Boney M.
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Boney M.[1] az 1970-es évek egyik legsikeresebb popegyüttese volt, az eurodisco egyik legnagyobb sztárja. Nemcsak Európában, hanem az ázsiai, afrikai és arab országokban is nagy népszerűségnek örvendett. Az együttes szülőatyja Frank Farian zenei producer volt. Fénykorában a Boney M. a legendás svéd popcsapat, az ABBA legnagyobb vetélytársa volt. A diszkózene háttérbe szorulása a 80-as évek első felében a Boney M.-et is érzékenyen érintette, ám ennek ellenére az együttes ebben az évtizedben is többször szerepelt a sikerlistákon. Több alkalommal koncerteztek Magyarországon is. Az évek során a zenekar több átalakuláson ment keresztül, s az új évezredben két különböző együttes is járja a világot Boney M. néven.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tagok
- Sheila Bonnick (1975, 1993-tól a Maizie-féle Boney M. tagja)
- Claudja Barry[2] (1975–1976)
- Maizie Williams (1975-től)
- Marcia Barrett (1976-tól)
- Liz Mitchell (1976-tól)
- Bobby Farrell (1976–1982, 1984-től)
- Reggie Tsiboe (1982–1990)
- Madeleine Davis (1989–1991)
- Patricia Lorna Foster (1993-tól a Liz Mitchell-féle Boney M. tagja)
- Carol Grey (1993-tól a Liz Mitchell-féle Boney M. tagja)
- Tony Aschcroft (1993-tól a Liz Mitchell-féle Boney M. tagja)
[szerkesztés] Karriertörténet
[szerkesztés] A kezdetek
A Boney M. története 1975-ben kezdődött. Ebben az esztendőben Frank Farian, hamburgi zenei producer Baby Do You Wanna Bump címmel készített egy kislemezt, melyen ő maga énekelte a vokált: ez mindössze abból állt, hogy a zene ritmusára hébe-hóba mély hangon eldörmögte a felvétel címét. A kislemezt Boney M. néven dobta piacra. (A Boney Bonaparte Napóleon gyermekkori beceneve volt, az „M.” pedig a „Music” szó rövidítése. Más források szerint a Boney egy ausztrál televíziós sorozat hősének neve volt, s a karakter akkoriban igen népszerű volt az NSZK-ban.) Miután a dal sláger lett Hollandiában és Belgiumban, Farian úgy döntött, együttest toboroz, hogy a közönség arcokhoz tudja kötni a népszerű felvételt. Az első körben csatlakozott az együtteshez Claudja Barry is, aki azonban rövidesen távozott, mert énekesnői ambícióit nem elégítette ki, hogy csak imitálja az éneklést: később szólistaként a diszkó stílus egyik európai csillaga lett (Boogie-voogie dancin’ shoes; Radio Action stb.). 1976-ra színes bőrű művészekből állt össze az a formáció, amely a Boney M. fénykorának felállása volt: Liz Mitchell és Marcia Barrett énekesnők, Maizie Williams modell és Bobby Farrell DJ. Utóbbi kettő – különösen Farrell – táncprodukciójával járult hozzá a Boney M. sikereihez. Liz korábban a Les Humphries Singers együttes (Mexico, Kansas City) tagjaként szerzett színpadi gyakorlatot és szakmai tapasztalatokat.
Az együttes első nagylemeze, a Take The Heat Off Me 1976-ban készült el: 8 dalt tartalmazott, köztük természetesen a Baby Do You Wanna Bumpot. A fogadtatás azonban meglehetősen langyos volt. A csapat diszkókban, klubokban, sőt még vidéki rendezvényeken is fellépett, hogy minél szélesebb körben megismerjék nevüket és dalaikat. Az áttörés akkor következett be, amikor meghívást kaptak a Musikladen című rendkívül népszerű nyugatnémet tévés showműsorba. Az 1976. szeptember 18-i adásban léptek fel a védjegyükké vált merész kosztümökben. A fellépés meghozta a várt eredményt: új kislemezük, a Daddy Cool a következő héten már a nyugatnémet slágerlista élén szerepelt, s az album is hirtelen kelendőnek bizonyult. A lemez több, azóta is igen népszerűnek számító slágert tartalmaz, mint például a Sunny, a No Woman, No Cry és a Fever. Mindhárom dal feldolgozás: a Boney M. repertoárjának a javát mindig is főleg a feldolgozások alkották, szemben az ABBA-val, akiknek valamennyi nagy slágere saját szerzeményük.
