Asterix

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Asterix egy francia képregénysorozat, amelyben a címszereplő, Asterix és barátai képzeletbeli ókori kalandjairól olvashatunk. A képregény írója René Goscinny, rajzolója Albert Uderzo. A főhős neve a francia eredetiben: Astérix. A név az astérisque szóból származik, ami a * karaktert jelöli a francia nyelvben.

Az első képregény 1959-ben jelent meg, és folytatásokban több mint 30 történet látott napvilágot. Goscinny 1977-es halála után Uderzo egymaga írta és rajzolta is a képregényeket.

Több opuszból rajzfilm, majd később film is készült.

Tartalomjegyzék 1 A történet 2 Szereplők 2.1 Asterix 2.2 Obelix 2.3 Mirnixdirnix 2.4 Magicoturmix 2.5 Hasarengazfix 2.6 Hangianix 2.7 Messesaglix 2.8 Sokadikix 2.9 További emlékezetes szereplők 3 Idézetek 4 Helyszínek 5 Magyar kiadások

[szerkesztés] A történet

A történet hősei egy bretagne-i gall falu lakosai. Itt él Asterix is. A falu a Római Birodalom területén fekszik, de Julius Caesar soha nem tudta meghódítani: a falu bátor lakóit sosem sikerült térdre kényszerítenie (nem utolsósorban egy varázsital miatt).

Asterix és legjobb barátja, Obelix különféle küldetésekre indulnak az ókori világban: eljutnak Indiába, Egyiptomba, Görögországba, Korzikára, sőt még Amerikába is! A küldetések során számtalan veszélyes, de még több vicces kaland esik meg velük, hogy aztán végül együtt ünnepeljék a gall falu többi lakóival egy lakomán a küldetés sikerét.

A gallok a történetben olyanok, mint a franciák: bátrak, szeretik a szabadságot, néha meggondolatlanok és veszekedősek, de nagyon szeretik a barátaikat; s nem utolsósorban ami csak él és mozog, azt a mai szem és fül számára nem túl illedelmesen megeszik.

[szerkesztés] Szereplők

A gall szereplők nevei legtöbbször -ix végződésűek, hasonlóan az ókori gall nevekhez. A nevek minden esetben szójátékból erednek.

A római nevek végződése -us (Oltarimanus), a vikingeké -sen (Hangiametssen), az egyiptomiaké -isz (Falaidnahisz építész).

[szerkesztés] Asterix

A címszereplő, aki minden kaland főhőse. Kis termete ellenére igen bátor és erős harcos. Magányosan él kunyhójában, felesége nincs. Asterix bölcs is: a látnok érkezésekor például ő az egyetlen, akinek azonnal szemet szúr a csalás. Nevét az "asterisk" (csillagocska) szóból alkották a szerzők.

[szerkesztés] Obelix

A főhős elválaszthatatlan barátja. Nagy termetű, igazi óriás. Ereje pedig hatalmas, mivel kisgyerek korában beleesett a varázsitalos kondérba, és így a varázsital hatása nála sohasem múlik el. Igen érzékeny arra, ha valaki daginak, kövérnek, meláknak stb. nevezi. Kissé együgyű, de szíve arany. Felesége nincs, munkája: menhírkészítő kisiparos.

Nevét az obeliszk francia nevéből, az obélisque szóból alkották a szerzők.

[szerkesztés] Mirnixdirnix

Egyes fordításokban Idefix vagy Töpszlix.

Obelix apró termetű, de igen eszes kutyája. A kalandok elején Asterix mindig nyomatékosan felszólítja Obelixet, hogy a kutyát hagyja otthon, de ő legtöbbször megpróbálja magával csempészni. Mirnixdirnix a kalandok során nem egyszer pótolhatatlan szolgálatot tett.

[szerkesztés] Magicoturmix

Egyes fordításokban Csodapapix, Csodaturmix vagy Getafix marad.

A falu druidája. Ő ismeri a varázsital készítésének titkát. Ha valaki a varázsitalból iszik, rövid időre ereje megsokszorozódik. A varázsital hatása egyvalakinél nem múlik el: Obelixnél, aki kisgyerek korában beleesett a varázsitalos kondérba.

[szerkesztés] Hasarengazfix

Egyes fordításokban Főfőnix vagy Muszklifélix.

A gall falu főnöke, aki kissé hiú és korlátolt, de végül Asterix és Obelix hatására mindig helyesen cselekszik. A főnök kiváltsága, hogy emberei egy pajzson hordozzák, ám ő erről a pajzsról rendszeresen leesik. Felesége rendkívül becsvágyó, örökké elégedetlen asszony.

