Jezsuiták
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A jezsuiták a Jézus Társasága katolikus szerzetesrend tagjai. A rend latin neve Societas Jesu, magyarul főként jezsuita rend néven ismert.
A jezsuita rend jelenleg a Katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje. Világszerte mintegy 20,000 jezsuita él összesen 126 országban. Elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, a médiával, valamint szociális, illetve egyéb, kifejezetten lelkipásztori munkákkal foglalkoznak.
Jelmondatuk: Mindent Isten Nagyobb Dicsőségére, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A jezsuita rend alapítója Loyolai Szent Ignác. Rendalkotmányukat III. Pál pápa 1540. szeptember 7-én hagyta jóvá. A rendalapítás idején javában terjed a reformáció, és ez döntően befolyásolta a jezsuiták szellemiségét. A protestáns hitújítókhoz hasonlóan, a jezsuiták is az egyház megújulásáért szálltak síkra, de anélkül, hogy elszakadtak volna a római pápától.
Az egyház reformációt követő katolikus megújulásában döntő szerepet játszott a tridenti zsinat (1545-1563), amelynek munkájában a jezsuiták is aktívan részt vettek. Hogy válaszolni tudjanak a hitújítók kihívásaira, a jezsuiták szorgalmazták a katolikus papság emeltebb szintű oktatását, és számos iskolát, kollégiumot, egyetemet és tudományos társaságot alapítottak. Intellektuális tevékenységük, valamint a Lelkigyakorlatok és a népmissziók által a jezsuiták rendkívül népszerűségre tettek szert a túlnyomórészt katolikus országokban. A jezsuiták gyakorlatilag megállították a reformáció további terjedését, sőt, több országban (közöttük Magyarországon is) jelentős tömegeket térítettek vissza a Katolikus Egyházba. Hithírdetésük jelentős sikerrel járt Európán kívül is, elsősorban Latin-Amerikában (redukciók), Indiában (főleg Goa), Kínában és Japánban.
A sikeres missziók és az oktatásban kifejtett tevékenységük következtében a jezsuiták jelentős befolyásra tettek szert világszerte, ami oda vezetett, hogy Európa abszolút uralkodói végül korlátozva érezték hatalmukat. 1773-ban, a Bourbonok nyomásának engedve, XIV. Kelemen pápa a Dominus ac Redemptor kezdetű bullájával kénytelen volt feloszlatni a Társaságot.
A jezsuita rend feloszlatása nem volt teljes, mivel a túlnyomórészt ortodox Oroszországban és a többnyire protestáns Poroszországban, a jezsuiták "hasznos" tevékenységét szem előtt tartva, az uralkodók egyszerűen nem engedték meg a pápai bulla kihírdetését, amellyel erejét vette volna a Jézus Társasága teljes felszámolása.
Számos történész a Jézus Társasága pápai betiltását a szabadkőművesség egyik legjelentősebb egyházellenes sikerének tekinti.
A Habsburg Birodalom részét képező Magyarországon a jezsuiták tevékenységének Mária Terézia vetett véget. Feljegyezték, hogy az uralkodónő sírva fakadt, miközben kénytelen volt aláírni a feloszlatásról rendelkező pápai dokumentumot.
1814. augusztus 7-én VII. Pius pápa visszaállította a jezsuita rendet. Amikor az erre vonatkozó bullát kihírdették, többen még éltek a "régi jezsuiták" közül.
A Jézus Társasága visszaállítását követően a jezsuiták Magyarországon csak azzal a feltétellel indulhattak újra, ha nem kérnek vissza semmit a feloszlatásuk alkalmából eltulajdonított javakból. Ennek következtében több korábbi, tipikusan jezsuita jellegű épület és intézmény maradt más katolikus vagy világi intézmény tulajdonában (például Budapesten a vizivárosi plébániatemplom, Egerben a mai Szent Antal templom, a mellette lévő rendház és Gimnázium, a "jezsuita patika", a csillagvizsgáló, Győrött a bencés templom és Gimnázium, Pécsett a Ciszterciek Nagy Lajos Gimnáziuma, Sopronban a volt jezsuita templom, a volt rendház a templom mellett, valamint a jelenleg múzeumként működő patika, Székesfehérvárott a jelenlegi cisztercita templom stb.).
