Basilica Aemilia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

A Basilica Aemilia

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

A Basilica Aemilia rekonstrukciója az augusztuszi időszakból - Christian Hülsen, "Il Foro Romano - Storia e Monumenti" del 1905 műve nyomán

Rómában, a Forum Romanumon, a Capitolium irányában, a főtér északi oldalán állt a Basilica Aemilia.

Basilica Fulvia et Aemilia helyére újat építtetett Caesar költségén L. Aemilius Paullus most már csak Basilica Aemilia néven. Augustus alatt leégett, de újra felépül Paullus Aemilius neve alatt, Basilica Aemilia vagy Basilica Paulli (Pauli) címmel.

100 méter hosszú, két árkádsoros, négyhajós csarnoka mellett a Forum felől egy sor taberna szegélyezte. Lépcsőzetén állott Venus Cloacina kis sacelluma s délnyugati sarkán egy L. Caesar (Augustus unokája) tiszteletére emelt épület.

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5

A Forum Romanum épületei

Keleti oldal:	Via Sacra \| Antoninus és Faustina temploma \| Vaskori Nekropolisz \| Romulus temploma \| Constantinus és Maxentius bazilikája \| Vesta temploma \| Vesta-szüzek háza \| Santa Francesca Romana temploma \| Antiquarium Forense \| Titus diadalíve \| Regia \| Fürdők romjai

Nyugati oldal:	Julius Caesar temploma \| Castor és Pollux temploma \| Basilica Aemilia \| Phocas oszlopa \| Basilica Julia \| Rostra \| Niger lapis Festus \| Curia \| Septimius Severus diadalíve \| Saturnus temploma \| Porticus Deorum Consentium \| Concordia temploma \| Tabularium \| Forum \| Santi Luca e Martina \| Vespasianus temploma

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)