User:Gubbubu/Munka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Készülgetnek

Arisztotelész logikája
Arisztotelész államformatana = Arisztotelész állambölcselete
Arisztotelész gazdaságbölcselete
Arisztotelész természetfilozófiája = Arisztotelész természetbölcselete
Számábrázolás
Mika Waltari
analitikus filozófia,
filozófiai logika,
algoritmus,
pszeudokód
királynőprobléma
mozaikszók listája
logika
tradicionális logika
Bolyai János (+képek)
mítosz (alapcikk kész, bővítendő),
Tudománytörténet
CPU

számítástechnika
felhasználói felület
szó (számítástechnika) (majdnem kész)
matematika (már-már kész, a hiányzó részeket csak le kéne fordítani angolból)
matematikus
Ernst Abbe (fizikus, matematikus, feltaláló),
számítástechnika
számítógép
írók listája,
homunkuluszparadoxon = homunkulusz-paradoxon (Vitatott tartalom!)
jel
élet
filozófus
Civil repülő járművek listája=Civil repülőgépek és helikopterek listája=Civil repülőgépek listája

+MD 500 (D-500.jpg, MD-500I.jpg) és MI-24 (Mi-24.jpg) képek;
+ Wingdings karaktertábla: Wingcht.jpg
+ Fekete I. kép (FeketeIstvan.jpg)
+ Eger kép: FK0010.jpg
+ Lotze kép: Lotzegr.jpg

[szerkesztés] Cikkötletek

KÖMAL

Nagyon szívesen venném, ha bárki megírná helyettem ezeket az érdekes cikkeket (a részletező lusták nyugodtan bővíthetőek):

Véletlen szóegyezések a magyar és más nyelvek közt - pipa by Ádám
Magyar vonatkozások a külföldi popkultúrában
- a Star Trek (DS9) egyik epizódjában szerepel a "magyar kaja" kifejezés
- a Közönséges bűnözők elején egy magyar bűnöző haldoklik, és ósdi magyar nyelven beszél
- Thea Beckmann Amazonkirályfijában a Badeni Birodalom magyar alattvalói folyton fellázadnak, emiatt a Thulei expedíció késést szenved
- Az új borzalomfilmben, amiben Eddie Murphy játszik, egy atombombázó gép a Lánchíd tetejének van álcázva :-))bahh
- a MacGyver sorozat egyik epizódja az 56-os magyarországon kezdődik
- a Die Hard MCMLXXXX-ben az egyik főbűnöző magyar Stazi-ügynök
- A La Piovra c. filmsorozat (A Polip) MCXXDLLLLL-edik sorozatának végén?
- Sándor Mátyás Verne-kalandregény
- Talán a Lovakat lelövik ugye vagy mifene film is?
- stb.

Mil Mi-24 anyagom legalábbis több mint elegendő
MD-500 ehhez viszont nincs, csak egy tűrhető amatőrfénykép

[szerkesztés] Emótikon :-)))))

Basic examples

The following examples all use the basic form, but each of them can be transformed to be rotated, to lose the dash and/or to replace the eyes symbol.

 :-)                smile
 :-(                frown: sadness or sympathy
 :-/                somewhat unhappy/discontent
 :-|                serious
 ;-)                wink
 :->                a smug grin
 :-D                wide grin
 :-P or :-p         tongue sticking out: joke or sarcasm
 B-) or 8-)         has (sun)glasses: looking cool
 :-o or :-O         expresses surprise
 :-*                puckered lips: a kiss
 :-x                "I shouldn't have said that"
 :'-( or :'-)       shedding a tear
 X-D                laugh
 :o) or :o(         larger nose, usually means tongue-in-cheek
d:-)                baseball cap
 :-7                tongue in cheek (rare)
 :-9                licking one's lips (fairly rare)
 :-D~ or :-)...     drooling over you
 :-\/               big mouth (rar

these emoticons aren't rotated, they include the letter "o" for a human head, and slashes and backslashes for the arms.

o/ or \o         waving
o\ or /o         scratching one's head
/o\              despair
\o/              joy

^_^ or ^.^                 smiley
~_~ or ~.~                 content
`_^ or `.^ or 、_^         wink
>_< or >.<                 angry
^o^                        excited
\^o^/                      very excited (raising hands into the air)
*_* or *.*                 starry eyed (amazed)
-_- or -.-                 annoyed (trying to hide annoyance)
¬_¬ or ¬.¬                 focused at a particular person
;_; or ;.;                 crying
T_T or T.T                 flowing tears
o_O or O_o
 or O.o or o.O             confused surprise (one eye raised)
O_O or O.O                 big surprise
o.o or o_o                 blank stare
@_@ or @.@                 confused
>_0 or 0_<                 flinching, ouch!

[edit]

Complex examples

=^.^=                 blushing, or a cat face (mischievous)
<<@_@>>               drunk with vertigo
...~*.*~...           girl with braids weeping horribly
^_^; or ^.^;          small sweatdrop (embarrassed)
^_^U or ^.^U          huge sweat drop (anime-like)
^_^a                  scratching head
/*^_^*\ or /°^_^°\    Sailor Moon
/c|^_\\\              bishounen
<(¬_¬)>               focused at a person with ear-phones
d¬_¬p                 focused at a person with ear-shields gits
\(^o^)/               translated as "Wa--i!" or "Wow!"
                        - Historically was bonzai!
                        (The '\' & '/' are arms in this case.)

