Domus Flavia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Róma történelmi központja |
||||
Adatok | ||||
Ország | Olaszország | |||
TÃpus | Kulturális helyszÃn | |||
Felvétel éve: | 1980 |
A Domus Flavia vagy Flavius-palota hatalmas területű palota volt az ókori Rómában, a Palatinuson. I. sz. 81-ben kezdték épÃtését s 300 éven keresztül szolgálta Róma császárait.
A Cryptoporticustól keleti irányban, Livia és Augustus házai között épÃttette fel Domitianus császár e lakóhelyét. Az épÃtkezésekkel Rabiriust bÃzta meg az uralkodó, aki kiegyengette a Palatinust. Szükségesnek mutatkozott e munka, hiszen addig a domb nyugati fele, a Germalus már beépült terület volt, mÃg a keleti oldal túlontúl meredeknek bizonyult. Rabirius feltöltette a két kiemelkedés közötti hasadékot, Ãgy sok épület, egykori lakóházat betemetett.
Alapfalai és romjai jó állapotban maradtak meg. Északi részén három nagy dÃszcsarnok állt. A középsÅ‘, az Aula Regia trónteremként működött, 12 fekete bazaltoszlop ékesÃtette. A jobboldali az ÃtélÅ‘csarnok, illetve tanácskozó terem funkcióját töltötte be. Baloldalon helyezkedett el a házitemplom, vagy Lararium. Itt kapott helyet a Lares szentélye, melyet a házi istenek részére biztosÃtottak.
A palota közepén 60 méter hosszúságú udvar helyezkedett el, az ún. prestilium, ahonnan a dÃszlakomák márványpadlós terme, a triclinium nyÃlt. A márványpadló azért kerülhetett a palotába, mert Domitianus rettegett a merényletektÅ‘l, s a tükörfényes padlón láthatta, ha valaki mögötte lopakodik. (Végül a császárt hálószobájában gyilkolták meg.)
A tricliniumot kétfelől nimpheumok vették körbe dús növényzettel, alatta pedig egy Nero korabeli termet fedeztek fel a kutatók, melyben a trójai háborút ábrázoló falfreskókra bukkantak.
Déli irányban feküdhetett az akadémia és a bibliotéka, melyből azonban csupán az alapfalak maradtak fenn.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0
Stadion|Domus Augustana|Domus Flavia|Cryptoporticus|Livia háza|Romulus kunyhói|Cybele temploma|Farnese-kert Septimius Severus palotája és fürdője |
Olaszország világörökségi helyszÃnei |
természeti: | Lipari-szigetek |
||
kulturális: | Valcamonica barlangrajzai | A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével | Firenze történelmi központja |Velence és lagúnája | A pisai Dóm-tér | San Gimignano történelmi központja | I Sassi di Matera | Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái | Siena történelmi központja | Nápoly történelmi központja | Crespi d'Adda | Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata | Castel del Monte | A Trulli-stÃlusú épületek Alberobelloban | Ravenna ókeresztény műemlékei | Pienza városának történelmi központja | A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vÃzvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel | A királyi rezidencia, Torinó | Botanikus kert, Padova | Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) | Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena | Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelÅ‘helyei | Amalfi tengerpartja | Agrigento régészeti lelÅ‘helyei, a Templomok Völgye | Villa Romana del Casale, SzicÃlia | Su Nuraxi di Barumini, SzardÃnia | Aquileia régészeti lelÅ‘helyei és a patriarkális bazilika | A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelÅ‘helyeivel és a Certosa di Padula | Urbino történelmi központja | Villa Adriana, Tivoli | Verona | Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek | A Villa d´Este Tivoliban | A Val di Noto késÅ‘barokk városai, Dél-Kelet SzicÃlia | Piemont és Lombardia szent hegyei | Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai | Val d’Orcia | Siracusa városa és Pantalica nekropolisza |Genova, a Le Strade Nuove | Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levÅ‘ terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös) |