáliskola diákja.
1907–09: Morva-Fehértemplomban a császári és királyi akadémia tanulója.
1909: Bécsújhelyre, a Mária Terézia Katonai Akadémiára kerül.
1912: "Sehr Guth", azaz jeles eredménnyel végez. Hadnagyá avatják.
1912–1914: a 44. Gyalogezredhez osztják be.
1914: zászlóalját Bécsből Budapestre helyezik át. Századparancsnok-helyettesi rangba kerül.
1914 nyara: az I. világháború kezdete: gyalogezredét elsőként vezénylik ki a déli, szerbiai frontra.
1915 januárja: a harcokban és kézitusákban szerzett érdemeiért soron kívül főhadnaggyá léptetik elő. Huszonhárom évesen a 44/4. század parancsnoka lesz.
1916: harcban szerzett érdemeiért a legmagasabb kitüntetést, a "Vaskorona rendet" kapja. Kinevezik a 72. Rohamzászlóalj parancsnokának.
1918. januárja: soron kívül századossá léptetik elő, majd Nagyszebenbe kerül a Hadiakadémiára. Közben a Dél-oroszországi fronton, mint vezérkari tiszt teljesít szolgálatot.
1919. januárjában: megnősül, felesége Jordán Margit.
1919: a Tanácsköztársaság idején egy névtelen feljelentés alapján letartóztatják, kihallgatás és tárgyalás nélkül a budapesti Margit-körúti fogházba kerül.
1920: fia születik, a negyedik Bakay Szilárd.
1922: Pécsre helyezik. Befejezi a Hadiakadémiát, felveszik a Vitézi Rendbe.
1925: a Honvédelmi Minisztérium munkatársa.
1926: őrnaggyá lép elő.
1929: a Vezérkari főnökség katonai hírszerzési osztályra kerül, néhány hónapra Londonba küldik.
1931: alezredesi rangra emelik.
1932–1934: katonai attasé Belgrádban és Athénben.
1934–1939: katonai attasé Szófiában.
1939: attaséként még a német–szovjet megnemtámadási szerződés megkötése előtt két hónappal jelenti, hogy Hitler megállapodott az oroszokkal. A budapesti központban nem hisznek neki.
1939: Debrecenben a 17. Könnyű hadosztály parancsnokává nevezik ki.
1940: dandártábornokká lép elő.
1940 szeptembere: Erdélyt visszacsatolják, a magyar csapatok bevonulnak. Hadosztálya a középső sávot kapja, amely kelet felé egészen Kolozsvárig nyúlik.
1941: megindul a Szovjetunió elleni német offenzíva. A kezdeti sikerek ellenére ősszel, hadosztálya vezérkari őrnagyának, Lajtos Árpádnak kifejti: "Ezt a háborút a németek elvesztették!"
1942: a Kijevi megszálló erők magyar parancsnoka. Közben altábornaggyá nevezik ki.
1942: augusztusában: angol kapcsolatairól a kormányzó-helyettessel, Horthy Istvánnal, a repülőgép-szerencsétlensége előtti napokban személyesen, négyszemközt beszél.
1943: Szombathelyre kerül, a III. hadtest parancsnoka lesz.
1944. március 19-én: a német megszállás kezdete: fegyveres ellenállás megszervezése, majd felsőbb parancsra ennek feladása.
1944 augusztusától: I. budapesti hadtest parancsnoka és Budapest vezénylő tábornoka.
1944. október 8-án: a németek elrabolják. A Gestapo budapesti központjába kerül, majd rövid kihallgatás után,repülőgépen, a bécsi főhadiszállásra szállítják.
1944. október 15-én: a kormányzó, Horthy Miklós nemzethez írott kiáltványában Bakay Szilárd elhurcolásáról is szól: "A szövetségi hűséggel ellenkező mindezen cselekményeiket végre azzal a nyílt kihívással tetézték, hogy a budapesti hadtestparancsnokot, Bakay Szilárdot a német Gestapó ügynökei egy ködös őszi reggelen.... orvul megtámadva elhurcolták."
1944. októbertől – 1945. május 5-ig: a Mauthausen-i fogolytábor rabja.
1945. májustól – 1946. április 11-ig: Az oroszok "átvilágítják", majd hazaengedik. A Népbíróságon vádat emelnek ellene, novemberben felmentik.
1946. április 11-én: Szombathelyről, a Lipp Vilmos utca 9. szám alatti házból (jelenleg Somlai utca) ismét elcsalják.
1947. március 17-én: Sopronban, vagy Sopronkőhidán, ismeretlen helyen kivégzik.

[szerkesztés] Megjegyzés

2004 júliusában Moszkva Katonai Archívuma megküldte a Magyar Külügyminisztériumon keresztül Bakay Szilárd /1892–1947/ részletes 90 oldalas, eredeti, hiányos peranyagát, orosz nyelven. Az anyag tartalmazza a tárgyalás jegyzőkönyveit, az ítéletet és bizonyítékul szolgál a kivégzés módjáról.

2006. december 16-án a Magyar Örökség és Európa Egyesület Bakay Szilárdnak -hazafias helytállásáért- a Magyar Örökség kitüntető címet adományozta.