Nagykolos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagykolos (1898-ig Kolos, szlovákul Veľký Klíž, korábban Klíž) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. Nagykolos, Apátkolozs és Jánosújfalu egyesítése. 2001-ben 945 lakosából 939 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Simonytól 15 km-re délre fekszik.

[szerkesztés] Története

Apátkolost 1230-ban említik először, de sokkal korábbi alapítású. A falu a kolosi apátsági uradalomhoz tartozott. A kolosi bencés apátságot 1074 és 1077 között alapították és 1562-ig állt fenn. A hagyomány szerint Szent László király alapította. 1332-ben a pápai tizedjegyzék is említi, apátja 10 márka jövedelem után adózott. A 16. század elejére a monostor veszélybe került, mert apátja Rómában személyesen kérte a pápát az apátság védelmére. II. Gyula pápa 1507-ben a garamszentbenedeki apátság védelme alá rendelte. Az apátság sorsa a század közepe táján pecsételődött meg. 1547-ben a Podmaniczkyek foglalták el és várépítésbe kezdtek. 1559-ben már csak a templomot említik. Az apátság birtokai előbb a domonkos rendre szálltak, majd 1615-től a nagyszombati jezsuiták kapták meg. A falu lakói főként földművesek, szőlészek, kádárok voltak. 1850 előtt morvák telepedtek le községben.

Nagykolost 1244-ben említik először, a kolosi bencés apátság birtokaként. A 19. században kocsigyártó műhely működött itt. Lakói faárukészítéssel, kőfaragással és egyéb kézművességgel foglalkoztak. A községben szabók és cipészek dolgoztak.

Jánosújfalut 1430-ban említik először, a kolosi uradalomhoz tartozott. Lakói földművelők, fuvarosok, seprűkészítők, faárugyártók voltak.

1910-ben Nagykolosnak 670, Apátkolosnak 515, Jánosújfalunak 361, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Az apátkolosi temetőben álló Szent Mihály templom a 11. században épült, 1828-ig volt használatban, ezután pusztulásnak indult. 1936-ban építették újjá. Kis méretei miatt nem tartozhatott a korábbi apátsághoz, valószínűleg nemzetségi templom volt. Tornyának formája teljesen szokatlan ezen a vidéken.
A kolosi bencés apátság romjai, a kolostor a 16. században pusztult el.
Római katolikus temploma 1801 és 1803 között épült klasszicista stílusban a korábbi templom helyén.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Simonyi járás települései

Simony (Partizánske)

Apátlévna (Livinské Opatovce) · Bossány (Bošany) · Brogyán (Brodzany) · Jaskafalva (Ješkova Ves) · Kalacsna (Kolačno) · Kinorány (Chynorany) · Kiskeresnye (Malé Kršteňany) · Kisugróc (Malé Uherce) · Lévna (Livina) · Nadány (Nedanovce) · Nagykeresnye (Veľké Kršteňany) · Nagykolos (Veľký Klíž) · Nagyugróc (Veľké Uherce) · Nádlány (Nadlice) · Nyitrazsámbokrét (Žabokreky nad Nitrou) · Ószéplak (Krásno) · Pázsit (Pažiť) · Sándori (Ostratice) · Sziklavárhely (Hradište) · Szkacsány (Skačany) · Tőkésújfalu (Klátova Nová Ves) · Turcsány (Turčianky)