Other

<3                        Heart shape ( ♥ )
<333                      Same as previous, but with emphasis (less common)
---{-@                    Rose (variants are common)

Unicode includes several symbols that may be used as emoticons (although few people actually use them). See the table below:

name	character	codepoint
white frowning face	☹	U+2639
white smiling face	☺	U+263A
black smiling face	☻	U+263B

[szerkesztés] (Matematika)oktatási módszerek

Didaktikai paradigmák

empirista (nem empirikus!!!vagy igen?)
tudományorientált
- formalista
realisztikus

Didaktikai alapstílusok (nincs éles határ stílus és paradigma közt)

spirális körbejárás
történeties/"evolucionista"
heurisztikus (az empirizmus javítása?)
formalista, deduktív
feladatorientált (versenymánia etc.)

[szerkesztés] Magamnak írom, ne ijedj ha érthetetlen

[szerkesztés] Arisztotelész-cikk

(Szofista-szókratikus ellentét)

Szókratész csöppet sem túlzott, mikor saját magát jellemezve arra mutatott, hogy ő maga csupán egyvalamit tud: hogy szinte semmit sem tud. Kérdései megdöbbentő módon hozták felszínre azt a tényt, hogy az olyan mindenki által használt fogalmaknak, mint Jó, Szép, Fogalom, Ember, fogalmunk sincs a precíz értelméről. De könnyű belátni, hogy ide tartozik a köznevek 90%-a is.

Ez főleg két dolog miatt van így: -) a szavak jelentése vélhetően megállapodás szerinti; -) a dolgok változandóak.

Mutatható-e ki összefüggés Szókratész vagy Platón szerint e kettő közt?
Adott-e Sz. külön-külön megoldást valamelyikre Platón szerint?

Ez után jöhet a Kategóriákban a szubsztancia viszonylagossága utáni szöveg Platón, A, a sz-ák r-a (és a d m szerint valóban ők a kettő közti álláspontot foglalják el? Mit jelent a szubsztanciára nézve a materialista felf?) .

[szerkesztés] A kategóriák rendszere

A mű negyedik fejezetében tíz kategóriát különböztet meg:

szubsztancia (οủσία=uszia vagy τί εστι=ti eszti, önállóság, lényegiség, essentia);
mennyiség (ποσóν=poszón, quantitas)
minőség (ποιóν=poión, qualitas)
viszony (πρóσ τι=prosz ti, viszony, relatio)
hely (πού = pu, locus)
idő (ποτέ = poté, tempus )
helyzet (κεĩσθαι = keiszthai, situs)
birtoklás (⁾έχειν = ekhein, „van valamije”, habitus)
cselekvés (ποιεĩν = poiein, „hatás”, actio)
elszenvedés (πάσχειν = paszkhein, passio)

[szerkesztés] Folyamatábra séma

A S abc feletti folyamatábra séma (FÁS) (vagy programstruktúra?) formálisan egy irányított 5-csúcsszínezett (?) csúcscímkézett (?) gráf, melyen az 5 szín nevei :

start (kezdőpont)
let be vagy <- (értékadás)
test (elágazás)
loop (ciklus)
halt (végpont)

lehetnek; a címkék pedig kikerülhetnek: véges sok

relációjel
függvényjel
bemenő változó
munkaváltozó
kimenő változó közül.

Megkötések: startpontból pontosan 1 lehet, minek befoka nulla, kifoka 1; halt-pontból több is lehet (de nulla is), de befoka 1, kifoka 0. A loop-pont befoka véges, kifoka szintén nulla. A testpontok kifoka pontosan kettő (Igaz/Hamis). A többi elem kifoka és befoka véges.

Ugye sejthető már, hogy egy ilyen FÁSt hogyan fogunk interpretálni. Hát nem úgy! Mert matematikai intrepretáció is létezik:

Egy I interpretáció: D nem üres alaphalmazon minden n-változós függvényjelhez egy Dⁿ->D függvényt rendelünk (ha n=0, akkor egy D-beli elemet); relációjelekhez pedig egy Dⁿ->{0,1} predikatív leképezést (n=0-ra egy elemet az 1/0 közül). A P=(S, I) az S FÁS I interpretációjával adódó program egy D^a->D^c típusú parciális függvényt számít ki (a a bemenő változók száma, b a munkaváltozók száma, c a kimenő változók száma).

Kitüntetett szerepe van az ún. Herbrend-interpretációknak.

Megjegyzés: azért kell a séma utótag, mert nem egy folyamatábra sémájáról van szó ("folyamatábra-séma"), hanem olyan sémáról, ami egyben folyamatábra is, megkülönböztetendő más programstruktúrákat leíró sémáktól. (def.? programséma? vagy programstruktúra?). A pszeudokód-program is programséma?

