1972-es cannes-i filmfesztivál
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lásd még:
A 25. cannes-i filmfesztivál 1972. május 4. és 19. között került megrendezésre, Joseph Losey brit filmrendező elnökletével. A versenyben 25 nagyjátékfilm és 14 rövidfilm vett részt, versenyen kívül pedig szokatlanul sok, 20 alkotást vetítettek. A Kritikusok Hete szekcióban 8 filmet mutattak be.
A fesztivál történetében nagy változás következett be. 1972-ig az egyes országok filmfőhatóságai döntöttek arról, mely filmeket küldjék Cannes-ba, így azok egyfajta nagykövetként, a külpolitika és országimázs eszközéül szolgáltak. Ez évtől viszont a fesztivál programjának összeállításáról egy válogató bizottság döntött és hívta meg a filmeket a versenybe. A változás átstrukturálta mind a versenyfilmek, mind a versenyen kívüliek mezőnyét, ezért 1972-ben olyan nagy rendezők maradtak távol, mint Ingmar Bergman, Bernardo Bertolucci és Francis Ford Coppola.
Játékfilmek közül kettő is kiérdemelte a Nagydíjat: mindkettő olasz, mindkettő főszereplője Gian Maria Volonte és mindkettő politikai témát dolgoz fel valahol a dokumentum és a fikció között (A munkásosztály a paradicsomba megy, illetve A Mattei-ügy). Nagy sikert aratott Tarkovszkij, akit sorozatban értek atrocitások a szovjet belügyi szervek részéről. Az Andrej Rubljov 1969-es cannes-i bemutatkozása után, a Solaris is zajos sikert aratott, a zsűri külön nagydíjjal jutalmazta, a FIPRESCI pedig az – ez évben megosztott – díj egyikét ítélte a filmnek. Kisebb botrány kerekedett abból, hogy a legjobb férfi előadó díjában részesített Jean Yanne (Nem együtt öregszünk meg) nem ment el Cannes-ba és nem vette át a díjat, így demonstrálva egyet nem értését a rendezővel, Maurice Pialat-val.
Magyar részről sikeresnek ítélhető a fesztivál. Cannes a legjobb rendezés díjával „kárpótolta” Jancsó Miklóst (Még kér a nép), hiszen – egyes szakértők szerint – a Szegénylegények már 1966-ban fődíjat érdemelt volna, két évvel később pedig politikai események miatt maradt el az elismerés.
A fesztivált Claude Lelouch francia filmrendező L'Aventure, c'est l'aventure című, versenyen kívül vetített filmjével nyitották meg. A versenyfilmek díjat nem kapott rendezői között található Elia Kazan (A látogatók), Philippe de Broca (Chère Louise), Sydney Pollack (Jeremiah Johnson). Versenyen kívül volt látható Alfred Hitchcock Téboly, Roman Polański Machbeth és Federico Fellini Fellini: Róma című alkotása.
A Croisette legnagyobb sztárja Robert Redford volt (Jeremiah Johnson), de sikerben fürdőzhetett David Niven és Gina Lollobrigida (Köning, Dame, Bube). Orson Welles (Malpertuis), Donatas Banionis (Solaris), Peter O'Toole (A felső tízezer), valamint Marcello Mastroianni és Alberto Sordi (Fellini: Róma). Két fiatal francia színésznő is feltűnt a vásznakon: Isabelle Huppert és Isabelle Adjani. Magyar művészek közül látható volt Törőcsik Mari, Kovács Kati, Balázsovits Lajos (Holdudvar), Kiss Manyi és Almási Éva (Sziget a szárazföldön), valamint egy nyugat-német produkcióban Bálint András, Bulla Elma, Iglódi István és ugyancsak Törőcsik (Trotta).
A Még kér a nép mellett, versenyen kívüli vetítésen volt jelen Cannes-ban Mészáros Márta Holdudvar és Elek Judit Sziget a szárazföldön című alkotása. Magyar vonatkozásként meg kell említeni, hogy Robert Altman Images című filmjének operatőre Zsigmond Vilmos volt, továbbá hogy a Hungarofilm igazgatója, Dósai István immár másodszor foglalt helyet a rövidfilmek zsűrijében.