[szerkesztés] A siker évei
1977-ben jött a második album, a Love for Sale. A gyakori fellépéseknek és a rádiós lemezlovasoknak köszönhetően az LP szinte mindegyik dala sláger lett. Ezek között most is vegyesen voltak saját szerzemények (pl. a nagy sláger, a Ma Baker) és feldolgozások (pl. Have You Ever Seen the Rain?, Motherless Child, Still I’m Sad). A lemezborítón a tagok majdnem teljesen meztelenül láthatók, s a merésznek minősülő fotót bizonyos országokban ki is cserélték egy szolidabb fényképre. 1978 lett a Boney M. legsikeresebb éve. Új nagylemezük, a Nightflight to Venus egész Európában óriási sikernek bizonyult. A legismertebb felvétel, a Rivers of Babylon körül azonban kisebb skandalum keletkezett: az együttest plágiummal vádolták meg, de az ügyet sikerült peren kívüli megegyezéssel lezárni. A dal Angliában is listavezető lett, sőt még az amerikai Billboard toplistáján is bejutott a legjobb 30 közé. Magyarországon a Rasputin körül támadtak bonyodalmak: a felvételt letiltották a Magyar Rádióban, állítólag azért, mert sértette szovjet barátaink érzékenységét. (A sláger a hírhedt orosz sarlatánról, Raszputyinról szólt, aki az utolsó orosz cár uralkodása idején hihetetlen befolyásra tett szert.) Valójában a túlbuzgó magyar illetékesek rosszul mérték fel a szovjetek ingerküszöbét, hiszen – a nyugati együttesek közül elsőként – a Boney M. még 1978-ban fellépett a Szovjetunióban, s műsorukban a kifogásolt dal is szerepelt, mellyel kirobbanó sikert arattak. Egyéb nagy slágerek az albumról: Nightflight to Venus, Painter Man, Brown Girl in the Ring.
Ugyancsak 1978-ban került az üzletekbe a Mary's Boy Child – Oh My Lord című kislemez, amely rendkívül népszerű lett, s azóta egyike a legismertebb karácsonyi popzenei örökzöldeknek. Az 1979-es LP az Oceans of Fantasy címet kapta. Legismertebb slágerei a Gotta Go Home, a Bahama Mama, az El Lute és a Calendar Song. A rajongók kevéssé díjazták azonban, hogy a Ribbons of Blue című, kislemezről már ismert dal alig másfél perces változatban került fel csupán az A oldal végére. Kellemes meglepetés volt Farian másik sikercsapata, az Eruption kitűnő énekesnőjének, Precious Wilsonnak a vendégszereplése két felvételen: Let It All Be Music, Hold On I’m Coming. A lemezborítón került sor a nagy leleplezésre, miszerint a férfi vokált valójában a producer, Frank Farian énekli, s nem az „örökmozgó” Bobby Farrell, mint ahogyan azt addig a nagyközönség gondolta. Az 1979-es esztendő egy olyan Boney M.-slágert is hozott, amely csak kislemezen jelent meg: a Hooray! Hooray! It's a Holi-Holiday az évek során szintén a popzene örökzöldjei közé került.
[szerkesztés] A válság évei
1980 válságot hozott a Boney M. életébe. A tagok között feszültségek támadtak, anyagi természetű vitákat is megszellőztetett a bulvársajtó, s abban az esztendőben nem jelent meg új stúdiólemez az együttestől. Azért a rajongók mégsem maradtak új Boney M.-dalok nélkül: a The Magic of Boney M. – 20 Golden Hits című válogatásalbumra két vadonatúj dal is felkerült, az I see a Boat on the River és a My Friend Jack. További két kislemez is a boltokba került az 1980-as esztendő folyamán: a Children of Paradise zenei világa arra utalt, hogy a diszkómuzsika világában bekövetkezett trendváltozásokat a Boney M. is követni kívánja, a Felicidad (Margherita) viszont egyértelműen a tőlük korábban megszokott hangzást idézte. A rajongók nagy bánatára e két kislemez dalai nem kerültek fel az együttes soron következő nagylemezére, sőt a CD korszakban megjelent számtalan Boney M.-válogatáson is csupán rövidített formában hallhatók.
Akármennyit is változott a poppiac a 80-as évek elejére, a Boney M.-nek sikerült jelentősebb presztízsveszteség nélkül átvészelni a diszkózene hanyatlásának időszakát: 1981-es nagylemezük, a Boonoonoonoos jól fogyott, bár nem érte el a korábbi LP-k nagy népszerűségét. A legismertebb sláger egy szuahéli népdal, a Malaika eredeti nyelven előadott változata volt, melyet a Boney M.-mel nagyjából egy időben a Saragossa Band is műsorára tűzött. Az albumról a We Kill the World (Don't Kill the World) ugyancsak megnyerte a közönség tetszését.