A II. világháború után több kommunista országban újra betiltották a Jézus Társaságát, közöttük Magyarországon is. 1950-ben Magyarországon közel 400 jezsuitát internáltak munkatáborokba, intézményeiket pedig államosították. A legfőbb jezsuita előljáró (generális) rendelkezésére a magyar jezsuitáknak (főképpen a fiatal rendtagoknak) el kellett hagyniuk az országot. A jezsuita rend magyarországi működése csak az 1989. évi II. (az egyesülési jogról szóló) törvénnyel válhatott ismét legálissá.
[szerkesztés] A Jézus Társasága célja és jellegzetessége
A jezsuiták célja (saját megfogalmazásuk szerint), hogy "nemcsak saját üdvösségükön és tökéletesedésükön, hanem a hit védelmén és terjesztésén, valamint másoknak a keresztény hitéletben való előrehaladásán is fáradozzanak". Újabb megfogalmazásban a jezsuiták küldetése a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
A jezsuiták a hármas hagyományos szerzetesi fogadalom mellett (szegénység, tisztaság, engedelmesség) külön engedelmességet fogadnak a pápának, mint Krisztus helytartójának, hogy Róma mindenkori püspöke bárhol és bármikor rendelkezhessen a jezsuitákkal, ahol belátása szerint a legnagyobb szükség mutatkozik munkájukra. A jezsuitáknak így voltaképpen nincs sajátos munkaterületük, illetve minden munka jezsuita feladatnak számít, amely küldetésüknek megfelelően a hit szolgálatáta és az igazságosság előmozdítása.
A jezsuiták neve után szerplő S.J. a rend latin nevének kezdőbetűit képezi (Societas Jesu), s a jezsuita rendhez tartozást jelzi. Jelszavuk latinul: Omnia ad maiorem Dei gloriam (O.A.M.D.G., azaz magyarul: Mindent Isten nagyobb dicsőségére M.I.N.D.) Címerükben az IHS Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó rövidítés látható. Ez a középkortól elterjedt Krisztus monogram a domonkosoknál és a ferenceseknél is általános volt. Loyolai Szt. Ignác rendalapítót gyakran ábrázolják az IHS monogrammal, amelyet ő így oldott fel: Jesum habemus socium (Jézus a mi társunk), vagy Jesu humilis societas (Jézus alázatos társasága). Ehhez a monogramhoz később egy kereszt is járult, valamint három szeg a címer alján, amely Krisztus keresztrefeszítésére emlékeztet.
[szerkesztés] A jezsuita kiképzés
A jezsuita kiképzés hosszantartó (általában 10-12 év).
- 1.) A noviciátus (újoncidő) rendszerint két év, leglényegesebb eleme a harmincnapos Szent Ignác-i lelkigyakorlat elvégzése. Az újoncidő a fogadalmak letételével ér véget.
- 2.) A juniorátus (idegen nyelv tanulása, általános műveltség fejlesztése) egy év.
- 3.) A filozófia legalább két évig tart, és általában a rend saját egyetemein és főiskoláin folyik.
- 4.) A magisztérium egy rendszerint két évig tartó gyakorlati időszak a rend intézményeiben.
- 5.) A teológia alaptanulmányok általában négy évig tartanak. Ekkor a skolasztikus (tanulmányait végző jezsuita rendtag) a papszentelésre készül, amely a teológiai és a lelkipásztori kiképzés végén következik.
- 6.) pasztorális gyakorlatok – Miután a jezsuita rendtagokat pappá szentelték, rendszerint néhány éves kifejezetten lelkipásztori munka következik.
- 7.) A posztgraduális vagy speciális tanulmányok a fiatal szerzetes adottságainak, valamint a lelkipásztori szükségleteknek megfelelően kettő-négy évig tarthatnak.
