Gímes
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gímes (más írásmóddal Ghymes, szlovákul Jelenec) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2001-ben 1942 lakosából 1217 szlovák és 711 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyitrától 14 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A község terülétén már az újkőkorban is éltek emberek, a bádeni kultúra tárgyi emlékeit tárták itt fel. 174-ben ezen a vidéken vezette Marcus Aurelius császár a kvádok elleni hadjáratát. A mai település első említése 1113-ban a zobori bencés apátság oklevelében történik Gimes néven. 1226-ban II. András király a birtokot a Hontpázmány nembeli Ivánkának adja. Várát Ivánka fia, a Hontpázmány nembeli András építtette az 1250-60-as években a Nyitra és Bars közötti út ellenőrzésére. Az 1270-es évek elején kivédte II. Ottokár cseh király ostromát, majd a Forgáchok tulajdona lett. 1295-ben a települést két faluként (Alsó- és Felsőgímes) említik, melyeket egy erdő választott el egymástól. A szőlőtermesztésnek ekkor már több évszázados hagyományai voltak a vidéken. A 13. század végén ez a terület is Csák Máté kezére került, akinek Detre nevű megbízottja igazgatta az uradalmat. 1312-ben a királyi sereg elűzte a felvidéki oligarcha híveit és visszakerült a Forgách család birtokába. 1430-ban a Forgáchok lecsapoltatták a falu alatti mocsarat és a várat kibővítették. Az első török támadás 1530-ban érte a települést, amely egy 1570-es feljegyzés szerint már a töröknek fizetett adót. 1576-ban a török mégis megtámadta a falut és a várat is felgyújtotta. A Forgáchok 1613-ban kijavíttatták a sérült várat, melynek Nyitra eleste után lett komolyabb szerepe, a 17. század elején épültek külső védművei. 1663-ban a török ismét felégette a falut, melynek lakói ezután újra a töröknek adóztak. 1715-ben 16 háztartás volt a községben. 1722-ben felépült a község temploma. 1726-ban vásártartási jogot kapott. A várat csak a 19. század elején hagyták sorsára a Forgáchok, akik a faluban álló 18. századi barokk kastélyba költöztek. 1910-ben 1134, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A község felett erdő borította hegy tetején áll Ghymes vára. Falai több emeletnyi magasságban állnak. A várkápolna egykor nevezetes búcsújáróhely volt, elhagyása után a Boldogasszony kegyszobrát a kastély kápolnájába vitték.
- A barokk Forgách-kastélyt 1722-ben kezdték építeni, 1760 és 1770 között jelentősen bővítették. Mai formáját a 20. század elején érte el.
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1722-ben a Forgách család építtette, 1790-ben megújították.
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 18. században épült.
- A vár közelében 3-500 éves szelídgesztenyés rezervátum van.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1731-ben gr. Forgách Miklós Nyitra vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A Nyitrai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Nyitra (Nitra) |
|
Based on work by