Lublin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Lublin**

Vajdaság	Lublini Vajdaság
Járás	Járási jogú város
Városjogok	1317
Terület	147,5 km²
Népesség	356 998 (2005)
Magasság	168-229 m
Körzethívószám	+(48)81
Rendszám	LU

Lublin ( kiejtése^✩, IPA: ['lublʲin]) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság fővárosa. A Lublini-fennsíkon fekszik a Bystrzyca folyó mentén, mely a Wieprz folyó baloldali mellékfolyója. A város területén a Bystrzycába két patak ömlik: a Czerniejówka és a Czechówka.

[szerkesztés] Története

Lublin az egyik legrégebbi lengyel település. A település kezdetei a VI. századra nyúlnak vissza, amikor a Czwartek hegyen (a név valószinűleg a vásár napjáról, csütörtökről ered) virágzó falu volt, mely később kiterjedt a szomszédos dombokra – a várhegyre, az öregvárosi, a grodzisko, żmigród, és białkowski hegyre. A várhegyen a X. században favár épült, később kőfallal vették körül, a XII. században várkapitányságot kapott. A Staromiejski dombon felépült a város. A legrégibb templom a Mohly arkangyal templom, melyet a legenda szerint 1262-ben épített Fekete Leszek győztes csatából visszatérve. A templomot a XIX. században bontották le. Először 1198-ban említik a várost oklevélben, Lublin magdeburgi városi jogokat I. Lokietek Ulászló királytól kapott 1317-ben. 1341-ben Nagy Kázmér nagy győzelemet aratott a tatárok felett Lublin mellett, egy évvel később a város újabb jogokat kapott, melyek értelmében várfallal vették körbe a várost. 1474-ben IV. Jagelló Kázmér király Lublint jelölte ki a lublini vajdaság központjául. A XV-XVI. században a város virágzásnak indult annak következtében, hogy itt haladt keresztül a Fekete-tengert Nyugat-Európával összekötő út, ennek eredménye a gyönyörű lublini műemlék központ. 1569-ben itt kötötték meg a lublini uniót, mely egyesítette a lengyel királyságot és a litván nagyfejedelemséget. A XVII. század közepén Lublint a svéd és kozák támadások és járványok (1630-as pestis 5.000 áldozatot követelt) romba döntötték. A XVII. században a lengyel belső nemzeti és gazdasági konfliktusok a híres lublini vásárok hanyatlását eredményezik. A háborúk és kozák lázadások (1648-50) következtében az európai kereskedők többsége emigrál. 1655-ben Lublint feldúlta az orosz-kozák hadsereg, különösen sokat szenvedett a zsidó negyed. 1656-ban a várost megtámadják a svédek, az épületeket lerombolják és megtizedelik a lakosságot. 1686-ban kezdték trombitálni a lublini fanfárt. A következő években tovább folytatódott a város hanyatlása a hosszan tartó északi háború miatt (XVIII. század eleje). 1703-ban II. Erős Ágost király a krakkóihoz hasonló városi jogokat ad. A háborúk befejezése után újjáépítették a várost, főleg a főuri rezidenciákat és az egyházi birtokokat. Formálódik a mai Krakowskie Przedmieście (Krakkói külváros) és a Litewski tér, de a város továbbra is szegényes látványt nyújt.

A lublini vár

Lublin vasúti főpályaudvara

A lengyel felvilágosodás alatt 1780-ban megalakul a "Boni Ordinis" alapítvány, mely célul tűzi ki a lakóházak restaurálását és az utcák burkolását, valamint a városház újjáépítését. 1788-ban 100 év után újjászületik a protestáns mozgalom, melynek kifejeződése a mai napig fennálló Szentháromság templom felépítése volt. A május 3-ai alkotmány kihirdetése után, melyet nagy lelkesedéssel fogadott a város, Lublin megválasztotta első prezydentjét (polgármesterét) Teodor Gruell-Gretzet, aki különösen sokat tett a város fejlődéséért. 1792-ben II. Katalin orosz cárnő parancsára a várost elfoglalta az orosz hadsereg, véget vetve a rövid virágzásnak. Lengyelország III. felosztása után 1795-ben a város Ausztria fennhatósága alá került. 1809-ben a várost a Varsói fejedelemséghez csatolták. 1815-ben a Kongresszusi királyság részeként orosz fennhatóság alá került, és 1837-ben kormányzóság központja lett. 1873-ban a város népessége 28,9 ezer, 1897-ben 50,2 ezer főre nőtt. 1877-ben épültek ki az első vasútvonalak.

