Nyitra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a városról szól. További jelentéséhez lásd: Nyitra (egyértelműsítő lap).

Nyitra (szlovákul Nitra, németül Neutra) a negyedik legnagyobb város a mai Szlovákiában. Az egykori Nyitra vármegye székhelye, ma kerületi székhely. Alsócsitár, Alsóköröskény, Csermánhegy, Előhegy, Felsőköröskény, Klokocsina, Könyök, Molnos, Nagyemőke, Párutca, Tormos, Zobor és Zobordarázs tartozik hozzá.

Nyitra helye Szlovákiában

Nyitra várának látképe

[szerkesztés] Fekvése

Nagyszombattól 50 km-re délkeletre, a Nyitra folyó két partján fekszik. A Kisalföld legészakibb városa. é. sz. 48°19′0’’ k. h. 18°4′60’’

[szerkesztés] Városrészek

A város 14 kerületből áll:

Óváros (Staré Mesto)
Molnos (Mlynárce)
Tormos (Chrenová)
Könyök (Kynek)
Felsőköröskény (Horné Krškany)
Alsóköröskény (Dolné Krškany)
Alsócsitár (Dolné Štitáre)
Nagyemőke (Janíkovce)
Zobordarázs (Dražovce)
Zobor
Párutca (Párovské Háje)
Csermánhegy (Čermáň)
Klokocsina (Klokočina)
Előhegy (Diely)

[szerkesztés] Nevének eredete

Először 880-ban említik Nitra néven (826 Nitrava, 880 Nitra, 1111/1113 Nitra, Nitria stb.). A város a Nyitra folyóról kapta a nevét, amely mellett fekszik. A folyó neve a germán Nitrahwa víznévből ered, amely az indoeurópai nid = folyik és a gót ahwa = víz szavak összetétele.

[szerkesztés] Története

Ősi település, már a római korban ismert volt, majd a szlávoké lett. 880-ban már püspökség székhelye, majd megépülnek a zoborhegyi bencés apátság és a remeteségek. A Nagymorva Birodalom keleti fővárosa. A Nyitra folyó félkörívben öleli körül a 60 m magas Várhegyet, amelyen a kis alapterületű, de jelentős vár áll. A 11. században épült vár Nyitra vármegye névadója és székhelye. Itt őrizték és vakították meg Vazult. A nyitrai hercegi udvar mellett építtetett kápolnát Gizella királyné és a regensburgi főegyház patrónusáról, Szent Emmerámról nevezte el. 1074-ben Henrik császár és Salamon sikertelenül ostromolta. 1113 körül Könyves Kálmán király alapította a nyitrai püspökséget. Azóta püspöki székhely és birtok. 1241-ben kiállta a tatár ostromot. 1248-ban szabad királyi város lett. 1271-ben II.Ottokár cseh királyé, majd 1317-ben Csák Máté foglalta el, 1440-ben a husziták szállták meg, tőlük Hunyadi Mátyás foglalta vissza. 1471-ben Nagy Kázmér lengyel király foglalta el, de 1472-ben Mátyás visszavette. A törökök nem ostromolták meg, de 1605-ben Bocskai vezére, Rhédey török segítséggel vette be. 1620-ban Bethlen Gábor is elfoglalta, majd 1663-ban rövid időre török kézre került. A kurucok 1704–1708-ig tartották megszállva. Püspöki várként megmenekült a lerombolástól, épületei barokkizálva ma is állnak, a város külső erődítményei azonban elpusztultak. 1910-ben 16 419 lakosából 9754 magyar, 4929 szlovák és 1636 német volt. 2001-ben a városnak 87 285 lakosából 83 285 szlovák (95,4%), 1489 magyar (1,7%), 807 cseh (0.9%), 323 cigány (0,4%), 55 ukrán, 47 német és 18 ruszin volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Nyitra belvárosa.

Nyitra várának látképe madártávlatból

[szerkesztés] Várnegyed

A vár Szent Emmeramus-temploma 1158-ban épült, benne a névadó szobrával, amely Szlovákia legrégibb szobra. A szobrot 1933-ban találták meg.
Püspöki székesegyháza alsó és felső templomból áll. A felső templom a 13–14. században épült, melyhez 1640-ben Telegdi püspök nagyméretű barokk dómot építtetett, 1732-ben átalakították.
A püspöki palota gótikus eredetű épület, melyet 1732-ben Erdődy püspök barokkizáltatott. Szép mennyezetfreskói vannak.
A Zöld-hegyen már 1446-ban állt a Nagyboldogasszony-templom, mely a 17. században sokszor károsodott, 1663-ban a török pusztította el, majd 1683-ban és 1705-ben újra károkat szenvedett. 1723 és 1738 között teljesen újjáépítették. A Fájdalmas Szűzanya kegyszobra 1784-ben már a főoltáron állt, a templom búcsújáróhely.
Az egykori vármegyeháza 1784-ben épült, 1905-ben szecessziós stílusban átépítették.
Ferences temploma és kolostora 1630-ban épült.
Piarista gimnáziuma a magyar és szlovák művelődés egyik központja volt.
Nagyszeminárium, Kisszeminátium, püspöki könyvtár. A Nagyszeminárium épülete a 18. századból származik és jelenleg papneveldeként működik. A Kisszemináriumban lakószobák találhatók. A könyvtárban mintegy 80 db 15. századi és kb. 1500 db 16. századi könyv található. Szlovákiában – a könyvet számát tekintve – ez a harmadik legnagyobb könyvtár. A vendégkönyv első aláírója Ferenc József volt.

[szerkesztés] Alsó városrész

Szent Mihály-templom
Szent Vince-templom
Zsinagóga. 1911-ben építették.
Piarista templom és kolostor, amely 1702 és 1741 között épült.
A város legrégibb temploma a 11–12.századi Szent István-templom, amely valószínűleg 9. századi alapokon áll. Értékes középkori freskói vannak.
Nyitra menti Múzeum. A múzeumban régészeti kiállítás tekinthető meg.

[szerkesztés] Külvárosok

Misszionárius Múzeum – szlovák misszionáriusok által Európán kívüli országokban összegyűjtött egzotikus tárgyakból készült tárlatot láthatunk.
Közlekedési Múzeum – régi motorkerékpárokból álló kiállítás működik itt.
Szabadtéri Mezőgazdasági Múzeum

A város jelképévé vált Zobor-hegy.

[szerkesztés] Zobor-hegy

A Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység északkelet felől Nyitránál éri el a Kisalföldet. A Tribecs-hegység déli részét képezi az 587 m tengerszint feletti magasságú Zobor-hegy, melynek kőzete gránit alapon mészkő. Főként tölgyerdő borítja. Déli hegyoldalán a Zobor városrész fekszik.

A Zobor-hegyi bencés apátságot pannonhalmi bencések alapították 1075-ben. 1464-ben az esztergomi érsek elvette tulajdonukat, majd 1695-ben Itáliából kamalduliak telepedtek itt le, akik új templomot és kolostort építettek. 1782-ben berendezését Zobordarázsra vitték át. Az épületben ma szanatórium működik.
Szent Zoerard-András remete barlangja.
természetvédelmi terület
TV torony

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1858. október 10-én Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke, a magyar keresztényszocializmus vezető alakja.
Itt született 1886. november 16-án Bangha Béla hitszónok, politikus.
Itt halt meg 1708. május 27-én egy kurucok közti csetepaté megszüntetése közben Esze Tamás kuruc brigadéros.
Itt született 1814. november 4-én Erdősi Imre piarista szerzetes, tábori lelkész.