A fesztivállal párhuzamos Rendezők Kéthete rendezvényen – amelynek keretében 36 nagyjátékfilmet és 16 rövidfilmet mutattak be – szintén volt Jancsó-alkotás, az olasz produkcióban gyártott La tecnica e il rito (Technika és rítus). Bemutatták Andrzej Wajda: Nyírfaliget, Ken Loach: Családi élet című filmjeit és a cannes-iak felfedezhették James Ivory-t (Savages), a Taviani fivéreket (Szent Mihálynak volt egy kakasa), illetve Wener Schroeter-t (Der Tod Der Maria Malibran).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Zsűri
[szerkesztés] Versenyprogram
- Joseph Losey (filmrendező – elnök – Egyesült Királyság)
- Alain Tanner (filmrendező – Svájc)
- Bibi Andersson (színésznő – Svédország)
- Erskine Caldwell (író – Amerikai Egyesült Államok)
- Georges Auric (zeneszerző – Franciaország)
- Giorgio Papi (filmproducer – Jugoszlávia)
- Jean Rochereau (újságíró – Franciaország)
- Mark Donszkoj (filmrendező – Szovjetunió)
- Milos Forman (filmrendező – Amerikai Egyesült Államok)
- Naoki Togawa (filmtörténész–kritikus – Japán);
[szerkesztés] Rövidfilmek
- Frédéric Rossif (filmrendező – elnök – Franciaország)
- Dósai István (a Hungarofilm igazgatója – Magyarország)
- Vicente Pineda (újságíró – Olaszország)
[szerkesztés] Versenyfilmek
- A Fan's Notes – rendező: Eric Till
- Ani Ohev Otach Rosa – rendező: Moshé Mizrahi
- Chère Louise (Chère Louise)[1] – rendező: Philippe de Broca
- Chinmoku (Chinmoku) – rendező: Masahiro Shinoda
- Das Unheil – rendező: Peter Fleischmann
- Il caso Mattei (A Mattei-ügy) – rendező: Francesco Rosi
- Images – rendező: Robert Altman
- Jeremiah Johnson (Jeremiah Johnson) – rendező: Sydney Pollack
- Köning, Dame, Bube – rendező: Jerzy Skolimowski
- La classe operaia va in paradiso (A munkásosztály a paradicsomba megy) – rendező: Elio Petri
- La vraie nature de Bernadette – rendező: Gilles Carle
- Les arpenteurs (Les arpenteurs) – rendező: Michel Soutter
- Les feux de la chandeleur – rendező: Serge Korber
- Malpertuis – rendező: Harry Kümel
- Még kér a nép – rendező: Jancsó Miklós
- Mimì metallurgico ferito nell'onore (Mimi, a becsületében sértett vasmunkás) – rendező: Lina Wertmüller
- Nous ne vieillirons pas ensemble (Nem együtt öregszünk meg) – rendező: Maurice Pialat
- Perla w koronie – rendező: Kazimierz Kutz
- Petrolejové lampy (Petrolejové lampy) – rendező: Juraj Herz
- Slaughterhouse-Five (Az ötös számú vágóhíd) – rendező: George Roy Hill
- Solyaris (Solaris I-II.) – rendező: Andrej Tarkovszkij
- The Ruling Class (A felső tízezer) – rendező: Peter Medak
- The Visitors (A látogatók) – rendező: Elia Kazan
- To Find a Man – rendező: Buzz Kulik
- Trotta (Trotta) – rendező: Johannes Schaaf
[szerkesztés] Versenyen kívül
- Asta Nielsen – rendező: Asta Nielsen
- Brother Carl – rendező: Susan Sontag
- Den gale dansker – rendező: Kirsten Stenbaek
- Faustine et le bel été – rendező: Nina Companéez
- Frenzy (Téboly)[1] – rendező: Alfred Hitchcock
- Sziget a szárazföldön – rendező: Elek Judit
- La dérive – rendező: Paula Delsol
- La génération du désert – rendező: Nicole Stéphane
- La guerre pour une paix – rendező: Nicole Stephane
- L'Aventure, c'est l'aventure – rendező: Claude Lelouch
- Le lys de mer – rendező: Jacqueline Audry
- Le sifflet – rendező: Hermina Tyrlova