Programsémák mint a programok szerkezeti vázai. A programsémák fôbb típusai: folyamatábra sémák, while-sémák, rekurziósémák, s néhány további, speciális típus. Interpretációk. Programok mint interpretált programsémák. Herbrand-interpretációk. Minden számítás elvégezhetô alkalmas Herbrand-interpretációban is. Egy következmény: a programsémák ekvivalencia-, megállási- stb. tulajdonságait elég Herbrand-interpretációk körében vizsgálni. Folyamatábra sémák while-sémává transzformálásának kérdései. Folyamatábra sémák néhány eldönthetetlen, sôt parciálisan sem eldön

10. félév, heti 2+0 óra

A lineáris programsémák osztálya beletranszformálható a folyamatábra sémák osztályába. A rekurziósémák körében sem az ekvivalens folyamatábra séma létezése, sem a nemlétezése nem parciálisan eldönthetô. A különbözô programséma típusok kifejezô erejének szélesebb körô összehasonlítása. Egy szubrekurzív programozási nyelv s a belôle származtatott Meyer-Ritchie hierarchia. Összefüggés a programok szerkezeti és môködési bonyolultsága között a Meyer-Ritchie hierarchiában. A programok hosszúságának illetve môködési bonyolultságának Blum-féle általános, absztrakt mértéke. Valamely szub

Ez már érthetőbbé teszi (?) talán.

[szerkesztés] Anyag matroidelmélet cikkhez

[szerkesztés] A mohó algoritmus

A gráfelmélet különféle mohó algoritmusokat ismer az élsúlyozott gráfok körében megfogalmazott minimális feszítőfa-probléma megoldására. A problémának különféle változatai ismertek, pl. adott egy $G = (V, E)$ irányítatlan és összefüggő gráf, és egy $h:E \rightarrow \mathbb{N}$ pozitív egész értékű hosszfüggvény; és feladatunk élek olyan halmazának megkeresése, mely összeköti a gráf minden csúcsát, és az élek hosszainak összege minimális. E probléma megoldható egy mohó algoritmussal, amely minden lépésben megvizsgálja az E elemeit, megkeresi a legkisebb hosszúságút, és azonnal hozzáveszi ezt a megoldáshalmazhoz, ha ez a hozzávétel nem rontja el a megoldáshalmaz azon tulajdonságát, hogy feszítőfa lehessen a gráfban (ez különféle algoritmus-invariánsok kiszámolásával ellenőrizhető).

Súlyozott matroidokra hasonlóan definiálható – pszeudokódban – egy mohó algoritmus, mely minimális súlyösszegű bázist keres:

Tétel: A matroidok mohó algoritmusa mindig talál egy optimális bázist.

A matroidok története:

Whitney gráfelméleti kutatásai
- Síkgráfok, síkra rajzolt gráfok, síkrarajzolt gráfok duálisa
- Absztrakt duális fogalma és definíciójának ekvivalensei
- Absztrakt duális létezésének kérdése
Van der Waerden algebrai kutatásai
- Lineáris függõség, algebrai függõség
- A lineárisan és algebraileg független rendszerek tulajdonságai
Birkhoff kutatásai a különbözõ geometriák altér hálóival kapcsolatban
Edmonds kutatásai a mohó algoritmus mûködésével kapcsolatban

[szerkesztés] Anyag a sztoikus logikához

Több mint kétezer éve Arisztotelész logikája majdnem teljes uralmat gyakorolt a terület felett, úgyhogy Immanuel Kant mondhatta >> Megjegyezhető hogy a mai napig ez [a logika] egy lépést sem tudott tenni előre, szóval minden tekintetben úghy tarthatjuk, teljesen zárt és tökéletes <<. De 50 évvel Kant szavainak leírása után olyan felépítés kezdődött meg, melynek sikerült a logikát a matematika bármely más ágához hasonlóan adeqáttá és exakttá tenni. Az előrehaladásban jó sok lépés tette azt, hogy egy mai logikát tanuló ifjonc alig találja A. említését, legfeljebb a tk.-e történelmi tárgyú lábjegyzetekben.

Ám ha alaposabban tanulmányozták volna az ősi szövegeket, az A.-i dominanciaperiódus jóval korábban véget ért volna.

Zénóról, a Sztoikus iskola megalapítójáról mondják befolyásolva lenni elsődlegesen két szókratikus filozófiai iskolától, a cinikusoktól és a megaraiaktól. A cinikusoktól vette erkölcsi tanításait, a megaraiaktól a logikát. Az utóbbival foglalkozunk csak.

