I. László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. László
Magyarország királya

Szent László szobra a Nemzeti Történeti Emlékparkban
Uralkodása	1077-1095
Koronázása	Vitatott. 1077-ben áprilisában – májusában Székesfehérvárott (alsó korona; VII. (Dukasz) Mihály bizánci koronájával), majd 1081-ben (a Salamontól visszakapott felső, pápai koronával).
Születése	1048 előtt
	?
Halála	1095. július 29.
	A cseh határon halt meg.
Temetése	Előbb Somogyváron a Szent Egyed-kolostorban temették el, majd onnan 1106-ban Váradra [Nagyváradra] vitték át, s az általa alapított székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
Előző uralkodó	I. Géza
Következő uralkodó	Könyves Kálmán
Felesége	Adelheid, Rheinfeldi Rudolf sváb herceg, Német-Római ellenkirály lánya
Utódai	*Piroska (Szent Irén) – II. Komnénosz János bizánci császár felesége; Ismeretlen nevű lány; Ismeretlen nevű lány – Jaroszláv orosz herceg felesége
Dinasztia	Árpád-ház
Apja	I. Béla
Anyja	Richeza lengyel hercegnő

I. (Szent) László (Lengyelország, 1048 (előtt) – valahol a cseh határvidéken, 1095. július 19.) Árpád-házi magyar király.

Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő, egy gyermeke született: Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné.

Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni kűzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá.

Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd 1081-ben, mikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási jelvények. Azonban legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel „égi koronára vágyott”.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

Váradon helyezték örök nyugalomra.

A Szent László által alapított somogyvári Szent Egyed apátság és templom feltárása

[szerkesztés] Kronológia

1048 – Hazatér Lengyelországból.
1077 – Trónra kerül, kibocsátja III. törvénykönyvének első részét.
1081 – Salamon lemond jogairól, visszaadja a koronázási jelvényeket.
1082 – Elfogatja, és bezáratja Salamont.
1083 – Az első magyarországi szentek avatása, ennek kapcsán szabadon bocsátja Salamont.
1085 – Visszaveri az országra támadó kunokat. Ezzel kapcsolatos a Szent László-legenda.
1091 – Bevonul Horvátországba, és Álmos herceget teszi meg horvát királlyá. Az országba betörő kunokat Temesnél és Orsovánál megveri.
1092 – Kibocsátja I. törvénykönyvét, amely a Szabolcsi zsinat határozatainak gyűjteménye.
1093 – Lengyelországi hadjárat Ulászló Hermann fejedelem támogatására.
1094 – Hazahívja, és utódjául jelöli Könyves Kálmánt. Megalapítja a zágrábi püspökséget.
1095 – Hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal.

Szent László székesfehérvári szobra

[szerkesztés] Legendák, mondák

1. A szent király nem csak életében, hanem más mondák szerint halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredett vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért; és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. A fejét aranykorona ékesítette, a kezében bárdot tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe.