A Vatikán zászlaja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Vatikán zászlaja a világ két négyzet alakú lobogójának egyike (Svájc zászlaja mellett).
[szerkesztés] Története
A mai lobogót, amely a föld legkisebb szuverén államának jelképe 1929. június 7-én fogadta el az újonnan létrejött Pápai Állam. XI. Piusz pápa ebben az évben írta alá Olaszországgal azt az államszerződést, miszerint a Vatikán ugyan jelentősen lecsökkent területtel, mégis független államként létezhet Róma szívében. A korábbi korokban (főként a 19. században) a Pápai Államot egy bíbor és arany színű lobogó szimbolizálta, amely alakjában és felosztásában is a maira hasonlított.
[szerkesztés] Leírása
A négyszögletű zászló két egyenlő függőleges sávra oszlik. A zászlórúd felőli sáv aranysárga színű, míg a másik fehér. A fehér sávban található a miniállam címere, amelyet három motívum alkot. A címer felső részében látható a pápai tiara, amely abban a formájában lett megörökítve, ahogyan Piusz pápa pontifikátusa alatt használatban volt.
A címer központi figurája a két kulcs, amely Máté evangéliuma (16:19) alapján a mennyek országának kulcsait ábrázolja. Ezeket Jézus Krisztus adta át Szent Péternek a következő szavakkal: „És néked adom a mennyek országának kulcsait”. Miután a pápák Péter leszármazottjai, ezért az egyházfők lettek ezen kulcsok örökösei. Az egymást keresztező arany és ezüst színű kulcs a Vatikán szimbolikájában igen fontos momentum.
Egyrészt azért, mert a sárga és fehér sáv is a két kulcsra utal. A sárga sáv az arany színt, a fehér pedig az ezüstöt jelképezi. Másrészt a kulcsok gyakran igen fontos diplomáciai szerepet töltenek be. Amikor 1929-ben létrejött Vatikán és annak szimbólumai, valójában egy igen egyedi és különös szuverén állam jött létre. A Vatikánnak ugyanis nincsenek állampolgárai. Tulajdonképpen kizárólag diplomáciai célokra alkalmazzák a miniállam lobogóját. Maga a Vatikán a hivatalos dokumentumok szerint azért jött létre független államként, mert így egyenrangú partner maradhat a többi állammal szembeni diplomácia terén. A klérus azonban különválasztotta Vatikán állam és a Szentszék fogalmát. Míg az elsőt egy apró, európai állam jelölésére használták és használják mind a mai napig, a Szentszék kifejezés utal az egyház egésze feletti hatalomra, és arra, hogy a pápa nem csupán a fél km²-es államon uralkodik, hanem az egész katolikus világon. Emiatt az országot a fentieknek megfelelően jelképezik, de amikor a pápa egyetemes hatalmáról van szó, akkor a két kulcs helyet cserél, és az ezüst kulcs fogója bal felől látható (példaként lásd XVI. Benedek pápa címerét lentebb).
A kulcsokat egy vörös színű kötél köti össze, amelynek szimbolikája vitatott. Sokak szerint ez a papi életet szimbolizálja, amely összeköti a mennyek országát a földi élettel. Ugyanezt a szerepet tölti be a kulcsok fejénél a tiara hátsó szalagja is.
![XVI. Benedek pápa címere](../../../upload/thumb/9/97/Benedekcimer.gif/200px-Benedekcimer.gif)
A jelenleg uralkodó pápa, XVI. Benedek egyéni címere is alapvetően a vatikáni szimbólumokra épít, mindemellett több ponton is eltér a szokásoktól. Amint az fentebb részletezve van a vatikáni lobogón lévő kulcsok itt fordított elhelyezésben láthatóak, hiszen minden pápa az egész katolikus világért felel, nem csupán a Vatikánért. Benedek személyes címere főként érseki motívumokat tartalmaz, amelyek a bajor egyházmegye München-Freisingi érsekségére utal. Joseph Ratzinger pápává választása előtt ennek az egyházmegyének az élén állt. Az új pápai címer központi helyén egy három részre bontott pajzs látható, amelyet Benedek személyes jelképei foglalnak el. A pajzs hátterében a két kulcs áll, és fölötte egy püspöki süveg látható. A címer alatt pedig az érseki pallium látható.
A tiara helyén álló püspöki süveg feltehetőleg a klérus nyomására tűnt el a címerről. A papságot szimbolizáló süveg három vízszintes aranycsíkja is az egyházfő hatalmára utal. A csíkok a rendet, a joghatóságot és a magisteriumot jelképezik, amelyek a középső függőleges sávval egymáshoz kötődnek, és ezáltal a pápa személyében egyesülnek. A tiara három aranyszínű sávjának is ez a jelentése. A címerpajzs alatt látható pallium az utóbbi pápák esetében rendszeresen felkerült a címerre. A pallium fehér gyapjúszövetére fekete kereszteket varrnak, és ennek adományozásával ismeri el az egyházfő az egyházmegyei hatalmat. Általában érsekek, ritkábban püspökök kapják meg. Benedek esetében ez Szent Péter ősi püspökségére utal, amelynek irányítása a pápa feladata.
A pajzs három szimbóluma közül a piros háttér előtt fekvő kagyló a legszembetűnőbb. A kagyló több jelentést is hordoz magában. Egyrészt a kagyló a zarándokok szimbóluma, hiszen úgy sodródik a tenger áramlataiban, mint ahogyan a jó zarándokok utaznak az egyház irányítása alatt. Emellett a klérus egyik kölni ülésén Benedek megkapta az Isten zarándoka, tiszteletbeli címet. A személyes kötődést erősítette az is, hogy Regensburgban, abban a kolostorban ahol Benedek teológiát oktatott, szintén gyakran jelent meg a kagyló motívuma. Ezért érsekké szentelése után a címerére is rákerült. Másrészt pedig Szent Ágoston elmélkedéseiben is szerepet játszott, ugyanis Ágoston a Szentháromság lényegéről gondolkodott a tengerparton sétálgatva, amikor egy fiúba botlott. A gyermek egy kagylóval vizet mert a fövenybe fúrt lyukba. Ágoston kérdésére, hogy mit csinál, a fiú azt válaszolta, hogy kimeri a tengerek vizét ebbe az üregbe. Ágoston ekkor döbbent rá, hogy az ember és az Isten mennyire különböző lények. Benedek Szent Ágostonról tanulmányokat is írt.
A címer jobb felső részében Szent Korbiniánusz püspök medvéje látható. A püspök a legenda szerint a 8. században keresztény hitre térítette a bajorokat, és a München-Freisingi érsekség védőszentje volt. A medve csomagot visel a hátán, ugynis a legenda szerint Korbiniánusz Rómába zarándokolván egy medvére rakta terheit, és úgy érkezett a városba. A legenda szimbolikus értelemben a kereszténység hatalmát jelzi a vad erők felett, és egyben a medve a pápára háruló terhet is jelzi. Végül a harmadik alak az úgynevezett Freisingi Mór avagy a Caput Ethiopicum. A balra néző fej már a 14. század óta Freising címerében látható, és az eredetileg püspökségnek alapított állam szekularizációja után is megmaradt. Azóta a freisingi egyházmegye vezetői mindig címerükre helyezték a fejet.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Vatikán zászlaja a Világ zászlói (Flags of the World) weboldalon