A megarai iskolát Eukleidész (aki nem azonos a híres gemoéter Eukl(e)idésszel), Szókratész követője és talán(?) Platón idős kortársa(?) alapította. Euklidesz követői, tanítványai közt volt Eubulidesz, a híres, akinek néha a hazug paradoxont tulajdonítják (bár hagyományosan gyakoribb epimenidésznek), Ichtyas, Euclides követője az iskola fejeként, és korinthoszi Thraszümakhosz, akit elsősorban mint Stilpo0 mesterét ismernek. Stilpo, Aristoteles kortársa, tanítóként/előadóként nagy reputációt élvezett. Feltétlezeik, hogy cinikus befolyást kapott. Leghíresebb tanítványa Zénón (nem azonos a szintén paradoxonairól híres eleai Zénónnal), a sztoicizmus alapítója. A Megarai iskola másik fontos ágát képviseli Eubulidesz, Apollonius Cronus, Diodorus Cronus, és Philón (aki azonos-e az alexandriai Philón híres héber filozófussal?) Az utolsó kettő fontos a sztoával kapcsolatban, főleg kondicionálisaik igazságfeltételei miatt. Diodorus, Iassusi (Kária) születésű, Alexandria bíróságai?(court/part?mifene?) Ptolemaios Sótér alatt. Második vagy csúfneve, Cronus, "vén marha" (old fool) különféleképp van magyarázva. Egy változat szerint Ptolemaiosz adta neki, amikor egy királyi banqueten Stilpo által felvetett logikai problémát nem tudott megoldani. Azt mondják, annyira megviselte ez az eset, hogy hazamenvén, végrendeletét megírta és öngyilkos lett. Egy másik változat szerint tanára, Apollonius Cronos adta neki, mintegy családnévként, mivel annyira megbecsülésére méltónak tartotta. Az igazsághoz valószínűleg az utóbbi változat áll közelebb, mivel Diodorus nagyon ünnepeltnek számított az antikvitásban több leíró szerint, akit csak úgy neveztek: "A Logikus", sőt "A Leglogikusabb" (dialektikw'tatos). Diodorus már valóban családnévként viselte, és öt leánya is örökölte, akik szintén logikusok voltak.

[szerkesztés] Kiszámíthatóságelmélet

[szerkesztés] Algoritmus

Na jó, akkor megpróbálom összegyűjteni az algoritmusfogalom eddigi variációit:

rekurzióelmélet, Kleene-kiszámíthatóság
automaták
- Turing-gép, Turing-kiszámíthatóság
- RAM-gép, RAM-kiszámíthatóság, regisztergép stb. általában automataelmélet
- ezek nemdeterminisztikus változatai: ne feledkezzünk meg a Markov-láncokkal leírható nemdeterminisztikus Markov-automatákról sem, ha már a ND-gépeket is idevesszük
Markov-algoritmusok és hiperkalkulusok
transzformációs, és különösen generatív nyelvtanok, formális nyelvtan, asszociatív kalkulus;
programsémák: folyamatábra séme, while-séma, rekurzióséma stb.
gráf-keresőrendszerek
játékreprezentáció
mesterséges neuronhálók
Boole-kapuhálók, döntésfák

Hehehe. Van egy jópár. Állítólag eddig több mind (1?)30-féle kiszámíthatóságdefiníciót alkottak, hogy megdöntsék a Ch-T-hipotézist, ami nem sikerült.

[szerkesztés] Bonyolultság

Turing-gépekre megfogalmazva, az algoritmus a következő szempontokból lehet bonyolult:

felépítési (C): ezt Turnig-gépen nehéz értelmezni. A Boole-kapuhálózaton a kapuk darabszáma adja C-t.
tárbonyolultság (M):
- teljes: a számítási eljárás során hány cellát vizsgál végig.
- valódi: valahogy ki lehet szelektálni a valójában nem relevánsan használt, csak input-információ tárolására szolgáló cellákat, de a képletre nem emlékszem, valaminek az infimuma volt, talán?

Ja. Kétszalagos gépekre kell értelmezni!

időbonyolultság (T): hány lépést kell végrehajtani a számítási elj. bef.-éhez. Ez a számításelm. központi problémája: P, NP, stb.
konfigurációs bonyolultság: tényleg van ilyen?

[szerkesztés] Bús Borg György

Őt nem szeressük, úgy láccik
mindenféle pimasz linket gyűjtögetünk rolla...
Bocsi a világtól Bushért
hasonló bocsánatkérés Tubitól: (Tubi bocsi a rohadt román koldusoktól, akik eleszik a kenyerünket)
- Jut eszembe, nem ártana egy cikk Ady Endréről. A Nekünk Mohács kell eléggé betalál a közepibe!

[szerkesztés] Jegyzet: Nem létező matematikai fogalom

Volt nekem egy Szilágyi Tivadar nevű analízistanárom, aki kijelentette, hogy a szürjektív függvény nem létező matematikai fogalom. Ezt részben röhögés, részben, a gyakorlaton, teljes értetlenség kísérte (a gyakorlatvezető részéről). Mindenki tudja ugyanis, hogy szurjektív függvények léteznek, és használják is őket.

