Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál (eredeti francia neve: Festival international du film de Cannes) a leghíresebb és a legnagyobb presztízsértékű filmfesztivál a világon. A benevezett filmek mindig a világ élénjáró rendezőinek legújabb alkotásaiból adnak válogatást, és az itt megszerzett díjak komoly szakmai reputációt jelentenek. Számos rendező köszönheti az első nemzetközi elismerést a cannes-i filmfesztiválnak: François Truffaut, Jim Jarmusch vagy Steve Soderbergh.

A fesztivál mottója „A fesztivál egy politikamentes senkiföldje, egy mikrokozmosz, amivé abban az esetben válhatna a világ, ha az emberek közvetlen kapcsolatokra és egy közös nyelv használatára lennének képesek.” /Jean Cocteau/

A cannes-i Fesztivál- és Kongresszusi Palota

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Hivatalos program
3 A fesztivál napjainkban
- 3.1 Vörös szőnyeg
4 Egyéb programok
5 A fesztivál díjai
6 Magyar filmek versenyprogramban
- 6.1 Nagyjátékfilmek
- 6.2 Rövidfilmek
7 Magyar díjazottak
8 Zsűri
- 8.1 Magyar zsűritagok
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Cannes-i látkép (2001)

A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál ötlete 1938-ban, a világ legrégebbi filmszemléjén, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon született meg. A nemzetközi zsűrire ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedett a náci Németország, illetve fasiszta Olaszország részéről, hogy olasz és német propagandafilmeket hozzanak ki győztesnek. Az amerikai, brit és francia zsűritagok, akik ezt ellenezték, kivonultak a rendezvényről; köztük Philippe Erlanger történész, diplomata, a francia kultúrát külföldön népszerűsítő AFAA (Association française d'action artistique) igazgatója. Velencéből hazatartva gondolt először arra, hogy egy új – „kényszer és kompromisszumok nélküli” – nemzetközi filmes seregszemlét kellene szervezni. Az ötletet felkarolta Jean Zay, akkori francia közoktatási és szépművészetügyi miniszter.

Az akkor még Cannes-i Mozgókép-kiállítás (Exposition Cinématographique Cannoise) néven jegyzett ellenrendezvény helyszínének kiválasztásakor sokat hezitáltak a két – kellőképpen arisztokratikus – üdülőváros, Biarritz (Aquitánia) és Cannes (Côte-d'Azur) között. Végül Cannes nyert, mivel felajánlotta, hogy a fesztivál rendelkezésére bocsátja az éppen felépülő Casino-t, melynek 1200 főt befogadó nagytermét szánták a vetítésekre. Az első fesztivált, melynek zsűri elnöki tisztére a film feltalálóját, Louis Lumière-t kérték fel, 1939. szeptember 1. és 20. között tervezték megrendezni. Mivel a megnyitó napján tört ki a II. világháború, a szervezők előbb arra gondoltak, hogy a hivatalos megnyitót elnapolják szeptember 10-re, majd 1940 februárjára, „ha a helyzet nem súlyosbodik”. A halasztás végül is a háború utánig tartott…

Charles de Gaulle kormánya, az Oktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium, valamint a Centre National de la Cinématographie közös védnöksége alatt újra felvetette a rendezvény tervét, amit 1946-ban meg is rendeztek. Az akkor benevezett filmek rendezői között volt Jean Cocteau, Alfred Hitchcock, Roberto Rosselini, Billy Wilder, valamint a magyar származású Charles Vidor. Az 1948. és 1950. évi fesztiválokat pénzügyi problémák miatt nem tartották meg. 1951-től az állandó szeptemberi időpontot áprilisra módosították. A zsűri összetétele többször is vitát váltott ki, mivel a 11 zsűritag 1953-ig kizárólag francia volt, aminek következtében kérdésessé vált a pártatlanság. A szervezők úgy döntöttek, hogy a zsűrit is nemzetközivé teszik.

Cannes-ban a professzionális filmkészítők egyedi lehetőségeket találhattak a találkozókra, megalapozhatták jövendő projektjeiket, és üzleteket köthettek a gyarapodó számú országok filmpartnereivel. 1960-ban megnyitotta kapuit az első Cannes Market. Itt gyorsan megtalálták a központi találkozó helyét az egész világból érkező filmvásárlók és eladók. 1955-ben a fesztivál rendezői létrehozták az Arany Pálma díjat, amely a fesztiválra nevezett filmek legjobbjának jár. 1978-ban alapították és ítélték először oda a rendezvénysorozat összes verseny- és versenyen kívüli kategóriájának legjobb első filmese részére az Arany Kamera (Camera d'Or) díjat.

