Marxizmus-leninizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

	Ezen szócikk semlegessége vitatott.
	A vita részleteihez lásd a vitalapot.

A marxizmus-leninizmus (vagy leninizmus vagy bolsevizmus) a legterjedtebb kommunista eszmeáramlat neve.

A marxi elmélet Lenin általi továbbfejlesztése és gyakorlati megvalósítása Oroszországban 1917 után.

Lenin főbb újításai az eredeti marxizmushoz képest:

• A kommunista párt döntő szerepe a kommunizmushoz vezető át során. Az eredeti marxi állásponthoz képest, mely szerint a kapitalizmus megdöntése után a folyamatok maguktól mennek tovább a kommunista társadalom felé, Lenin úgy vélte, a szubjektív emberi tényező igeb fontos. Egy ideológialag felvértezett kisebbség (a párt) képes arra, hogy elősegítse a kommunizmushoz vezető úthoz szükséges társadalmi változásokat.
• A kapitalizmus világméretű megdöntése, a világforradalom kezdőpontja nem a legfejlettebb kapitalista államokban kell, hogy megtörténjék hanem éppen ellenkezőleg, a kapitalizmus leggyengébb pontjain, az iparilag kevésbé fejlett kapitalista államokban.
• A munkásosztály mellett a szegényparasztság is forradalmi osztály. Az iparilag fejletlenebb országokban a kislétszámú munkásosztályt a szegényparasztság egészíti ki, így elegendő mértékű munkáosztály nélkül is lehetséges a proletárdiktatúra.
• A XX. század eleji imperializmusnak, mint a kapitalizmus utolsó lépcsőfokaként való felfogása.

A kommunisták egy része a leninizmust sem tartja kommunizmusnak, hanem az eszme elferdüléseként tekint rá (pl. Rosa Luxemburg álláspontja).

Sok ember szerint a lenini kommunista rend mai is működik és hatalmon van Kubában.

[szerkesztés] Lásd még

• Kommunizmus