A Boonoonoonoos kedvező fogadtatása sem oldotta meg az együttesen belüli problémákat, ráadásul Liz, sőt az éneklést addig csak imitáló Bobby is szólókarrierbe kívánt kezdeni. (Farrell két későbbi kislemeze, a King of Dancing és az I See You nem keltettek különösebb figyelmet, ezért a férfi 1984-ben visszatért a Boney M.-hez, ahol helyét addigra már Reggie Tsiboe foglalta el.) 1982-ben és 1983-ban csupán kislemezek jelentek meg a Boney M. nevével. A hűséges rajongók azonban nem felejtették el kedvencüket, s nekik köszönhetően az együttes 1984-es albuma, a Ten Thousand Lightyears már megjelenés előtt, az előjegyzések révén aranylemez lett. Az LP magyar vonatkozású érdekessége, hogy két szerzemény is Omega-slágereken alapul: a Future World a Tízezer lépés, a Wild Planet című felvétel pedig az Ajánlott útvonal zenei motívumait használta fel. A korong legnépszerűbb dala azonban egy lírai felvétel volt, a Somewhere in the World. 1984 egyébként megint jó év volt a Boney M. számára, mivel két aktuális olasz sláger feldolgozásaival több európai országban a toplisták élvonalában szerepelt: a Kalimba de Luna eredetijét Tony Esposito, a Happy Songét a Baby’s Gang énekelte. Még 1984-ben adták ki a Kalimba de Luna – 16 Happy Songs című válogatásalbumot is, amelyet számos rajongó csalódással fogadott, mivel a legtöbb dal nem teljes hosszában szerepelt rajta.
1985-ben jelent meg az Eye Dance, amely csak szolid sikert eredményezett. Említésre méltó sláger csupán Stevie Wonder dala, a My Chérie Amour feldolgozása volt. A következő évben újabb válogatáslemez jelent meg az együttestől, illetve a 10 éves jubileumra elkészítették első nagy közös sikerük, a Daddy Cool új változatát. Úgy tűnt, itt be is fejeződik a Boney M. pályafutása, hiszen Frank Farian az új popzenei divatoknak megfelelően már újabb sztárok (előbb a FAR Corporation, majd a Milli Vanilli) befuttatásán munkálkodott. Mégsem így történt, noha a nemzetközi popsajtó már az együttes megszűnéséről adott hírt. A Daddy Cool ’86 nem csupán lezárta a Boney M. karrierjének első, legsikeresebb évtizedét, hanem lényegében egy új korszak nyitánya is volt: innentől kezdve jószerivel csak régebbi sikerszámaik felmelegített változataival jelentkeztek a poppiacon.
[szerkesztés] Feldolgozások, válogatások
1988-ban New Boney M. néven jelent meg egy új maxi, a Citizen, ám nem volt különösebb visszhangja. Annál nagyobb tetszéssel fogadta viszont a közönség a Greatest Hits Of All Times – Remix´88 című albumot. A siker eredményeként a következő esztendőben egy újabb nagylemezen további Boney M.-remixek láttak napvilágot: Greatest Hits Of All Times, Vol. 2 – Remix´89. 1992-ben az ABBA példáját követve a Boney M. is albumot adott ki legnagyobb slágereiből GOLD – 20 Super Hits címmel, melynek a folytatása is a boltokba került a következő évben. A More GOLD – 20 Super Hits Vol. 2 érdekessége, hogy 4 új dal is szerepel rajta: Time To Remember, Lady Godiva, Da La De La, Papa Chico. Ez utóbbi ismét egy Tony Esposito-dal feldolgozása volt. Az ezredvég remix-őrülete sem múlhatott el Boney M. nélkül: a 20th Century Hits című lemezen az együttes legnagyobb sikerei szerepelnek a kor divatjának megfelelően felturbósított változatban. (A hajdani eurodisco-sztárok közül akkortájt Amanda Lear, a Baccara, az À La Carte és a Dschinghis Khan is kiadott hasonló stílusú albumot.) Legutóbb a 30 éves jubileumra, 2006-ban jelent meg egy válogatás a csapattól, s ezen ismét helyet kapott egy friss szerzemény.