- 8.) A kiképzés végén a tercia (a két év noviciátus után a harmadik probációs idő) következik. Ez egyben az eddigi jezsuita élet tapasztalatainak a kiértékelésére szánt idő is. A tercia lényeges eleme a 30 napos nagylelkigyakorlat, amelyet a jezsuiták ekkor végeznek másodszor és rendszerint utoljára. A tercia közvetlenül az ünnepélyes fogadalmakra készít fel, amelyekkel a szerzetes nyílvánosan és ünnepélyesen elkötelezi magát a rend mellett.
[szerkesztés] A Jézus Társasága felépítése
A jezsuiták nem monasztikus szerzetesrend, azaz a Jézus Társasága tagjai nem vonulnak el a világtól (legalábbis nem hosszabb távra), ennek megfelelően nem monostorokban, illetve kolostorokban élnek, hanem ún. rendházakban. A jezsuita rendházakat rendszerint nagyobb városokban alapították, tehát kulturális, adminisztratív, vagy ipari központokban, ahol széleskörű pasztorális (lelkigondozói) tevékenységre van lehetőség.
Minden jezsuita tagja valamelyik rendház közösségének, még akkor is, ha közülük néhányan történetesen nem élnek egy fedél alatt a többi rendtárssal (például munkájuk ezt nem teszi lehetővé).
A rendházak élén a rendházfőnök (szuperior) áll. A nagyobb rendházaknak ún. minisztere is van, aki a közösség anyagi gondjait adminisztrálja.
Rendszerint egy-egy ország, vagy nyelvterület, ahol több jezsuita rendház működik, rendtartományt (provinciát) képez. Népesebb, illetve túlnyomórészt katolikus országokban több jezsuita provincia is működhet. A rendtartományok élén a tartományfőnök (provinciális) áll, akit a Rómában székelő legfőbb rendi elöljáró, a jezsuita általános rendfőnök (generális) nevez ki. A jezsuita tartományfőnök mandátuma három évre szól, de rendszerint megújítják újabb három évre, így egy-egy provinciális többnyire hat évig töltheri be ezt a hivatalát. Csak kivételes esetekben fordul elő, hogy egy provinciális hat évnél hosszabb időn marad egy adott rendtartomány élén.
A legfőbb rendi előljárót, a "generálist", rendszerint életreszólóra választják meg a rendalkotmányban előírt módon.
Hivatala lejárta után a provinciális (és más, kivált képpen felelőségteljes munkakörben dolgozó rendtag) fél évtől egy évig terjedő szabbatikumra vonulhat el, amely rendszerint a szokásos munkakörtől eltérő, kevésbé megerőltető munkával jár, és a lelki, illetve szellemi megújulást szolgálja. A szabbatikum után a jezsuiták újra beépülnek rendtartományaik aktív munkájába.
Több rendtartomány un. asszisztenciát alkot. A magyar jezsuita rendtartomány például a Közép-európai asszisztencia tagja, a német, az osztrák, a svájci és a közös lett-litván jezsuita provinciával együtt. Az asszisztenciák élén az asszisztens áll. Az asszisztens feladata nem egyféle "szuper tartományfőnök" szerepkör (például nincs végrehajtó hatalma), hanem tanácsaival a generális munkáját segíti, közvetít az egyes rendtartományok és a legfőbb rendi eléljáró között, és ennek megfelelően többnyire Rómában tartózkodik.
[szerkesztés] A Jézus Társasága számokban
[szerkesztés] A rendtagok száma
2006. január 1-jén 19,564 tagja volt a jezsuita rendnek. Ennek alapján a jezsuiták a Katolikus Egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amelynek tagjai összesen 126 országban vannak jelen világszerte.
Nem minden jezsuita pap (számuk 13,735). A jezsuita papokon és a papságra készülő rendtagokon (ún. skolasztikusok, vagy tanuló rendtagok, 3,067) kívül testvérek is tartoznak a társasághoz (1,867), akik a szerzetesrend teljes jogú tagjai, azzal a különbséggel, hogy nem részesülnek papszentelésben. A novíciusok, vagyis újoncok száma 2006-ban 897 volt.