[szerkesztés] Hivatalos program

Játékfilmek versenyben – a versenyszekció mezőnyében körülbelül 20 film mérettetik meg a fesztivál jelképévé vált fődíjért, az Arany Pálmáért.
Játékfilmek versenyen kívül
Rövidfilmek – a rövidfilmek Arany Pálmájáért 10-15 kisfilm verseng évről-évre.
Un Certain Regard – 1978 óta a hivatalos műsor versenyen kívüli programja, melyen mintegy 20 nagyjátékfilm vesz részt, a díj mellett a nyertes film támogatást kap a franciaországi forgalmazáshoz.
Cinéfondation – 1998 óta mutatnak be filmfőiskolások és egyetemisták által készített kisfilmeket.
Arany Kamera – Caméra d'Or – 1978-ban létrehozott díj elsőfilmeseknek. A díjjal olyan új tehetségeket tüntetnek ki, akik alkotását a hivatalos program valamely szekciójában mutatják be.

[szerkesztés] A fesztivál napjainkban

A fesztiválpalota belülről

2005-ben már 30 ezer professzionális filmes vett részt: forgalmazók, producerek, rendezők, színészek, technikai szakemberek és médiamunkások. Több mint 200 ezer ember 900 vetítést láthatott a palotában és a környékbeli mozikban. Ma a fesztivál hivatalos programja szerint az aznap este bemutatandó filmek alkotói és szereplői délelőtt sajtótájékoztatót tartanak és úgynevezett photo callon vesznek részt, valamint sajtóvetítéseket tartanak a fesztiválpalotában. A délután és este folyamán pedig folyamatos vetítések peregnek a palota különböző termeiben.

[szerkesztés] Vörös szőnyeg

A vörös szőnyeg bemutató előtt (2001)

Az est fénypontja a Grande Lumière termében – ami közel 2000 fő befogadóképességű moziterem – a versenyprogramban meghirdetett alkotások premierjére kerül sor. A kezdés előtt zene kíséretében, kiváncsi nézősereg tekintetében és a fotósok vakuinak kereszttüzében a sztárok és a vendégek alkalmi ruhában végigvonulnak a vörös szőnyegen.

[szerkesztés] Egyéb programok

A fesztivál kísérőrendezvényein konferenciák, szakmai fórumok zajlanak. Helyszínt a fesztiválpalota mellett húzódó különböző országok pavilonjai és sátrai, valamint a Croasette sétány szállodái adnak. A legnagyobb filmgyártó és filmforgalmazó cégek kihelyezett irodái is a fényűző hotelekben munkálkodnak. A hivatalos rendezvényensorozaton felül (versenyprogram, Un Certain Regard, Cinéfondation, Kritikusok Hete) még számos nem hivatalos esemény csábítja a látogatókat: Rendezők Kéthete program, filmvásár, koncertek, előadások, kiállítások, játékok, jótékonysági gálák, partik stb.

[szerkesztés] A fesztivál díjai

Fesztiválpalota kívülről, (2000)

Arany Pálma
Nagydíj (Grand prix)
Legjobb rendezés (Prix de la mise en scène)
Legjobb színésznő (Prix d'interprétation féminine)
Legjobb színész (Prix d'interprétation masculine)
Legjobb forgatókönyv (Prix du scénario)
Zsűri különdíja (Prix du Jury)
Certain Regard díja
Rövidfilmprogram, Arany Pálma
Arany Kamera díj (Camera d'Or)

[szerkesztés] Magyar filmek versenyprogramban

[szerkesztés] Nagyjátékfilmek

A tanítónő – rendező: Keleti Márton (1947)
Különös házasság – rendező: Keleti Márton (1951)
Kiskrajcár – rendező: Keleti Márton (1953)
Liliomfi – rendező: Makk Károly (1955)
Körhinta – rendező: Fábri Zoltán (1956)
Két vallomás – rendező: Keleti Márton (1957)
Vasvirág – rendező: Herskó János (1958)
Édes Anna – rendező: Fábri Zoltán (1959)
Dúvad – rendező: Fábri Zoltán (1961)
Kertes házak utcája – rendező: Fejér Tamás (1963)
Pacsirta – rendezte: Ranódy László (1964)
Életbe táncoltatott lány – rendező: Banovich Tamás (1965)
Szegénylegények – rendező: Jancsó Miklós (1966)
Tízezer nap – rendező: Kósa Ferenc (1967)
Csillagosok, katonák – rendező: Jancsó Miklós (1968)
Fényes szelek – rendező: Jancsó Miklós (1968)
Feldobott kő – rendező: Sára Sándor (1968)
Magasiskola – rendező: Gaál István (1970)
Szerelem – rendező: Makk Károly (1971)
Még kér a nép – rendező: Jancsó Miklós (1972)
Petőfi 73 – rendező: Kardos Ferenc (1973)
Macskajáték – rendező: Makk Károly (1974)
Szerelmem, Elektra – rendező: Jancsó Miklós (1975)
Déryné hol van? – rendező: Maár Gyula (1976)
Magánbűnök, közerkölcsök – rendező: Jancsó Miklós (1976)
Budapesti mesék – rendező: Szabó István (1977)
Egy erkölcsös éjszaka – rendező: Makk Károly (1978)
Magyar Rapszódia: Allegro Barbaro – rendező: Jancsó Miklós (1979)
Örökség – rendező: Mészáros Márta (1980)
Cserepek – rendező: Gaál István (1981)
Mephisto – rendező: Szabó István (1981)
Ölelkező tekintetek – rendező: Makk Károly (1982)
Visszaesők – rendező: Kézdi-Kovács Zsolt (1983)
Napló – rendező: Mészáros Márta (1984)
Redl ezredes – rendező: Szabó István (1985)
Az utolsó kézirat – rendező: Makk Károly (1987)
Hanussen – rendező: Szabó István (1988)

