I. Baszileiosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. (Makedón) Baszileosz (867–886) bizánci császár

Baszileiosz fiával, Konstantinnal és második feleségével, Eudoxia Ingerinával.

[szerkesztés] Felemelkedés

Baszileosz egy Makedóniába települt armeniai származású család sarja volt. 813-tól kezdve családja bolgár fogságban élt, így gyermekkorának egy részét itt töltötte, majd sikeresen megszökött, és Theophilitzész szolgálatába állt, aki a III. Mihály felett gyámkodó Bardasz rokona volt. Patréban szolgálva egy Daniélisz nevű hölgy kegyeit sikerült elnyernie, aki házába fogadta, és vagyonnal ajándékozta meg. III. Mihály figyelmét egy birkózó mérkőzés megnyerésével hívta fel magára, és hamarosan a császár testőre (parakoimoménosz) lett. Hogy még inkább a császár kegyeibe férkőzzön, elvált feleségétől, és elvette Mihály egyik szeretőjét, Eudocia Ingerinát. Később rebesgették, hogy Baszileosz fia és örököse, VI. Leó valójában Mihály gyermeke.

[szerkesztés] A birodalom élén

866-ban a császár beleegyezésével eltette láb alól Bardaszt, a birodalom valódi uralkodóját, és kis idő múlva átvette helyét. Eddig senki sem gondolta Baszileoszról, hogy képes volna irányítani az országot, hiszen maga is részt vett III. Mihály kicsapongásaiban. 867-ben végül őt is megölette, és egyeduralkodóvá vált. Az általa megalapított, gyakran Makedónnak nevezett dinasztia korában a birodalom terjeszkedett, és Európa legerősebb hatalmává vált. Emellett törvényalkotó tevékenysége is kiemelkedő volt: műveit a Bazilika, a Prokhiron és az Eiszagoge c. művek őrzik, melyek befejezése VI. Leó feladata volt. A bizánci udvar pénzügyeit takarékosan igazgatták Baszileosz idején.

[szerkesztés] Valláspolitika

Vallási téren a császár eleinte jó kapcsolatokat ápolt Rómával, és egyik első intézkedése volt, hogy a II. Adrián pápa által javasolt Ignatioszt ültette az egyházszakadást okozó Phótiosz konstantinápolyi pátriárka helyére. Azonban csak bizonyos mértékig volt hajlandó Róma-barát: az első keresztény bolgár uralkodót, Borisz Mihályt kötelezte, hogy népének egyháza konstantinápolyi igazgatás alá kerüljön, ami súlyos csapás volt a pápaságra nézve. 877-ben ismét Phótiosz lett a pátriárka, és ez kisebbfajta skizmához vezetett az egyház berkein belül.

[szerkesztés] Hadügyek

Baszileosz uralma alatt háború zajlott a bogumil (paulikiánus) eretnekek ellen, ami elődje hagyatékaként maradt rá: miután az eretnekek vezére, Khrüszokhir meghalt, követői nyíltan saját államot kívántak létrehozni az Eufrátesz mentén, és ebben a szaracénok is segítettek nekik. Az araboktól egyébként hét évre sikerült visszaszerezni Ciprust, Barit és Calabria nagy részét, Szürakuszai viszont elveszett. Mindenesetre a bizánciak ismét ellenőrzésük alatt tartották az Adriát. Baszileosz egy vadászbaleset következtében kialakuló lázbetegségben halt meg 886-ban.