- Les coquelicots vermeils d'Issyk-Koul – rendező: Bolot Chamchiev
- Les jeunes filles en fleurs – rendező: David Hamilton és Philippe Leroi
- Machbeth – rendező: Roman Polański
- Holdudvar – rendező: Mészáros Márta
- Papa, les petits bateaux – rendező: Nelly Kaplan
- Roma (Fellini: Róma) – rendező: Federico Fellini
- Serrata – rendező: Malvina Ursianu
- The Merry-Go-Round – rendező: Kirsten Stenbaek
[szerkesztés] Kritikusok hete
- Avoir vingt ans dans les aures – rendező: René Vautier
- Fritz the Cat (Fritz a macska)[1] – rendező: Ralph Bakshi
- Der hamburger aufstand: oktober 1923 – rendező: Klaus Wildenhahn
- La maudite galette – rendező: Denys Arcand
- Pilgrimage – rendező: Beni Montreso
- The Trial of Catonsville Nine – rendező: Gorgon Davidson
- Winter Soldier – dokumentumfilm
- Prata palomares – rendező: André Faria
[szerkesztés] Rövidfilmek
- Atlantyda – rendező: Piotr Szpakowicz
- Een zeer zonnige wereld – rendező: Pieter De Groot
- Giovanni Michelucci – rendező: Fernando Cerchio
- Hundertwassers Regentag – rendező: Peter Schamoni
- Jour de classe – rendező: Henri Jouf
- La beauté de la mort – rendező: Nestoras Matsas
- Le fusil à lunette – rendező: Jean Chapot
- Magic Graz – rendező: Kurt Faudon
- Malka dnevna muzika – rendező: Ivan Vesselinov
- Mini – rendező: Stoian Doukov
- Operation X-70 (Az X-70-es művelet)[1] – rendező: Raoul Servais
- Pour solde de tout compte – rendező: Louis Pitzele
- The Birth of Aphrodite – rendező: Leland Auslender
- Zikkaron – rendező: Laurent Coderre
[szerkesztés] Díjak
[szerkesztés] Nagyjátékfilmek
- Nagydíj:
- La classe operaia va in paradiso (A munkásosztály a paradicsomba megy)[1] – rendező: Elio Petri
- Il caso Mattei (A Mattei-ügy) – rendező: Francesco Rosi
- A zsűri külön nagydíja: Solyaris (Solaris I-II.) – rendező: Andrej Tarkovszkij
- Legjobb női alakítás díja: Susannah York – Image
- Legjobb férfi alakítás díja: Jean Yanne – Nous ne vieillirons pas ensemble (Nem együtt öregszünk meg)
- Legjobb rendezés díja: Jancsó Miklós – Még kér a nép
- A zsűri díja: Slaughterhouse-Five (Az ötös számú vágóhíd) – rendező: George Roy Hill
- FIPRESCI-díj:
- Avoir vingt ans dans les aures – rendező: René Vautier
- Solyaris (Solaris I-II.) – rendező: Andrej Tarkovszkij
- A Technikai Főbizottság (CST) nagydíja: Roma (Fellini: Róma) – rendező: Federico Fellini
[szerkesztés] Rövidfilmek
- Nagydíj (rövidfilm): Le fusil à lunette – rendező: Jean Chapot
- A zsűri különdíja (rövidfilm): Operation X-70 (Az X-70-es művelet) – rendező: Raoul Servais
- A Technikai Főbizottság (CST) nagydíja (rövidfilm): Zikkaron – rendező: Laurent Coderre
[szerkesztés] Megjegyzés
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A cannes-i fesztivál hivatalos honlapja (en: fr:)
- Cannes Film Festival (en:)] (IMDB)
- Kritikusok Hete honlapja (en: fr:)
- Rendezők Kéthete honlapja (en: fr:)
1939 | 1946 | 1947 | 1949 | 1951 | 1952 | 1953 | 1954 | 1955 | 1956 | 1957 | 1958 | 1959 | 1960 | 1961 | 1962 | 1963 | 1964 | 1965 | 1966 | 1967 | 1968 | 1969 | 1970 | 1971 | 1972 | 1973 | 1974 | 1975 | 1976 | 1977 | 1978 | 1979 | 1980 | 1981 | 1982 | 1983 | 1984 | 1985 | 1986 | 1987 | 1988 | 1989 | 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007