Rozsnyó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia): város Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, püspöki székhely. 2001-ben 19 300 lakosa volt. Rozsnyóbánya és Sajóháza tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kassától 65 km-re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekszik. ()
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a német Rosenauból származik, ami vadrózsával benőtt helyet jelent.
[szerkesztés] Története
Területe az őskorban lakott hely volt, ahol megtalálták az újkőkor, a bronzkor és a vaskor emlékeit is. A bányászvárost német telepesek alapították a 13. században. Oklevél először 1294-ben említi Rosnaubana néven. 1340-ben városi kiváltságokat kapott.
1440-es években a husziták foglalták el, és a mai temető helyén várat építettek. A várat 1452-ben Hunyadi János elfoglalta. 1454-től a Rozgonyiaké, akik helyre akarták állítani, de többé nem épült fel. A 16. században a város protestáns hitre tért. A védművek nélküli várost a török többször rabolta ki és égette fel. 1645-ben jezsuiták telepedtek itt meg. 1685. február 15-én itt szenvedett vereséget Thököly Imre Doria császári ezredestől. Rákóczi sokat tartózkodott itt. 1707. január 22-én itt döntöttek a Habsburgokat trónfosztó ónodi országgyűlés összehívásáról. 1710-ben a várost pestis, 1776-ban tűzvész pusztította. 1776-tól római katolikus püspöki székhely, 1876-tól rendezett tanácsú szabadalmas püspöki bányaváros. A vasipar a 19. században is az ország legjelentősebb iparvidékei közé emelte. 1910-ben 6565 lakosából 5886 magyar, 406 szlovák és 159 német volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt. 1991-ben 18 647 lakosából 12 271 szlovák, 5826 magyar, 296 cigány, 157 cseh és 10 német volt.
[szerkesztés] Gazdaság
A helyi ércbányászat a távoli múltban gyökerezik. Hegyeiben vasat, aranyat és más érceket bányásztak, vasbányája ma már nem működik.
[szerkesztés] Püspökség
Rozsnyón tartott szentmisét 2003 szeptemberében több mint százezer ember előtt szlovákiai látogatásán II. János Pál pápa. A pápa magyarul is megszólalt, beszédének elejét a helyi magyar közösséghez intézte, amely – mint mondta – „oly nagy számban él e területeken és integráns részét képezi ennek az egyházmegyének”. A mise végén az abortusz elleni kampányban résztvevő várhosszúréti magyar sziámi ikrek személyesen adhatták át a pápának ajándékaikat. A pápa megáldotta az épülő templomok alapköveit, köztük a restei templomét, illetve a rozsnyói katolikus alapiskola emléktábláját is. [1]
[szerkesztés] Látnivalók
- A Diák-templomot 1650-ben Lippay György érsek építtette barokk stílusban, tűztornya a toronyórával a város szimbóluma lett. Azért Diák-templom a neve, mert templomot a 19. század elején a gimnáziumot is fenntartó premontreiek kapták meg.
- A Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt székesegyház a 14. század elején épült gótikus stílusban. Többször átépítették. Egyik oltárképe 1511-ből való.
- A püspöki palota eredetileg a jezsuiták székházának épült, mai copf formáját 1777-ben átépítésekor kapta. A rozsnyói püspökséget 1776-ban alapította Mária Terézia.
- A ferencesek temploma és kolostora 1733-ban épült barokk stílusban.
- Evangélikus temploma 1784 és 1786 között épült torony nélkül.
- A városháza 1810-ben épített empire stílusú épület.
- Közelében van a Magdolna-forrás, melynek középkori kápolnája búcsújáróhely.
- A városnak bányamúzeuma is van.
- Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér Szlovákiában.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1770. június 29-én Magda Pál író.
- Itt született 1796. november 5-én Hollók Imre történész, író.
- Itt született 1823. március 11-én Pákh Albert író.
- Itt született 1879-ben Tichy Gyula és 1888-ban Tichy Kálmán festőtestvérpár.
- Itt hunyt el 1816. január 28-án Császár Endre jogtudós, író.
Based on work by