[szerkesztés] Jezsuita nevelés és oktatás
A Jézus Társasága 2005-ben közzétett adatai szerint mintegy 4600 jezsuita (a szerzetesrend majdnem minden negyedik tagja) dolgozik az oktatásban teljes munkakörben. A jezsuita oktatási intézmények tanulóinak száma közel két és fél millió 68 különböző országban.
Az utóbbi időben a jezsuiták fokozott figyelmet fordítanak a világiak, vagy laikusok (nem-pap és nem szerzetes) széleskörű bevonására a Szent Ignác-i lelkiségen alapuló pedagógiába. Ennek következtében a jezsuita intézményekben 123,985 világi pedagógus dolgozott a legutóbbi adatok szerint.
A világiak erőteljes bevonása a jezsuita oktatói és nevekői munkába újabb feladat elé állította a szerzetesrendet, mégpedig hogy folyamatosan gondoskojanak ne csak a diákok neveléséről Loyolai Szent Ignác szellemében, hanem hogy a a jezsuita lelkiséget illetően a világi oktatók is folyamatos képzésben részesüljenek.
Összesen 3,451 jezsuita oktatási intézmény működik szerte a világon, amelyek közül:
- 202 felsőfokú intézmény (egyetem és főiskola),
- 444 másodfokú iskola (középiskola és gimnázium),
- 79 intézményben nyújtanak szakképzést (szakközépiskola),
- 123 az általános iskolák száma,
- 98 óvoda is jezsuita vezetés alatt áll.
- Az iskolákon kívül a jezsuita rend fenntart még 124 bennlakásos kollégiumot és nevelőközpontot,
- Dél-Amerikában 2,603 úgynevezett Fe y Alegría intézmény is működik, ahol a jezsuiták a legszegényebb szociális háttérrel rendelkező fiatalok egésznapos és átfogó nevelésével foglalkoznak.
[szerkesztés] Média
A tömegtájékoztatásban 237 jezsuita szerzetes dolgozik teljes munkakörben, míg 130-an fél munkaidőben. A kommunikáció készség nevelése a jezsuita kiképzés alapvető részét képezi, így média-szakembereik segítségével szinte minden jezsuita hozzájárul az ún. "média apostolkodáshoz".
Világszerte összesen 30 jezsuita könyvkiadó működik. 129 a jezsuita folyóiratok száma, amelyek közül 25% kifejezetten teológiával és keresztény lelkiséggel foglakozik. 66 rádió állomás és 27 televízió csatorna működik a Társaság vezetése alatt. A világhálón összesen 811 kifejezetten a renddel kapcsolatos honlap található.
Az 1931-ben felavatott Vatikáni Rádió szintén jezsuita vezetés alatt áll, amely 33 különböző nyelven fordul a hallgatósághoz: 270 program Európának, 130 Afrikának, 50 Amerikának és több mint 40 Ázsiának és Óceániának szól. A Vatikáni Rádió 1949-től naponta sugároz negyedóra magyar műsort. A "pápa hagja"-ként is ismert Vatikáni Rádiónak ma elsősorban az a célja, hogy megbízható hírforrásként szolgáljon a katolikus egyházat érintő kérdésekben a többi média számára.
[szerkesztés] Szociális munkák
Összesen 324 szociális intézmény működik a rend vezetése alatt, amelyekben 702 jezsuita dolgozik teljes munkakörben. A a jezsuiták nem csak saját intézményeikben végeznek szociális munkát, hiszen a szegényekkel és a kirekesztettekkel való törődés kezdetetktől fogva erős hangsúllyal bírt a rend történetében.
[szerkesztés] Lelkipásztori munka
A rend tagjainak 10%-a dolgozik kifejezetten lelkigyakorlatos és egyéb pasztorális intázményekben. Világszerte mintegy 2000 plébániát és lelkészséget, valamint 279 lelkigyakorlatos központot vezetnek jezsuiták. Az ún. Keresztény Élet Közösségéhez (azok lehetnek tagjai, akik elvégezték Szent Ignác Lelkigyakorlatait) mintegy 35 000 ember tartozik, akik szintén kiveszik a részüket a jezsuita lelkiség terjesztésében.
