Néprajz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Észak-európai lapp férfiak hagyományos népviseletben.

A néprajz vagy etnográfia (a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, graphia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyainak, művészetének (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint a szokásaikat, hitvilágukat, énekes és szóbeli értékeiket felölelő hagyománykincsüknek a gyűjtésével és összehasonlító vizsgálatával foglalkozik.

A néprajznak két fő ága van:

Európai néprajz, amely az egyes európai népek parasztságának tárgyait, művészetét és szóbeli hagyományait vizsgálja. Az európai néprajzot főleg német nyelvterületen, Magyarországon, Kelet-Európában és Észak-Európában művelik.
Etnológia (görög εθνολογεια, ethnologia, vagyis „néptudomány”), amely a hagyományos európai kultúráktól eltérő, elsősorban Európán kívüli népcsoportok életét tanulmányozza, illetve a világ különféle népeit osztályozza, hasonlítja össze egymással.

Nyugat-Európában és Amerikában az etnográfia (angol Ethnography) alatt elsősorban más népek életének a „résztvevő megfigyelés” módszerén alapuló leírását értik, míg a hagyományos európai néprajzot egyszerűen a folklór (az angol folklore, „néphagyomány” szóból) és népművészet kutatásaként jelölik meg.

A résztvevő megfigyelés azt jelenti, hogy a kutató tartósan együtt él a tanulmányozott népcsoporttal, alkalmazkodva az őslakók életéhez, szokásaihoz és elsajátítva nyelvüket. Így képessé válik arra, hogy hitelesen leírja kultúrájukat, hitvilágukat, hagyományaikat. Az együttélő kutatás módszere azoknak a 19. századi utazóknak, gyarmati tisztviselőknek a munkásságára nyúlik vissza, akik a civilizációtól távol élő őslakó népek kultúrájával való megismerkedést értékesnek és tudományosan hasznosnak találták (pl. az ember őskori történetének rekonstruálása szempontjából.) A 20. század első felében a bennszülött népek közé költöző híres etnográfus kutatók voltak például Alfred Radcliffe-Brown (ausztrál őslakók) Evans-Pritchard (nuerek, Kelet-Afrika), Bronislaw Malinowski (Melanézia), Margaret Mead (Szamoa), Claude Lévi-Strauss (Amazónia). A résztvevő megfigyelés módszeréből fejlődött ki a 20. század elején az amerikai Franz Boas kezdeményezésére a kulturális antropológia tudománya. A kulturális antropológusok alapvető módszere lett a tanulmányozott népcsoporttal való tartós együttélés, amit „terepmunkának” neveznek.

Tartalomjegyzék

1 A néprajz (európai néprajz) főbb területei
2 Tudománytörténet
3 Szervezetek, intézmények

[szerkesztés] A néprajz (európai néprajz) főbb területei

Lásd még:

Népművészet
Magyar néprajz
Volkskunde (néprajz, népismeret) szócikk a német Wikipédiában

[szerkesztés] Tárgyi néprajz

[szerkesztés] Folklorisztika

[szerkesztés] Társadalmi néprajz

[szerkesztés] Etnológia

Az etnológia vagy általános néprajz természeti népek kutatásával foglalkozik.

[szerkesztés] Tudománytörténet

[szerkesztés] A néprajztudomány kialakulása

[szerkesztés] Híres néprajztudósok

[szerkesztés] Híres etnológusok

Bodrogi Tibor
Róheim Géza

[szerkesztés] Szervezetek, intézmények

Hagyományok Háza [7]
Magyar Állami Népi Együttes [8]
Magyar Néprajzi Múzeum [9]
MTA Néprajzi Kutatóintézete [10]
Szabadtéri Néprajzi Múzeum [11]

Ez a társadalomtudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../n/%C3%A9/p/N%C3%A9prajz.html"

Kategóriák: Csonkok (társadalomtudomány) | Csonkok 2006 januárjából | Néprajz