Az igazság azonban az, hogy valójában Sz.T.-nak van igaza (ezt én már akkor is tudtam). Ha egy f:A->B függvényt veszünk, erről a definíció úgy szól, akkor ez egy adott függvény, amelynek értelmezési tartománya A, értékkészlete pedig B egy részhalmaza. Ha veszünk egy másik C halmazt, és f:A->C alakban adjuk meg (ha C-nek még mindig részhalmaza az értékkészlet); akkor ez teljesen ugyanaz a függvény. A függvény ugyanis Df×Rf egy adott részhalmaza, és semmiképp sem változhat meg attól, hogy Rf helyett B-t vagy C-t mondunk. Egyszerűen nincs hatása rá a B halmaz megválasztásának (mindaddig, míg RfC_B). Ha B-t Rf-nek választjuk, a függvény szurjektív, ha meg bővebbnek, ugyanaz a függvény már nem szurjektív. Tehát egy függvény nem lehet sem szürjektív, sem nem szürjektív, hanem valóban a B halmazba vagy B halmazra képező; vagy hozzá kellene tenni, hogy a B halmazon szurjektív.

A dolog nyitja ismét az ELTE matematikusainak rendkívüli slendriánságában van (tisztelet a kivételnek), és abban, hogy sokszor nem ismerik tudományuk történetét. A Bourbaki-csoport vélhetően egészen másképp definiálta a függvényfogalmat ugyanis, és abban a felépítésben a szurjektív függvény fogalmának még volt értelme.

Nem mindegy tehát, hogy egy definíciót hogyan választunk meg. A túlzott egyszerűsítés értelmetlenné tehet teljesen alapvető fogalmakat is, erre a junktor definiálása {i,h}×{i,h}->{i,h} függvényként valószínűleg szintén jó példa (ha jól emlékszem, a levezetőrendszerek elméletében pl. a zéruselemet és egységelemet formálisan, értelmetlen és misztikus jelentésű szimbólumként kell bevezetni, holott egy normálisan megválasztott definíció segítségével definiálhatóként adódna).

Néha a túlzott formalizálás okoz bajt, néha ennek félbehagyása.

Az elsőrendű nyelv definíciójával kapcsolatban jutott eszembe mindez. Urbán valószínűleg didaktikai okokból nem említette a szintaxist, holott szerintem egyszerűen megoldható lett volna, ahogyén csináltam az Arisztotelész logikája cikkben.

[szerkesztés] Logikatörténet

[szerkesztés] Prearisztoteliánus logika

A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék, amelynek eredete a K. e. 5. és 4. század fordulója tájára keltezhető. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered; ugyanis a szónoktanoncok sokszor kaptak olyan gyakorlófeladatot, hogy egy rövid szónoklatban meggyőzően egy megadott kijelentés mellett, ennek végeztével pedig rögtön ellene érveljenek, azaz szavaik ellentétesek legyenek korábbi szavaikhoz képest. Az említett műtöredék a hamisság és az ellentmondás természetével foglalkozik, és lehet, hogy ez az első dokumentum, amely különbséget tesz egy állítás meggyőzőereje és igazságértéke között (Kneale, William és Martha: A logika fejlődése. Gondolat, Budapest, 1987. 26. o.). Platón és Arisztotelész művei, valamint más források is arra utalnak, hogy a helyes következtetés elveit már korábban is tárgyalták.

Nem titok, hogy logika tudománya egyértelműen humán ismeretterületekből, a görög szónoklattan (retorika) és a „vitatkozástan” (dialektika) gyakorlatából fejlődött ki, és eredetileg olyan, nem a szónoklat formájára és stílusára, hanem tartalmára épülő érvelési technikák kikísérletezésével foglalkozott, és ilyeneket tanulmányozoztt, melyekkel a a szónok kijelentései meggyőzően alátámaszthatóak, és az ellenérvek megcáfolhatóak. Eredetileg több köze volt hát a nyelvtanhoz és az alkalmazott pszichológiához, mint bármi más „objektív” tudományhoz.

[szerkesztés] Arisztotelészi logika

Hagyományosan Arisztotelészt tartjuk az első „objektív” értelemben vett, az addigi dialektikus logika szintjét meghaladó, „valódi” logikával is foglalkozó tudósnak (bár korai logikai művek, mint a fent említett Dissoi logoi, az ő működése előtt keletkeztek, a későbbi, újkori és legújabb kori logikát pedig sokkal inkább a sztoikus filozófiai iskola felfedezései és szemlélete határozzák meg). Arisztotelész fő érdeme volt, hogy a logikát, bár szavaiban még az érvelések elméleteként kezelte, jócskán „megszabadította” pragmatikus és szubjektív vonatkozásaitól - bár nem teljesen - és az érvelés meggyőző ereje helyett a mondatok igazságára, a pszichológia helyett a nyelvtanra kezdett koncentrálni.

Arisztotelész számos logikai művet írt, a leglényegesebbeket i.e.365 és i.e.340 között vagy ekkörül. Logikai műveit később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el.

A kijelentéslogika alapvető felfedezései tőle származnak: felfedezte az igazságértékek (a mondatok igaz vagy hamis voltának) alapvető jelentőségét, és kimondta a kétértékű logika (a mondatokat a két igazságérték - igazság, hamisság - szempontjából vizsgáló elmélet) alapvető törvényeit, az ellentmondásmentesség és – nem egészen a később használt formában – a kizárt harmadik törvényét (ld. az arisztotelészi logika c. fejezetet).