A jezsuiták külön fogadalommal erősítik meg, hogy nem törekszenek egyházi címek, méltóságok és elismerések megszerzésére. Ha ez egyes rendtagok esetében netalán mégis előfordulna, a rendtársak kötelessége emlékeztetni egymást a rend eredeti szellemiségére és figyelmeztetni az adott elöljárót. Ennek ellenére, ha a római pápa ragaszkodik a jezsuiták szolgálatára egyes címekkel és rangokkal járó egyházi hivatalok betöltésében, a jezsuiták a pápának tett engedelmesség nevében elfogadják azt. Így 2006-ban 89 jezsuita töltött be püspöki hivatalt, és a pápához legközelebb álló bíborosi testületnek is 7 jezsuita volt a tagja.
[szerkesztés] A magyar jezsuita rendtartomány
[szerkesztés] Története
Az első két magyar jezsuita (Hernád Péter és Szabó István) az 1550-ben alapított bécsi jezsuita kollégium diákja volt. 1561-ben nyílt meg a nagyszombati kollégium, 1579-ben pedig Báthory István telepítette le a jezsuitákat a kolozsmonostori apátságban, azzal a céllal, hogy Kolozsvárott kollégiumot nyissanak. Két évvel később ennek a kollégiumnak a tanulói között találjuk a 17. század majdani legismertebb jezsuitáját, Pázmány Pétert. Pázmány esztergomi érsekként többek között megalapította a nagyszombati egyetemet, melynek utóda a mai ELTE Budapesten. 1773-ban 19 kollégiumban tanítottak a magyar jezsuiták. A 18.században 700 könyv jelent meg jezsuita szerzőtől, ezek között évente fél tucat magyar nyelven. Az évszázad végére 935 jezsuita dolgozott az országban 50 különböző helyen, és számuk gyorsan gyarapodott.
Az Osztrák–Magyar Monarchia egész területét átfogó egyetlen osztárk jezsuita provinciából vált ki a független magyar rendtartomány 1909. szeptember 7-én. Az önálló rendtartománynak 1945-ben már 400 tagja volt, akik kilenc templomban, két gimnáziumban (Kalocsán és Pécsett) és egy lelkigyakorlatos házban működtek. Ezekhez járultak még a rendi ifjúság képzésére rendelt intézmények, a budai noviciátus (Manréza) és a szegedi filozófiai és teológiai főiskolák. Nyolc folyóiratot adtak ki a magyar jezsuiták (A Szív, Magyar Kultúra stb.). Az egész országra kiterjedő apostoli munkáik közé tartoztak a Mária Kongregációk, a KALOT, a Szívgárda, a Szívtestőrség és a népmissziók. A jezsuita rendházak az ország minden részét behálózták: Nagykapornak (1859), Kalocsa (1860), Budapest (1886), Pécs (1912), Szeged (1920), Mezőkövesd (1923), Hódmezővásárhely (1936), Kispest (1939), Kaposvár (1948). Magyarországi munkáikon kívül Kínában is vállaltak egy missziós területet.
1950-ben betiltották a szerzetesrendek működését, elvették házaikat, államosították intézményeiket és eltiltották őket minden apostoli munkától. Negyven éven keresztül a jezsuiták szétszóródásra kényszerültek.
[szerkesztés] Magyar jezsuita jelenlét
A magyar jezsuiták a Jézus Társasága "hagyományos" tevékenységeit művelik:
- lelkipásztori munka és lelkigyakorlatos szolgálat,
- nevelés és oktatás,
- vallások közötti párbeszéd ápolása,
- munkák a keresztény értékek kommunikációja területén (újság- és folyóiratírás, rádióműsor és kisebb filmek készítése, jezsuita honlapok),
- a hátrányos helyzetűek szolgálata.