Az I. világháború alatt visszamentek az oroszok, elfoglalták a várost a német és osztrák-magyar csapatok 1915 nyarán, végleg megszűnt az orosz uralom a városban. 1918-ban alapították a Katolicki Uniwersytet Lubelskit (Lulblini katolikus egyetem). 1918 novemberétől a város ismét a független Lengyelországhoz tartozott, újra vajdasági székhely lett. 1939. szeptembertől 1944. augusztusig a város német megszállás alatt volt. A megszállás alatt a németek koncentrációs tábort nyitottak Majdanekben és gettót a zsidó lakosságnak. A holokauszt idején kb. 40.000 lublini zsidó pusztult el, ők alkották a háború előtti népesség egyharmadát. Eltűnt az u.n. zsidó város is, vagyis a várt körülvevő középkori eredetű épületek háromnegyed része és Wieniawa kerület is, melynek lakosságát nagyrészt zsidók adták. A zsidó temetők is elpusztultak – a wieniawai teljesen megsemmisült. 1944. július 23. után 164 napig Lublin töltötte be a kommunista Lengyelország fővárosának szerepét. A Lengyel Népköztársaság (Polska Rzeczpospolita Ludowa, PRL) idején hatalmas fejlődésnek indult a város. 1944-ben megalakult az Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej w Lublinie (Lublini egyetem). Sok gyár épült, többek között a Fabryka Samochodów Ciężarowych w Lublinie – FSC (teherautó gyár) és a közeli Świdnikben a WSK PZL Świdnik helikopter gyár.

1989-ig a város népessége a háború előtti több, mint háromszorosára nőtt. 1980 júliusában Lublinban és Świdnikben került sor az első nagyarányú munkás sztrájkra, mely a tengermelléki augusztusi sztrájkokban folytatódott és mely a Szolidaritás (Solidarność) szakszervezet megalakulásához vezetett.

[szerkesztés] Műemlékek

Brama Krakowska – Krakkói kapu, XIV. sz.
Brama Grodzka – Városi kapu XVIII. sz.
Zamek z Kaplicą Zamkową – Vár várkápolnával, XII, XIII. sz.
Katedrális – 1586-1604 barokk (eredetileg jezsuita) templom
Kościół Dominikanów – Domonkos templom XIV. sz., XVII. sz-ban barokkosítva
Kościół Bernardynów – Bencés templom, eredetileg későgótikus, 1602-1607-ben átalakítva reneszánsz.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Oktatás

Lublini főiskolák és egyetemek:

Akademia Medyczna w Lublinie – http://www.am.lublin.pl/
Akademia Rolnicza w Lublinie – http://www.ar.lublin.pl/
Katolicki Uniwersytet Lubelski – http://www.kul.lublin.pl/
Lubelska Szkoła Biznesu – http://www.lbs.pl/
Politechnika Lubelska – http://www.pollub.pl/
Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej w Lublinie – http://www.umcs.lublin.pl/
Wyższa Szkoła Ekonomii i Innowacji w Lublinie – http://www.wsei.lublin.pl/
Wyższa Szkoła Nauk Społecznych w Lublinie – http://www.wsns.lublin.pl/
Wyższa Szkoła Przedsiębiorczości i Administracji – http://www.wspa.lublin.pl/
Wyższa Szkoła Społeczno-Przyrodnicza w Lublinie – http://www.wssp.edu.pl/
Lubelska Szkoła Wyższa im. Króla Władysława Jagiełły
Wyższa Szkoła Humanistyczna im. Alojzego Szubartowskiego

[szerkesztés] Sport

Labdarúgás:
- Lublinianka SSA
- Juniorzy Młodsi Lublinianka SSA
- Stowarzyszenie Młodzieży Viking Lublinianka
- Motor Lublin
kézilabda:
- SPR Lublin
- UTS Orlik
kosárlabda:
- Start AZS Lublin
Rugby:
- KS Budowlani
úszás:
- KS Lublinianka
- UTS Orlik
salakmotorozás:
- Towarzystwo Żużlowe Lublin
országúti kerékpározás:
- Lubelskie Towarzystwo Cyklistów