Apátkolozs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Apátkolos (1898-ig Kolos-Hradistye, szlovákul Klížské Hradište) Nagykolos településrésze, korábban önálló falu a mai Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. 2001-ben Nagykolosnak 945 lakosából 939 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Simonytól 14 km-re délre fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a templomosok Szent László-kori kolostoráról kapta, melynek romjai még láthatók.

[szerkesztés] Története

Apátkolost 1230-ban említik először, de sokkal korábbi alapítású. A falu a kolosi apátsági uradalomhoz tartozott. A kolosi bencés apátságot 1074 és 1077 között alapították és 1562-ig állt fenn. A hagyomány szerint Szent László király alapította. 1332-ben a pápai tizedjegyzék is említi, apátja 10 márka jövedelem után adózott. A 16. század elejére a monostor veszélybe került, mert apátja Rómában személyesen kérte a pápát az apátság védelmére. II. Gyula pápa 1507-ben a garamszentbenedeki apátság védelme alá rendelte. Az apátság sorsa a század közepe táján pecsételődött meg. 1547-ben a Podmaniczkyek foglalták el és várépítésbe kezdtek. 1559-ben már csak a templomot említik. Az apátság birtokai előbb a domonkos rendre szálltak, majd 1615-től a nagyszombati jezsuiták kapták meg. A falu lakói főként földművesek, szőlészek, kádárok voltak. 1850 előtt morvák telepedtek le községben. 1910-ben 515, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Az apátkolosi temetőben álló Szent Mihály templom a 11. században épült, 1828-ig volt használatban, ezután pusztulásnak indult. 1936-ban építették újjá. Kis méretei miatt nem tartozhatott a korábbi apátsághoz, valószínűleg nemzetségi templom volt. Tornyának formája teljesen szokatlan ezen a vidéken.
A kolosi bencés apátság romjai, a kolostor a 16. században pusztult el.