Csete István

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csete István (Vizkeleti István) (Selye, 1648. december 25. – Sopron, 1718. március 18.) jezsuita rendi hitszónok

[szerkesztés] Élete

Nagyszombatban a humaniorák végeztével 19 éves korában a Jézus társaságába lépett, mire Trencsénben és Bécsben szerzetes előkészületeit és tanulmányait befejezte és 1675-ben a poézis tanítója lett Kassán. Innét Erdélybe küldetett, épen ama veszélyes időkben, midőn Apafinak a törökökkel kötött békessége a katolikus hitet fogyasztá. Csete saját öltönyében nem bátorkodván föllépni, azt elváltoztatá s Vizkeleti Zsigmond névvel, világi papruhában, hosszú szakált növesztve, Lengyelországon keresztül ment Gyulafehérvárra, hol megérkezte után azonnal szószékre lépett és egymásután négy nap prédikált az országgyűlésre egybesereglett uraknak. Neve csakhamar hires lett és az erdélyiek magyar Cicerónak nevezték. A kolozsvári főiskolát, melyet Báthori fejedelem emelt, Apor István gróf segítségével virágzásra hozta. Itt élt 19 évig; visszatérve, Nagyszombatban és Győrött magyar hitszónok volt; tiz évig mint helyettes tartományi főnök működött; utolsó évét Sopronban, mint a rendház főnöke élte.

[szerkesztés] Munkái

1. Duodecim Stephani Heroes Ungariae, Tyrnaviae, (1681. Névtelenűl.)

2. Litterae invitatoriae P. Sigismundi Wiszkeleti archidiaconi, dum academia S. J. Claudiopolitana, fundata a rege Bathorio, societati post quartum exilium in Transylvania tandem confirmata. an. 1698. restauraretur. Claudiopoli, (1698.)

3. Szent István király testamentomáról... 1698. (Egyházi beszédek.)

4. Szent István király napján szent Márton klastromban mondott beszéde... 1702.

5. Dicsőséges szent István király napján Győrött 1703-ban mondott beszéde.

6. Per Hungariam et Transylvaniam habiti ad populum sermones sacri. Claudiopoli, 1750–51. Két kötet. (Kiadta Gyalogi István.)

7. Panegyrici sanctorum patronorum r. Hungariae. Tudniillik, Nagy-Asszonyról, magyar szentekről és az országhoz tartozandó kiváltképpen való innepekre jeles predikátiók. Kassa, 1754. (Sándor István hibásan helyezi az 1750. évhez.)

Egyházi beszédei számszerint 1611, saját kezével irva, a szerzet szétoszlásakor a nagyszombati könyvtárba kerültek; Jankovich Miklós szerint magyar beszédeit Torma istván gyulafehérvári kanonok 36 kötetbe köttette és a kolozsvári kollégiumban helyezte el. Sermones sacri. Tomus III. (4-rét 468 lap.) kézirati munkája a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárban őriztetik.