[szerkesztés] Hangianix

Egyes fordításokban Nyekergix vagy Kornyikálfix.

A falu dalnoka (bárdja), énekhang és zenei tehetség híján. Dalait senki nem tudja végighallgatni, a történetek végén -- néhány kivételtől eltekintve -- általában megkötözik a falusiak és betömik a száját, hogy ne tudjon énekelni. Elképesztő énekhangja azonban sokszor jól jön a falunak, például a vikingek ellen, akik így ismerik meg a félelmet.

[szerkesztés] Messesaglix

A falu halárusa. Kizárólag ellenőrzött minőségű, Lutéciai halat árul, a tengerből kifogott friss halakról hallani sem akar. Emiatt az elárusítópult körül mindig rettenetes szag terjeng.

[szerkesztés] Sokadikix

Egyes fordításokban Tatix, Matuzsálemix vagy Rozogavénix.

A falu legöregebb férfija, akinek rendkívül csinos, fiatal felesége van. Az öreg emlékszik a régi nagy gall csatákra és hősökre, és mindig azokról mesél. Vén kora ellenére még mindig kiváló és bátor harcos.

[szerkesztés] További emlékezetes szereplők

Leginkább rendkívül szellemes magyar nevük miatt emlékezetesek még:

• López de Futastán y Ramodón: spanyol gengszter
• Hamarelmész Hamexász: görög fogadós
• Kosztasz Fenerosz: görög étterem-tulajdonos
• Quibelez de Saporán: spanyol harcos
• Oltarimanus: római légiós, majdnem olimpiai bajnok
• Nemhullicatantus: római légiós, kissé lassú felfogású
• Husquiloplus: elhízott római helytartó
• Faladinahisz: nem igazán tehetséges egyiptomi építész

[szerkesztés] Idézetek

Összecsengnek dalunkban a sorvégek

Leszünk mi még dánok is meg norvégek

(a vikingek dala)

Nyugtát! Adjon nyugtát, különben mivel dicsérem a napot?

Dilisek ezek a rómaiak

Dilisek ezek a vikingek

Dilisek ezek az egyiptomiak

Dilisek ezek a britek

Dilisek vagyunk mi, rómaiak

(Viking főnök:) – Gallok, van kérdésetek?

(Obelix) – Van! Hogy készítitek a tejszínes vadkant?

(Viking főnök:) – Nos, a tejszínes vadkanhoz először elkészítjük a tejszínt, mintha eperhez volna, csak éppen eper helyett egy vadk... Odinra, ti szórakoztok velünk?!

Jönnek a vikingek! A házakat lemészárolják, a nőket felgyújtják! Annyian jönnek, mint derült égből a felleg!

(Kisnyápix)

Itt kerek a hordók, éljen, aki brit, hadd igyak egy kortyot, a jó mindenit!

(Obelix)

[szerkesztés] Helyszínek

A falu valahol Bretagne tartományban, a mai Franciaország területén fekszik, a tengerparton. Nevét szándékosan nem írják le az alkotók, így Bretagne-ban számos falu versenyez ma is az Asterix faluja címért.

A falut három római légiós helyőrség veszi körül. A tapasztalt legionáriusok sosem támadják meg a gall falut, mert ismerik a gallok erejét. Az újoncok többnyire megpróbálják Róma törvényeit érvényesíteni, de csalódniuk kell.

Asterixék többször eljutnak Lutéciába, a mai Párizsba, és Rómába is. A világot is bejárják, kalandjaik során a Brit-szigetekre, Észak-Európába, Észak-Afrikába, Egyiptomba, Észak-Amerikába is eljutnak.

A tengeren hajózva majdnem minden részben találkoznak ugyanazokkal a kalózokkal, akiknek hajóját mindig elsüllyesztik, hacsak nem maguk a kalózok süllyesztik el saját magukat.

[szerkesztés] Magyar kiadások

Magyarországon először az Alfa folyóiratban jelentek meg Asterix képregények, folytatásokban.

Később Újvidéken (Novi Sad) adtak ki teljes Asterix történeteket, füzetekben, felváltva a Lucky Luke (Talpraesett Tom) képregényekkel a Forum Könyvkiadó gondozásában, magyar nyelven.

Az Alfában megjelent epizódok fordítója Timár György: ezek a legjobban sikerültek. A többi fordító munkája mindenképpen elismerést érdemel, de ők meg sem tudták közelíteni Timár színvonalát.