A korabeli görög bölcselet és közgondolkodás egyik központi fogalmá vált érvelés fogalmát tudományos vizsgálat tárgyává tette, ezáltal a bizonyítás klasszikus elmélete, a szillogisztika (szillogizmus kb. azt jelenti, következtetés) kidolgozója lett. Eredményei annyira jelentősek, hogy csak kétezer év múlva történt igazán jelentős változás a logika történetében, a matematikai logika megszületésekor, ami George Boole, Ernst Schröder és Gottlob Frege nevéhez fűződik (lásd a formális logika és matematikai logika c. fejezeteket).

Nem kis részben Arisztotelész érdeme tehát, hogy a logika pragmatikus társadalomtudományból objektív tudománnyá változott. A pontosság kedvéért két dolgot kell hozzátennünk:

Arisztotelész a logikát nem tartotta a szó szoros értelmében vett tudománynak; nem is sorolja fel a tudományok között, amikor azokat rendszerezi (ld. az arisztotelészi tudományrendszer felépítéséről írottakat (http://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztotel%C3%A9sz#A_tudom.C3.A1nyok_arisztotel.C3.A9szi_rendszere)). Metafizika c. könyvében, melyekben felsorolja az összes tudományok rendszerét, a logika nem szerepel, de nem feledékenységből, hanem mert a rendszerezés szempontjai kizárják. Arisztotelész szerint a logika éppen annyira nem tudomány, elsajátítása éppen annyira nem tudományos tevékenység, mint ahogyan az anyanyelv elsajátítása sem az. A logika csupán eszközt jelent a tudományok megalapozásához és rendszerezéséhez, utat mutatva a tudósnak a helyes gondolkodás útján végzett megbízható elméletalkotáshoz. Maga a logika szó sem szerepel Arisztotelész műveiben, ez a kifejezés csak Cicero korában kezdett elterjedni, és akkor is inkább a dialektikát értették rajta. Arisztotelész e szó helyett mindenütt az „analitika” kifejezést használja. Az első szerző, aki dokumentálhatóan a mai értelemben, a „formális logika” értelmében használja e szót, az i.sz. 200 körül élt Arisztotelész-kommentátor, aphrodisiasi Alexandrosz.
A görög sztoikusok is jelentős hozzájárulással szolgáltak a kijelentéslogika fejlődéséhez, erről azonban még kevesebbet tudunk jelenleg, mint Arisztotelészről.

Gottlob Frege jénai matematikust tartjuk a formális logika első teljes értékű elmélete kidolgozójának, ő a Begriffschrift (Fogalomírás) c. művében fektette le az új logika alapjait. Kidolgozta a kétértékű logika egy axiomatikus jellegű rendszerét, és végleg megszabadította bizonyos szónoklattani és nyelvtani esetlegességektől is. Elméletén belül Arisztotelész logikai elmélete formálisan rekonstruálható, tehát Frege elmélete e tekintetben nem cáfolja, hanem általánosítja Arisztotelészt. Az elméletek mögé képzelt jelentés, az a mód, ahogyan a formulákat kiolvassuk, köznyelvre fordítjuk, tudákoskodó kifejezéssel az ontológiai interpretáció azonban nem feltétlenül ugyanaz.

Történetileg az euro-atlanti civilizációkörön belül a logika tudományának fejlődése négy nagyobb korszakra osztható: 1. Antik kor - Arisztotelész és a sztoikusok, a tradicionális logika megalkotása; 2. Középkor - a skolasztikus logika, az arisztotelészi hagyomány folytatása;

Ezután hanyatlás következett, a korábbi elméleteket elfelejtették, és „arisztotelészi logikának” valami olyan, végletekig egyszerűsített és átértelmezett „kisiskolás” tant neveztek, aminek Arisztotelészhez nem sok köze volt;

3. Újkor - a modern szimbolikus logika vagy formális logika létrejötte, 4. Huszadik század - a posztmodern, a tradicionális logika törvényeit megtagadó vagy már-már a tagadásig általánosító elméletek (intuicionizmus, fuzzy logikák, kvantumlogika) születése.

A logika történeti kapcsolatát más tudományágakkal ld. fent („A logika kapcsolata más tudományágakkal” c. fejezetben).

A logikával foglalkozó fontosabb tudósok és -csoportok: Arisztotelész, megarai filozófia, sztoikusok, Aquinói Szent Tamás, skolasztikus filozófia, Albertus Magnus, Filippus Hispanus (azaz XXI. János pápa), Gottfried Wilhelm Leibniz, Immanuel Kant, George Boole, Ernst Eberhard Schröder(?), Auguste de Morgan, Charles Sanders Peirce, Gottlob Frege, Bertrand Russell, Alfred North Whitehead, bécsi kör, Kurt Gödel, Ludwig Wittgenstein, David Hilbert, Alfred Tarski, Jan Lukesiewicz, lengyel iskola, Alan Turing, Alonzo Church, Neumann János, Hermann Weyl, Luitzen Brouwer, L. Zadeh, Péter Rózsa, Kalmár László.

