Palatinus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Palatinus

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

A Palatinus a mai Róma egy városrésze, az ókori Róma dombja.

[szerkesztés] A Palatinus az ókorban

Az ősi Roma quadrata területe a Mons Palatinust (Palatinus-domb) foglalta el. Legrégibb emlékei közé tartozott a Lupercal és Romulus ismeretlen fekvésű, szalmával fedett fakunyhója (Casa Romuli), a melyet eredeti állapotában tartottak fenn. A Lupercal közelében állott az ikreket szoptató nőstényfarkasnak egy ősrégi bronzszobra, valószínűleg a mai Palazzo dei Conservatori múzeumának egyik emléke.

Ismeretlen fekvésű a Curiae veteres, a hol a királyok korában és a köztársaság elején a comitia curiatát tartották (talán a Palatinus északkeleti sarkánál), és a Salius papok helyisége, a curia Saliorum is.

Templomai közül legrégibbnek Victoria templomát tartották (fekvése ismeretlen), melytől nevét nyerte a clivus Victoriae. i. e. 191-ben készült el a pessinusi meteorkő megőrzésére szolgáló Templum Matris Magnae, a melynek felszentelésekor előadták Plautus Pseudolusát. Jupiter Victor temploma építésére 295-ben a Sentinum mellett vívott csatában Fabius Maximus tett fogadalmat. Apollo templomát i. e. 28-ban építette Augustus császár a Palatinus északkeleti sarkán; egészen i. e. 363-ig állott, több ízben ülésezett benn a szenátus. Areáját a porticus Apollinis vette körül. A Lares tiszteletére emelt kis szentély (Sacellum Larum) a regio (városrész) északnyugati sarkán volt.

A köztársaság végéig a Palatinus tele volt előkelő magánházakkal, melyek közül csak egy romjai maradtak meg elég jó állapotban, Tiberius császár atyjának, Tiberius Claudius Nerónak és feleségének Liviának a háza érdekes falfestményekkel.

A császárok pazarfényű és óriási kiterjedésű palotaépítkezései foglalták el a regio területének legnagyobb részét. Augustus több magánházat megvásárolt, s azok helyére építtette palotáját (Domus Augustana), melynek szomszédságában, a Palatinus északnyugati sarkára építtetett Tiberius (Domus Tiberiana). Caligula híddal kötötte össze az utóbbit a Capitoliummal, mely hidat azonban utódai eltávolíttattak. A Flaviusok e palotákat bővítették ki, különösen Domitianus terjesztette ki Augustus palotáját egészen a Palatinus délkeleti sarkáig, kiegészítve az épületet egy alakjáról Stadium vagy Hippodromus néven nevezett díszkerttel.

A palota délkeleti sarka elé, a via Appiával szemben építtette Septimius Severus a Septizionium nevű díszes kétemeletes, 31 méter magas oszlopcsarnokot. Ezek a paloták és hozzájuk kapcsolódó épületek függelékeik a Palatinus szabad terét (area Palatina) jelentékenyen megszűkítették.

[szerkesztés] A Palatinus napjainkban

Máig fennmaradt épületek és romok az egykori Palatinuson:

Stadion
Domus Augustana
Domus Flavia
Cryptoporticus
Livia háza
Romulus kunyhói
Cybele temploma
Farnese kert
Septimius Severus fürdője

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0

A Palatinus épületei

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)