Bukovina

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

1. Az azonos nevű szlovákiai településről itt olvashatsz.
2. A név egyúttal Bükköskút szlovákiai település szlovák neve is.

Bukovina (románul: Bucovina, németül: Bukowina) történelmi régió, amely a mai Románia és Ukrajna határán fekszik. Önállósággal soha nem rendelkezett, mindig valamely államnak volt a része.

[szerkesztés] Története

Az 5. században avar fennhatóság alatt volt. A 7. századtól szlávok telepednek meg itt. A 9. század-tól a 14. század elejéig a Kijevi Rusz, később Kijevi Nagyfejedelemség, illetve ennek jogutódja a Halicsi Fejedelemség fennhatósága alatt állt. (Halicsból ered Galícia, és a Vlagyimir fejedelemség nevéből Lodoméria.)

1349–1384 között északi fele (Halics részeként) a Lengyel királysághoz tartozik, időnként Moldva egészével együtt. A lengyel uralom idején a Moldvai Fejedelemség része, 1388-tól déli részén épül ki a moldvai fejedelem székhelye ([[Szucsáva. 1385–1569 között északi része mikor Moldva, mikor Lengyelország része. 1512-ben a Moldvai Fejedelemség névleg török fennhatóság alá került, vele együtt Bukovina teljes területe is. A török fennhatóság a déli részen 1541-ben szilárdult meg (akkor, amikor Budát is elfoglalta a török), az északi rész a lengyel királyság része lett.

Az 1764-es madéfalvi veszedelem után, több ezer székely vándorolt ki Erdélyből Moldovába, és egy részük Bukovinában telepedett le. Ők a bukovinai székelyek.

1764-ben, III. Ágost lengyel király halála után felbomlott a szász-lengyel perszonálunió. 1772-ben történt Lengyelország első felosztása Poroszország, Ausztria és Oroszország között. Ekkor Bukovina északi része (Kelet-Galícia, azaz a "Galíciai és Lodomériai Királyság" részeként) Ausztriához került. 1775-ben az osztrákok és oroszok által vívott törökellenes háború eredményeként Ausztria megszerzi Moldva északi megyéjét (Szucsáva megye), így alakul ki Bukovina, mint önálló tartomány. 1775-ig az északi részen katonai közigazgatás működik, a résztartomány neve: Kreis Czernowitz. 1775-től az immár kiegészült tartomány hivatalos neve: Bukovinai Hercegség (Herzogtum Bukowina). 1849. március 4-től osztrák koronatartomány (Kronland).

A lakosság összetétele a sok uralomváltás miatt is vegyes képet mutatott. Délen főleg románok, északon szlávok (ruszinok, ukránok, oroszok) lakták, és lakják ma is.

Az 1910. évi (osztrák) népszámlálás szerint a tartomány lakossága 800 198 fő volt, ebből ruszin 38,88%, román 34,38%, osztrák-német 21,24%, zsidó 12,86%, lengyel 4,55%, magyar 1,31%, szlovák 0,08%, szlovén 0,02%, olasz 0,02%, és kevés szerb, horvát, török, örmény, cigány.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásakor, 1918. november 28-án a tartományban élő románok kimondták az egyesülést Romániával. Ekkor a román királyi hadsereg bevonult a tartományba, de az északi rész egy ideig a nyugat-ukrajnai nacionalista köztársasághoz tartozott.

Az 1919. évi Saint Germain békeszerződés a tartományt Romániának adta, és elkezdődött az erőszakos románosítás. 1923–1926 között az összes nemromán iskolát bezárták. 1940 júniusában a Molotov-Ribbentrop paktum a tartomány északi felét a Szovjetunió tagköztársaságát képező Ukrajnának adta. Miután a tengelyhatalmak 1941-ben megindították a Szovjetunió elleni háborút, az elvesztett északi rész visszakerült Romániához, de a II. világháborút lezáró Párizsi békeszerződés értelmében újból Ukrajna része lett Csernyivci terület néven. Déli része, amely lényegében megegyezik Szucsáva megyével, maradt Romániánál.

Legfontosabb városai:

• északon: Csernyivci (románul: Cernăuţi)
• délen: Szucsáva (románul: Suceava)

Lásd még:

• Bukovinai székelyek