[szerkesztés] Rövidfilmek

Egy kerecsensólyom története – rendező: Homoki Nagy István (1951)
Virágos Kalocsa – rendező: Lakatos Vince (1953)
Kék vércsék erdejében – rendező: Homoki Nagy István (1954)
Akvárium – rendező: Kollányi Ágoston (1954)
Aggtelek – rendező: Kollányi Ágoston (1955)
Cigánytánc – rendező: Banovich Tamás (1956)
Kati és a vadmacska – rendező: Kollányi Ágoston (1956)
Bölcsők – rendező: Kollányi Ágoston (1957)
Egy másodperc története – rendező: Kollányi Ágoston (1958)
A telhetetlen méhecske – rendező: Macskássy Gyula (1959)
Ragadozó növények – rendező: Kollányi Ágoston (1960)
Párbaj – rendező: Macskássy Gyula (1961)
Szenvedély – rendező: Nepp József (1962)
Te – rendező: Szabó István (1963)
1, 2, 3 – rendező: Macskássy Gyula (1964)
Kedd – rendező: Novák Márk (1964)
Nyitány – rendező: Vadász János (1965)
Napló – rendező: Kovásznai György (1967)
1812 – rendező: Reisenbüchler Sándor (1973)
Jócselekedetek – rendező: Vajda Béla, (1974)
Küzdők – rendező: Jankovics Marcell (1977)
Új lakók – rendező: Gyulai Líviusz (1978)
Magyar képek – rendező: Szórádi Csaba, (1980)
Moto Perpetuo – rendező: Vajda Béla, (1981)
Bumeráng – rendező: Zsáki Zsuzsa, (1982)
Szárnyaslények boltja – rendező: Halmai László (1982)
Ad Astra – rendező: Cakó Ferenc (1983)
Ajtó – rendező: Horváth Mária (1984)
A szél – rendező: Varga Csaba (1986)
Ab Ovo – rendező: Cakó Ferenc (1988)
Szél – rendező: Iványi Marcell (1996)
Gyónás – rendező: Gyulai Líviusz (1998)

[szerkesztés] Magyar díjazottak

Macskássy Gyula, különdíj (rövidfilm), Párbaj (1961)
Szabó István, a zsűri külön dicsérete (rövidfilm), Te (1963)
Páger Antal, legjobb színész díja, Pacsirta (1964)
Vadász János, nagydíj (rövidfilm), Nyitány (1965)
Vadász János, a Technikai Főbizottság (CST) díja (rövidfilm), Nyitány (1965)
Kósa Ferenc, legjobb rendezés díja, Tízezer nap (1967)
Gaál István, a zsűri díja, Magasiskola (1970)
Makk Károly, a zsűri díja, Szerelem (1971)
Törőcsik Mari, külön dicséret, Szerelem (1971)
Darvas Lili, külön dicséret, Szerelem (1971)
Jancsó Miklós, legjobb rendezés díja, Még kér a nép (1972)
Reisenbüchler Sándor, a zsűri különdíja (rövidfilm), 1812 (1973)
Törőcsik Mari, legjobb színésznő díja, Déryné hol van? (1976)
Jankovics Marcell, Arany Pálma (rövidfilm), Küzdők (1977)
Szabó István, legjobb forgatókönyv, Mephisto (1981)
Dobai Péter, legjobb forgatókönyv, Mephisto (1981)
Szabó István, a nemzetközi filmkritikusok díja (FIPRESCI-díj), Mephisto (1981)
Vajda Béla, Arany Pálma (rövidfilm), Moto Perpetuo (1981)
Makk Károly, a nemzetközi filmkritikusok különdíja (FIPRESCI-díj), Ölelkező tekintetek (1982)
Erdőss Pál, Arany Kamera díj, Adj király katonát (1983)
Mészáros Márta, a zsűri külön nagydíja, Napló (1984)
Szabó István, a zsűri különdíja, Redl ezredes (1985)
Cakó Ferenc, legjobb animációs rövidfilm díja, Ab Ovo (1988)
Enyedi Ildikó, Arany Kamera díj, Az én XX. századom (1989)
Iványi Marcell, Arany Pálma (rövidfilm), Szél (1996)
Mészáros Péter, Arany Pálma (rövidfilm), Eső után (2002)