[szerkesztés] Modális logika

Az ATNEXT operátort F. Kröger vezette be 1984-ben (F.Kröger: A generalized nexttime operator in temporal logic; Journal of Computer and System Sciences, 29(1) 80-98, 1984); [1].

[szerkesztés] The Chemical Brothers

[Görögül]

A w:en:The Chemical Brothers, rövidebben Chemical Brothers egy angol elektronikus zenét játszó duó, tagjai Tom Rowlands és Ed Simons. Kezdetben „The Dust Brothers” néven nevezték magukat, az amerikai hasonnevű (Dust Brothers) együttes után, , de mikor népszerűségük és ismertségük növekedni kezdett, és fennált a név bitrolásából eredő jogi konfliktus veszélye, 1995-ben megváltoztatták a nevüket. A Prodigyvel, Fatboy Slimmel és más, hasonló irányzatot képviselő zenekarokkal aegyetemben ők voltak a big beat-nek elkeresztelt elektronikus zenei műfaj megteremtői.

[szerkesztés] Történet

[szerkesztés] Háttér

Ed Simons Herne Hill-ben (Dél-Londonban, Angliában született in 1970-ben, anyja ügyvéd (apja Ed gyermekkorában általában a családtól távol kalandozott). Edet már ekkor érdekelték nemcsak a repülők, hanem a zene is. Iskoláit Allays-ben, Dél-Londonban végezte, és 11 O level-lel és 3 A-level-lel fejezte be. 14 éves korában őt is megragadta a hip-hop illetve az újabb elektronikus jellegű irányzatok, törzsvendége volt a The Mud Clubnak. Kedvenc zenekarai közé tartozott két Manchesteri együttes, a New Order és a The Smiths (mindkettő erősen New Wave-es hatásokat is mutat). Ez a tény döntő szerepet játszott abban, hogy Ed a Manchesteri Egyetemre menjen, ahol középkori történelmet tanult.

Egy másik tanuló Simon osztályában Tom Rowlands volt. Ő 1971-ben született, Kingston-Upon-Thames-ben. Apja világosító volt (lighting cameraman). Még nagyon kicsi volt, mikor családja Henley-be költözött. Később Reading-ben járt iskolába. Gyermekkorában lett Skócia és különösen az ottani dudák megszállotja [ti. a zeneszerszámoké, ugyebár]. De később másféle zenék után is érdeklődni kezdett -kezdeti kedvencei pl. az "On what a lovely war"-soundtrack,aztán a 2-Tone, aztán tízes éveinek elején olyan szintipop-csapatok, mint a Heaven 17, a Kraftwerk és a Cabaret Voltaire, későbbi években a The Jesus and Mary Chain. Az első Public Enemy albumot úgy írta le, mint ami megváltoztatta az életét, és úgy gondolta, a "Miuzi Weighs a Ton" az általa addig hallott legnagyszerűbb felvételek egyike. Hip-hop lemezek gyűjtésébe kezdett olyan szerzőktől, mint Eric B és Schoolly D, de a My Bloody Valentine-nek is nagy rajongója volt. Az iskolát 9 O-level-lel és 3 A-levellel végezte. Eldöntötte, hogy Manchesterbe megy további tanulásraaz ottani zenei élet (különösen a Hacienda) miatt.

[szerkesztés] Wikipédia hipotetiko-addikciós indexek (december)

Stephan Kühn
- a: 33603/686 = 48,98;
- o: 5664/686 = 8,26
Ram-man
- a: 44105/822 = 53,66
- o: 3758/822 = 4,57
Maveric149
- a: 39467/1071 =36,85
- o: 24323/1071 = 22,71
Millisits
- a: 3140/236 = 13,3
- o: 543/236 = 2.3
Gubb
- a: 4601/262 = 17,56
- o: 2338/262 = 8.92

[szerkesztés] T.W és KLF

The wild and tempestuous life of this country crooner saw her stand by many, many men - she was married a whopping five times including a 44-day marriage to estate agent Michael Tomlin. Then there was the violent kidnapping, threats to herself and her children, mysterious fires at her home and on her tour bus, numerous burglaries and bankruptcy to boot. So it probably seemed like a walk in the park when she got it together with those eccentric money-burning oddbods Jimmy Cauty and Bill Drummond of the KLF. Their 1992 track 'Justified & Ancient' winged it up to the staggering heights of No.3, where her warbling tones combined with electronic wizadry to make mad-old-lady magic! [2] [3]

[szerkesztés] Várkonyi Nándor - "a magyar Däniken"?

El ne felejtsem ezt majd valahogy becsempészni a Sziriat oszlopai c. cikkbe. Mert nekünk még a Danikenünk is olyan, mint Szent-Györgyi Albertünk vagy Teller Edénk - tudományos. És igaza van. Gubb ✍ 2005. szeptember 22., 19:25 (CEST)

A vallástudomány, a hermeneutikus vagy okkult stúdiumok általában kikerülik a tudományosnak nevezett modern evolucionizmust. A példa kedvéért Mircea Eliadét, a vallástörténészt idézzük: "A mítoszban az igazi történelem, a conditio humana történelme hagyományozódik át. A mítosz tehát tartalmazza mindenfajta viselkedés alapelveit és példáit." Várkonyi azonban más úton jár. Megkeresi a "tudomány" premisszáit, állításait, következtetéseit - ami jóval rögösebb és cseppet se veszélytelen út, se szellemi, se egzisztenciális értelemben. Viszont esszenciájában hordozza a teljesség igényét.

