Köln

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Köln



Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna–Vesztfália
Kormányzati kerület	szabad város
Kerület	szabad város
Alapítás éve	50
Népesség	986 .168 (2006)
Terület	405,15 km²
Népsűrűség	2434/km²
Tengerszint feletti magasság	37-118 m
Koordináták	50°57′ 06°58′
Irányítószám	50441–51149
Körzeti hivószám	0221
Rendszámtábla kód	K
Polgármester	Fritz Schramma (CDU)
Honlap	www.koeln.de

Köln Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után). A Ruhr-vidéken, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartományban található. Németország egyik legrégebbi városa: a rómaiak alapították 50-ben.

[szerkesztés] Fekvése

Köln a Rajna folyó két partján fekszik, Bonntól 30 km-re északra és Düsseldorftól 40 km-re délre.

[szerkesztés] Története

Kölni utcakép

A mai Köln helyén az első települést a germánok alapították, majd 50-ben lett római város Colonia Claudia Ara Agrippinensium néven. 310-ben Konstantin császár hidat építtetett a Rajnán. Első ismert püspökét 313-ban választották meg, 785 óta érseki székhely.

A Német-római Birodalom idején a kölni érsek a hét választófejedelem egyike volt, bár 1288-tól kezdve Bonnban volt a székhelye. A Kölni Egyetemet 1388-ban alapították. A város a Hanza-szövetség tagja volt, és 1475-ben lett szabad császári város. A középkorban zarándokhellyé is vált, mint a három királyok, illetve Szent Orsolya és Nagy Szent Albert ereklyéinek őrzőhelye.

1801-ben a Rajna bal partja – így Köln is – Franciaországhoz került, majd 1815-ben a Bécsi kongresszus Poroszországhoz csatolta. A katolikus kölniek és a protestáns poroszok közötti ellentétek gyakran kiéleződtek, és a lakosság körében erős poroszellenességhez vezettek.

Az I. világháború után a város – a Versailles-i béke alapján – brit megszállás alá került 1926-ig. 1917-1933 között a későbbi kancellár, Konrad Adenauer volt Köln polgármestere.

A II. világháború alatt Köln 262 szövetséges légitámadást élt át, melyek mintegy 20 000 civil áldozatot követeltek. A háború folyamán a város zsidó lakosságának nagy része a holokauszt áldozatává vált. A város lakosságának nagy része vidékre menekült, és a lakosság csak 1959-re érte el újra a háború előtti szintet.

[szerkesztés] Közlekedés

A város délkeleti részén található a Köln/Bonn repülőtér, amely 1994 óta Konrad Adenauer nevét viseli. Ez a UPS európai központja, és a fapados légitársaságok egyik legnagyobb csomópontja. Összesen 38 ország 139 úticélja érhető el innen. 2004-ben teherszállításban a 2., személyszállításban a 7. legforgalmasabb német repülőtér.

[szerkesztés] Oktatás, kultúra

Köln fontos egyetemi város. A Kölni Egyetem (Universität zu Köln) Európa egyik legrégebbi egyeteme: 1388-ban alapították, ezzel a Német-római Birodalomban csak Prága, Bécs és Heidelberg előzte meg. 1798-ban a franciák bezárták, és csak 1919-ben nyitotta meg újra kapuit.

Napjainkban 43 000 hallgatójával az egyik legnagyobb egyetem Németországban, és főként a gazdasági képzései elismertek. Hét karán mintegy 200 tudományágat oktatnak. Működtetője Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány.

1926-ban Kölnben mutatták be Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettjét.

2005-ben Kölnben tartották a katolikus XX. Ifjúsági Világtalálkozót, amely XVI. Benedek pápa első külföldi útja volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

A kölni dóm

Köln főbb nevezetességei:

Kölni dóm: a város szimbóluma a gótikus székesegyház; a Világörökség része. 1247-től 1880-ig épült.
Román stílusú templomok: tizenkét román stílusú templom, némelyik a római korból származik; a II. világháború után újjáépítették őket