Efrájim Kishon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Efrájim Kishon (Kishont Ferenc, Budapest, 1924. augusztus 23. – Appenzell, Svájc, 2005. január 29.): magyar származású izraeli író, humorista.
Budapesten született Hoffmann Ferenc néven. Iskolába a jezsuitákhoz járt, 1942-ben érettségizett egy kereskedelmi iskolában, majd, mivel a zsidótörvények miatt egyetemre nem mehetett, ötvösséget tanult. A háború alatt munkaszolgálatos volt, ahonnan hamis papírokkal megszökött, később koncentrációs táborba került. A háború után nevét Kishontra magyarosította, ám hamar rá kellett jönnie, hogy a kommunista Magyarország sem jobb hely számára a háború előttinél. 1949-ben vándorolt ki Izraelbe, ekkor vette fel az Efrájim Kishon nevet. Eleinte az Új Kelet című magyar nyelvű lapban publikált, de gyorsan megtanult héberül, és két év elteltével már rendszeresen jelentek meg írásai a Maariv című újságban. Kis időn belül elkezdtek megjelenni könyvei is, és a 60-as évekre nemzetközi elismertségre tett szert.
Talán a legközismertebb izraeli író, több, mint 50 könyve összesen 37 nyelven jelent meg. Művei különösen népszerűek Izraelben, Magyarországon és Németországban. Stílusa a jellegzetes pesti zsidó humorra épült, saját bevallása szerint Karinthy Frigyest és Molnár Ferencet tartotta legfőbb elődjeinek.
Forrás: Népszabadság Online
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Efrájim Kishon honlapja (en, de, es)
- Szeret, nem szeret, szívből, igazán... (Az Efrájim Kishon 111 humoreszkje című kötet egyik írása.)
- Litera