A rend adminisztratív központja Budapesten, a Horánszky utcában található (Bangha Béla Ház). Ezt a házat, miután 1950-ben államosítottak, a rend csak nemrég kapta vissza az államtól. Itt hamarosan új rendház nyílik (Horánszky utca 18.), illetve annak szomszédságában a "Párbeszéd Háza" (Horánszky utca 20.).
- A rendtartomány tervei szerint a Horánszky utcai jezsuita komplexum nem csak kifejezetten jezsuita munkáknak lesz majd az otthona, hanem színhelyéül szolgálhat a keresztény társadalom kommunikációját elősegítő civil szervezetek tevékenységének is. Ebben a kiépülőfélben lévő budapesti jezsuita lelkiségi és kulturális központban már most működik a Faludi Ferenc Akadémia, a magyar jezsuiták felnőttképző intézete.
Jelenleg tizenkét jezsuita rendház működik Magyarországon.
Jezsuita plébániák és lelkészségek működnek Budapesten, a már Budapesthez tartozó Kispesten, Szegeden és Miskolcon.
Budapesten a rendnek jelenleg négy központja van:
-
- a VIII. kerületben a rendtartomány központja, lelkiségi és kulturális központ a Horánszky utcában, valamint a Jézus Szíve templom és a Mária utcai rendház;
- a II. kerületben, a Sodrás utcában működik a Faludi Ferenc Ház, az "írók háza" (két jezsuita folyóirat, a Távlatok és A Szív újság szerkesztősége dolgozik itt. Jelenleg a Sodrás utca az otthona a jezsuita noviciátusnak is, valamint a Jezsuita Stúdiónak;
- Kispesten, a XIX. kerületben, nem messze az ugyancsak jezsuiták vezette Jézus Szíve templomtól, egy volt munkásőrségi épületben alakult meg 1990-ben az 50 fős Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium;
- a XI. kerületben, a Sas-hegy lábánál, a ReNaissance Tanulmányi Ház biztosít nyugodt körülményeket a kutatáshoz 10 PhD-hallgatónak.
A dobogókői Manréza konferencia- és lelkigyakorlatos központ több közérdekű rendezvény színhelye. A Mecsek-hegység egyik kis falujában, Püspökszentlászlón is működik egy kisebb jezsuita lelkigyakorlatos ház (Életrendezés háza).
A magyar jezsuita rendtartománynak számos erdélyi, több délvidéki és kárpátaljai tagja is van. Közülük többen a határon túli magyarok körében működnek, például az erdélyi Kolozsvárott és Csikszeredán, a délvidéki Törökbecsén és Aracson, valamint a kárpátaljai Beregszászon. A magyar rendtartománynak van két temploma és rendháza Kanadában is, ahol elsősorban a kanadai magyarok lelkigondozásával foglalkoznak, Toronto-ban és Montreal-ban.
Magyar származású jezsuiták élnek még a horvát, a szlovák, a román, és a német jezsuita redntartományokban is.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Első jezsuiták és védőszentek
- Loyolai Szent Ignác (rendalapító)
- Xavéri Szent Ferenc (misszionárius)
- Favre Péter (az első pap a Társaságban)
- Kassai vértanúk (a magyar rendtartomány védőszentjei)
- Kaszap István (boldoggá avatása folyamatban van)
[szerkesztés] Ismert teológusok, filozófusok, hitvitázók
- Pázmány Péter
- Faludi Ferenc
- Teilhard de Chardin
- Henri de Lubac
- Karl Rahner
- Jean Daniélou
- Nemeshegyi Péter
- Weissmahr Béla
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A jezsuiták honlapja
- A jezsuiták párbeszéd portálja
- A kispesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium honlapja
- Jezsuita tevékenységek és intézmények
- A jezsuita nevelés jellemzői és Az ignáci pedagógia
- Magyar jezsuita misszió Dél-Amerikában
- Magyarországi jezsuita könyvtárak 1711-ig 1. és 2.
- Manréza Lelkigyakorlatos ház
Based on work by