Nürnberg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi államban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő (2006. május), ezzel München után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.

Tartalomjegyzék 1 Földrajzi fekvése 2 Története 2.1 A kezdetek 2.2 Virágkor 2.3 A XIX. és a korai XX. század 2.4 Nürnberg a nemzetiszocializmus idején 2.5 A 20. század második fele 3 Tudomány 4 Gazdaság 5 Nevezetességei 6 Média 6.1 Újságok 6.2 Televízió 6.3 Rádió 7 Híres emberek 7.1 Itt születtek 7.2 Itt éltek/élnek 8 Testvérvárosai 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajzi fekvése

Nürnberg Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el. A várostól 80 km-re északkeletre eredő Pegnitz a városhatárt átlépve kelet-nyugati irányban 14 km hosszan folyik át a városon, majd a város területét elhagyva Fürth belvárosától néhány km-re északra a Rednitz-folyóval együtt a Regnitz-folyóba ömlik.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] A kezdetek

A várost említő legkorábbi írásos emlék az 1050-ben III. Henrik német-római császár által kiállított ún. Sigena-okirat, amelyben Nuorenberc (sziklás hegy) néven szerepel. A nürnbergi vár nemsokkal ezután már fontos katonai támaszpontként szolgált. A vár alatti település valószínűleg ekkoriban kaphatott vásártartási jogot. A II. Frigyes német-római császár által 1219-ben kiállított „nagy szabadságlevél“ biztosítja Nürnbergnek a szabad birodalmi város jogait. Egészen 1427-ig várgrófok kormányozzák a várost, amikoris az utolsó várgróf, VI. Frigyes eladja címét „Nürnberg város tanácsának“. Ettől az időponttól egészen a város Bajorországhoz történő csatolásáig a városi tanács határozta meg a város politikai életét.

[szerkesztés] Virágkor

Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát. 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket egészen a XIX. század elejéig itt őriztek. Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.

A harmincéves háború alatt Nürnberg környéke évekig hadszíntér volt. A várost ugyan nem foglalták el, viszont a közelben dúló harcok tartósan gyengítették gazdaságát. A háború után, 1649-ben Nürnbergben került sok az ún. „békevacsorára“ (Friedensmahl), amelynek során a korábban szembenálló felek többnapos vígasságok keretében ünnepelték meg a békekötést.

[szerkesztés] A XIX. és a korai XX. század

1796-1806 között drámai események zajlanak. A szomszédos Ansbach helyi porosz igazgatásának nyomására Nürnberg végül aláveti magát a porosz uralomnak, az erre vonatkozó szerződést azonban nem hajtják teljesen végre, mert a poroszokat elriasztja Nürnberg tetemes adósságállománya. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a nürnbergi lakosság bizalmatlansága a város egyre korruptabbnak vélt, patrícius családokból álló vezetése ellen. A város így gyakorlatilag a gazdasági és politikai összeomlás szélére sodródik.

1806-ban Napóleon francia csapatai előbb megszállják, majd végül szeptember 15-én átadják Nürnberget a Bajor Királyságnak, amely hamarosan polgári önkormányzatot létesít és beolvasztja a várost a királyság közigazgatási rendszerébe. A Bajor Királyság ezzel átvállalja Nürnberg horribilis adósságállományát is.

A XIX. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődik. 1835-ben a híres „Adler“ gőzmozdony nyitja meg az első német vasútvonalat Nürnberg és Fürth között.

Már az 1920-as évek során Nürnberg adott otthont a nemzetiszocialisták első pártgyűléseinek. Nürnbergben azonban az NSDAP mégsem tudta megnyerni a helyi választásokat. A várost ebben az időben elsősorban a liberális DDP kormányozza. Ezzel egyidőben Nürnberg iparvárosként a bajor szociáldemokrácia egyik központjává fejlődik.

[szerkesztés] Nürnberg a nemzetiszocializmus idején

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé válik. Megkezdődik egy gigantikus, a római Colosseumra emlékeztető pártközpont építése. A „nürnbergi törvények“ néven ismert rasszista rendelkezéseket a német törvényhozás 1935. szeptember 15-én, az NSDAP Nürnbergben tartott 7. pártgyűlésének napján fogadta el. Ezzel a nemzetiszocialisták jogi alapokra helyezték antiszemita ideológiájukat. A náci párt központja lévén Nürnberg a II. világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítik a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoznak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra veszik a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntenek.

[szerkesztés] A 20. század második fele

A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert.

[szerkesztés] Tudomány

Európa egyik legfontosabb technológiai és tudományos központja.

[szerkesztés] Gazdaság

Nürnberg kézműipara és kereskedelme nagy múltra tekint vissza.

Ma a városban megtalálható legfontosabb iparágak: az információs és kommunikációs ipar, az energiaipar, az elektronikai ipar, valamint a közlekedési és logisztikai ipar. Nürnberg Hamburg után a második legjelentősebb német nyomdaipari központ, de a piackutatás területén is vezető szerepe van: minden harmadik német piackutató itt dolgozik. A város fekvése folytán komoly jelentőséggel bír az új EU-tagállomokkal történő kereskedelem lebonyolításásban is. 2000 júliusában Nürnbergben nyitotta meg európai irodáját Kína Shenzhen nevű városa.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Tornyos kapuk,
• Lorenzer Platz (kedvelt találkahely),
• Szent Lőrinc-templom, előtte az Erény kútja, szemben a Nassauer Haus;
• Schöner Brünnen – Szép kút – (medencéjét finom vonalú reneszánsz rács veszi körül, a híres aranygyűrűvel; a néphit szerint, aki háromszor megforgatja, teljesül a kívánsága),
• Albrecht Dürer háza
• Főtér,
• Kaiserburg,
• Miasszonyunk temploma.

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Újságok

A legnagyobbik nürnbergi napilap a Nürnberger Nachrichten (NN), a Nürnberger Zeitung (NZ), Abendzeitung (Ausgabe Nürnberg) és a Bild-Zeitung Nürnberg.

[szerkesztés] Televízió

A Bayerische Rundfunk itt székel. Magántelevízió: Franken TV.

[szerkesztés] Rádió

• Gong 97,1
• Hit-Radio N1
• Charivari 98,6
• Pirate Radio
• Radio F

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Itt születtek

• Luxemburgi Zsigmond (1368-1437) magyar, német és cseh király, német-római császár
• Albrecht Dürer (1471-1528) reneszánsz festő és grafikus
• Anton Fugger (1493-1560) kereskedő és bankár
• Johann Pachelbel (1653-1706) zeneszerző

[szerkesztés] Itt éltek/élnek

• Ludwig Andreas Feuerbach (1804-1872) filozófus, antropológus, valláskritikus

[szerkesztés] Testvérvárosai

•   Nizza, Franciaország (1954)
•   Krakkó, Lengyelország (1979)
•   Szkopje, Macedónia (1982)
•   Glasgow, Nagy-Britannia (1985)
•   San Carlos, Nicaragua (1985)
•   Gera, NDK / NSZK (1988/1997)
•   Harkiv, Ukrajna (1990)
•   Prága, Csehország (1990)
•   Hadera, Izrael (1995)
•   Antalya, Törökország (1997)
•   Shenzhen, Kínai Népköztársaság (1997)
•   Kavala, Görögország (1998)
•   Atlanta, Amerikai Egyesült Államok (1998)
•   Velence, Olaszország (1999)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Nürnberg