Amikor cenzúrát még a "tudomány" nevében is gyakoroltak, Várkonyinak ki kellett hagyni a könyvéből azt a két hivatkozást, ami az első kiadásban a legnagyobb port verte fel:

- A Föld által befogott, majd rázuhanó, kozmikus katasztrófát eredményező Kainohold elméletét, amit Paul Hörbiger nyomán ismertetett.

- az ember emlékezetelőtti régiségű zoomorf formáinak a létezésére vonatkozó, Edgar Dacqué alapján kifejtett tanítást.

Közben pedig zavartalanul kiadták Daenikennek a hasonló tartalmú "tudományos ponyváit". Igaz, hogy azok ateisták. De az érdekes az, hogy közben mindinkább elfogadja a tudomány, hogy nemcsak kövek hullhatnak az égből, mint azt hajdan a Francia Akadémia által kigúnyolt picardiai parasztok észlelték, hanem netán bolygók is, ami akkora katasztrófa, hogy a dinoszauruszok is kihalhatnak tőle. (Az örökkévalóság szemszögéből kockázatos dolog cenzúrázni...)

Az "elsüllyedt kontinensek", mint a civilizáció bölcsői - Atlantisz, Gondvana, a "déli földrész", Mu, a Csendes-óceán hajdani földdarabja is némileg más színben tűnnek fel, mióta a geológia alapja a lemeztektonika lett, annak a Wegenernek a nyomán, akit éppen Várkonyi Nándor ismertetett először minálunk, és kit tudományos gúnykacaj fogadott, midőn a húszas években előjött a kontinensek úszásának az elméletével. A "déli kontinens" például 100-150 millió évvel ezelőtt valóban létezett, ez szakadozott szét a mai formájukban ismert (szub)kontinensekre, és az indiai pajzs innen kezdte meg vándorútját Ázsia felé. (Várkonyi is beszél a dél-afrikai Natal és az indiai Dekkan geológiai rokonságáról.) Várkonyi elméletének végül is csak a kronológia marad gyenge pontja, mivel alapvetően kultúrdiffúziós érvei vannak a hajdani "őscivilizációkat" nevelő kontinensek mellett, viszont így az emberi történelem ezer és tízezer évei kerülnek szembe a geológia millió és tízmillió éveivel.

Forrás: Magyar Szemle

[szerkesztés] Növelő elem

növelő elemek: увеличительные элементы .

[szerkesztés] szabad prédák

Juhász Gyula (✝ 1937)
József Attila (✝ 1937)

[szerkesztés] .

Négy elmélet a mentális reprezentációról:

verbális szabályzás/kiegyenlítés, melyben a nyelv meghatározza vagy szabályozza gondolatainkat,
Perceptuális dominancia, a nyelv helyett képzetszerű struktúák teszik ezt;
Egyszerű kód vagy propoziciopnális modellek elmélete, melyben minden információt, érzékit és nyelvit, egy absztrakt, amodális kód reprezentál,
Kettős kódolás, melyben a nemnyelvi és nyelvi-verbális információk egyaránt szimbolikus formában kódolódnak, két különböző, egy-egyféle reprezentációra specializált, és referenciális relációk komplex szisztémája köti őket össze.

A jelen empirikus bizonyítékok súlya a kettős kódot támogatja.

Ötödik elmélet? However, psychoanalysis has implicitly accepted a mixed model-perceptual dominance theory applying to unconscious representation, and verbal mediation characterizing mature conscious waking thought.

A pszichoanalisták, mint Schafer, Spence, stb., szerint a valóság inkább konstruált, mint felfedezett, reflects the application of this incomplete mixed model.

The representations of experience in the patient's mind are seen as without structure of their own, needing to be organized by words, thus vulnerable to distortion or dissolution by the language of the analyst or the patient himself. In these terms, hypothesis testing becomes a meaningless pursuit; the propositions of the theory are no longer falsifiable; the analyst is always more or less "right."

Bucci W szerint az integrált kettős kód elmélete koherensebb elméleti keretet nyújt a psychoanalysisnak, mint a kevert modell, with important implications for theory and technique. In terms of dual coding, the problem is not that the nonverbal representations are vulnerable to distortion by words, but that the words that pass back and forth between analyst and patient will not affect the nonverbal schemata at all. Using the dual code formulation, and applying an investigative methodology derived from experimental cognitive psychology, a new approach to the verification of interpretations is possible. Some constructions of a patient's story may be seen as more accurate than others, by virtue of their linkage to stored perceptual representations in long-term memory. We can demonstrate that such linking has occurred in functional or operational terms--through evaluating the representation of imagistic content in the patient's speech.

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../g/u/b/User%7EGubbubu_Munka_8767.html"