Fogaras

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fogaras
A fogarasi vár
Megye	Brassó
Régió	Erdély
Koordináták	é. sz. 45°50′41’’ k. h. 24°58′27’’
Terület	36,41 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	35 759 (2002) 982,12 fő/km²
Polgármester	Ioan Barbuti

Fogaras (románul Făgăraş, németül Fogarasch): város a mai Romániában Brassó megyében. Egykor Fogaras vármegye névadója és székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

Brassótól 70 km-re nyugatra, Nagyszebentől 93 km-re keletre az Olt bal partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

1.) Neve a magyar fogor (= fogolymadár) főnévből ered, és fogolymadárban gazdag vidéket jelöl. A német és a román név is a magyarból való.

2.) A Fogaras folyótól kapta nevét, amely a besenyő "Fagar šu"-ból jön = kőris(fás) víz. A város és a folyó az 1224-ben említett "silva blacorum et bisenorum" területén van, ezért a besenyő eredeztetés elfogadhatóbb.

[szerkesztés] Története

A tatárok által kipusztított magyarság helyébe a 13. századtól román telepesek özönlötték el. 1291-ben Fogros néven említik. Várát 1310-ben Apor László építtette. A 14. században a havasalföldi fejedelmek birtoka lett, de 1464-ben Hunyadi Mátyás kivette a kezükből. 1540-ben Török Bálint ostromolta, majd a török. 1588-tól az erdélyi fejedelmek feleségének birtoka. 1599-ben Vitéz Mihály havasalföldi vajda foglalta el és feleségének adományozta. 1605-ben a közeledő Bocskai hírére őrsége fellázadt és átadta. 1661-ben a török ostromolta meg és foglalta el. 1675. április 28-án itt kötötték meg a fogarasi szerződést, melyben a lengyel és a francia király a kurucok megsegítésére vállalt kötelezettséget, a szerződést a törökellenes háború miatt nem hajtották végre. 1685. február 22-én az itteni országgyűlésen emeltek hűtlenségi vádat Thököly Imre ellen, és döntöttek birtokainak elkobzásáról. A kurucok eredménytelenül ostromolták. I. Apafi Mihály fejedelem idején ez volt a fejedelemség tényleges székhelye, itt halt meg a fejedelem 1690. április 15-én. 1878-ban Fogaras vármegye székhelye lett. 1910-ben 6579 lakosából 3357 magyar, 2174 román és 1003 német volt. 2002-ben 36 121 lakosából 33 677 román, 1643 magyar, 426 cigány és 332 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Fogaras vára ma is épségben áll.
Református templomát 1715 és 1740 között Árva Bethlen Kata építtette, sírja a templom előtt van. A templom elődjét a vár császári katonái lőtték szét mondván, hogy a kuruc lázadók onnan belátnak a várba.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt halt meg 1652-ben Rákóczi Zsigmond székely generális, I. Rákóczi György fia.
Itt halt meg 1690. április 15-én I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.
1892 és 1910 közt a város képviselője volt Mikszáth Kálmán, akinek érdeme, hogy 1909-ben Alpár Ignác tervei szerint felépült a gimnázium épülete.
Itt született 1903. július 25-én Ajtay Andor Kossuth-díjas színművész.
Itt tanított 1908 és 1911 között Babits Mihály.
Itt született 1914. február 12-én Egyed István geofizikus a Magyar Tudományos Akadémia tagja.