2006-ban Liz Mitchell a Boney M. nevű együttesével turnézott, miközben Maizie és Bobby egy másik formációval, ugyancsak Boney M. néven koncertezett szerte a világban. Frank Farian a Liz Mitchell-féle együttest tekinti az eredeti Boney M. utódjának. A negyedik előadó, Marcia Barrett szólóban dolgozik, akárcsak Madeleine Davis, aki annak idején háttérvokált énekelt az együttes lemezein, s esetenként élő fellépéseken helyettesítette az egy időben a szólókarrierjére koncentráló Lizt. (Reggie Tsiboe már 1990-ben búcsút mondott a Boney M.-nek.)
Az ABBA Mamma Mia című óriási sikerű musicaljének mintájára a Boney M. nagy slágerei nyomán is musical készült, melyet Londonban már nagy érdeklődés mellett játszanak.
[szerkesztés] Ismertebb lemezeik
[szerkesztés] Kislemezek
- 1975 Baby Do You Wanna Bump (Part I & II)
- 1976 Daddy Cool / No Woman No Cry
- 1976 Sunny / New York City
- 1977 Ma Baker / Still I'm Sad
- 1977 Got a Man on my Mind / Perfect (feat. Liz Mitchell)
- 1977 Belfast / Plantation Boy
- 1978 Rivers of Babylon / Brown Girl in the Ring
- 1978 Rasputin / Painter Man
- 1978 Mary's Boy Child – Oh my Lord / Dancing in the Streets
- 1979 Hooray! Hooray! It's a Holi-Holiday / Ribbons Of Blue
- 1979 El Lute / Gotta Go Home
- 1979 I'm born again / Bahama Mama
- 1980 I see a Boat on the River / My Friend Jack
- 1980 Children of Paradise / Gadda-Da-Vida
- 1980 Felicidad (Margherita) / Strange
- 1981 Malaika / Consuela Biaz
- 1981 We Kill the World (Don't Kill the World) / Boonoonoonoos
- 1981 Little Drummer Boy / Medley
- 1982 Going Back West / The Carnival is over
- 1982 Zion's Daughter / White Christmas
- 1983 Jambo – Hakuna Matata (No Problems) / African Moon
- 1984 Somewhere in the World / Exodus
- 1984 Kalimba de Luna / Ten Thousand Lightyears
- 1984 Happy Song / Schools out (Bobby Farell with the School Rebels közreműködésével)
- 1985 My Chérie Amour / Sample City
- 1985 Young Free and Single / Blue Beach
- 1986 Daddy Cool´86 Recording / B.M. a Go-Go (Medley)
- 1986 Bang Bang Lulu / Chica Da Silva
- 1988 Rivers of Babylon (Remix) / Mary's Boy Child (Remix)
- 1988 Megamix
- 1989 The Summer Mega Mix
- 1989 Malaika (Lambada Remix)
- 1989 Everybody Wants to Dance like Josephine Baker / Cluster Jammin´
- 1990 Stories (feat. Liz Mitchell)
- 1992 Boney M. Megamix
- 1993 Brown Girl in the Rain (Remix)
- 1993 Ma Baker (Remix´93)
- 1994 Papa Chico (feat. Liz Mitchell)
- 1999 Ma Baker (Boney M. vs. Sash!)
- 1999 Daddy Cool '99 (feat. Mobi T)
- 2000 Sunny (Boney M. 2000 néven)
- 2001 Daddy Cool 2001
- 2006 Sunny, 2006 (feat. Mousse T.)
[szerkesztés] Albumok
- 1976 Take the Heat Off Me
- 1977 Love for Sale
- 1978 Nightflight to Venus
- 1979 Oceans of Fantasy
- 1980 The Magic of Boney M. - 20 Golden Hits
- 1981 Boonoonoonoos
- 1981 Christmas Album
- 1984 Ten Thousand Lightyears
- 1984 Kalimba de Luna – 16 Happy Songs
- 1985 Eye Dance
- 1986 The Best of 10 Years – 32 Superhits
- 1988 Greatest Hits of All Times – Remix´88
- 1989 Greatest Hits of All Times, Vol. 2 – Remix´89
- 1992 GOLD – 20 Super Hits
- 1993 More GOLD – 20 Super Hits Vol. 2 (+ 4 új dal Liz Mitchell közreműködésével)
- 1999 20th Century Hits (Boney M. 2000 néven)
- 2006 The Magic of Boney M (+ 1 új dal Liz Mitchell közreműködésével)
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Az együttes valamennyi nagylemezének a borítóján az „M” után jól láthatóan pont szerepel, ezért a helyes írásmód egyértelműen: Boney M. A wikis társlapok közül meglepő módon csupán a német Wikipédián írják helyesen az együttes nevét.
- ^ Nem elírás, az énekesnő keresztneve valóban Claudja, és nem Claudia.
Based on work by