Pontifex maximus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Ókori Róma kormányzata | |
---|---|
Római Királyság | |
Római Köztársaság | |
Római Császárság | |
Principatus | Dominatus |
Nyugatrómai Birodalom | Keletrómai Birodalom |
Magistratusok: | |
|
|
Különleges magistratusok: | |
Egyéb tisztségek, címek: | |
|
|
Politika és jog: | |
|
|
szerkeszt |
Az ókori Rómában a pontifex maximus a legfelsőbb pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. Ez a beosztás kizárólag patriciusok számára volt elérhető egészen Kr. e. 254-ig, amikor is az első plebejus elfoglalta ezt a beosztást. Ez a határozottan vallási hivatal a Római Köztársaság során folyamatosan politikai behatás alá került és Augustus alatt az imperiális hivatal beosztása alá került.
A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűződik a Pontifex Maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használt. Viszont a kapcsolat e két titulus között ennél korábbról eredeztethető, hiszen -és először- már Damasust megválasztották római püspökként „pontifex maximusnak”.
A pontifex szó szerint híd- építőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb. Valószínűleg ezt szó szerint értették, mivel a hídépítés valóban nagyon fontos feladat volt Rómában, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását. Emelett szimbolikus jelentése is van, a pontifexek egyengetik a hidat az ember és Isten között.