Hongkong

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

中華人民共和國香港特別行政區
Hongkong, a Kínai Népköztársaság Különleges Igazgatású Területe

Hongkong zászlaja Hongkong címere
Himnusz: Az önkéntesek menete (a Kínai Népköztársaság himnusza)
Főváros	nincs 22°17′É’’ 08°K′1104’’
Államforma
- Főminiszter	Donald Tsang
Hivatalos nyelv	kínai, angol
- brit megszállás	1841. január 25.
- brit gyarmat	1842. augusztus 29.
- Kína kerülete	1997. július 1.
Terület
- Összes	1104 km² (.)
- Víz (%)	4,6
Népesség
- 2005-ös becslés	7 041 000  (97.)
- 2001-es népszámlálás	6 708 389
- Népsűrűség	6294,65 fő/km²
GDP	2005
- Összes	254,2 milliárd dollár (40.)
- Egy főre jutó	37 400 dollár
HDI (2004)	0,927 (22.) – magas
Pénznem	hongkongi dollár (HKD)
Időzóna	HKT (UTC+8)
Internet TLD	.hk
Hívószám	+852 (Makaóról 01)

Hongkong Különleges Igazgatású Terület (中華人民共和國香港特別行政區; ( kantoniul)^[1] ( mandarinul)^[2]) a Kínai Népköztársaság két különleges igazgatású területének egyike (a másik Makaó). A területet, amely több mint 260 szigetből áll, általában csak Hong Kongként ismerik, ám a régi angol nyelvű szövegekben Hongkongnak írták.

Egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak. Külön jogrendszere van, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai (továbbra is a baloldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik a Kínai Népköztársasághoz.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Lakosság 2.1 Nyelv 2.2 Vallás 3 Körzetei 4 Média 5 Képzés 6 Látnivalók 7 Filmgyártás 8 A város szülőttei 9 Jegyzetek 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

1997-ig városállam volt az Egyesült Királyság fennhatósága alatt. Ezután visszacsatolták a Kínai Népköztársasághoz, amelynek ma legfejlettebb része.

[szerkesztés] Lakosság

A lakosság az elmúlt 60 év alatt megtizenkétszereződőtt (1945-ös 600 000 főről 2005-re 7 millióra nőtt).

A lakosság 95%-a kínai. Jelentősebb kisebbség a fillipinó, az indonéz, a thai és az indiai. 30 000 amerikai, 20 000 kanadai, auszrál, brit, és 3000 német él még a városban.

[szerkesztés] Nyelv

A lakosság beszél angolul és kantoniul (a Tajvanon és Makaón is honos kínai nyelvjárásban).

[szerkesztés] Vallás

A lakosság többsége buddhista, 10%-a keresztény.

Kowloonban működik az anglikán St. John katedrális, illetve egy muzulmán mecset is.

[szerkesztés] Körzetei

Hongkong 18 körzetre oszlik:

1. Islands
2. Kwai Tsing (Kwai Chung és Tsing Yi)
3. North
4. Sai Kung
5. Sha Tin
6. Tai Po
7. Tsuen Wan
8. Tuen Mun
9. Yuen Long
10. Kowloon City
11. Kwun Tong
12. Sham Shui Po
13. Wong Tai Sin
14. Yau Tsim Mong (Yau Ma Tei, Tsim Sha Tsui és Mong Kok)
15. Központi és Nyugati
16. Északi
17. Déli
18. Wan Chai

[szerkesztés] Média

A városban formailag sajtószabadság van, bár hivatalos a kommunista Kína közigazgatása alá tarozik.

A város újságjaik főleg angol és kínai nyelven jelenek meg. South China Morning Post és The Standard (angolul), Ming Pao és Economic Journal (kínaiul).

A városban számos rádióállomás műkődik, a többségük kínai nyelven. A kormány ellenőrzi a szövegüket, tehát nem érvényesül a sajtószabadság elve.

A televíziók többsége kínai sugárzású.

[szerkesztés] Képzés

Az iskolakötelesség 6 és 15 év között van. A honkongiak 90%-a gimnáziumi képzésben részesül.

Állami egyetemek:

• Hongkongi egyetem
• Hongkongi kínai egyetem
• Hongkongi technológiai egyetem
• Politechnikai egyetem
• Hongkongi baptista egyetem
• Hongkongi városi egyetem
• Lingnan egyetem

További egyetem:

• Open University
• Shue Yan University

[szerkesztés] Látnivalók

• Állat és botanikus kert.
• Kowloon park
• Buddha kolostor
• Wong Tai Sin templom
• Óceán park
• Disneyland: 2005 szeptemberében nyílt

[szerkesztés] Filmgyártás

Az 1990-es években megnőtt a hongkongi filmek iránti kereslet. A már Hollywoodi filmek színvonalát elérő és sokszor túlszárnyaló filmek, melyekben Jackie Chan, John Woo is játszott, Hongkong hírnevét növelték.

[szerkesztés] A város szülőttei

• Li Ka-shing milliárdos, #10 Forbes "World's Richest People 2006", 18,8 Mrd. dollár
• Bruce Lee színész
• Jackie Chan színész

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ A kantoni kiejtés átírása: zung1 waa4 jan4 man4 gung6 wo4 gwok3 hoeng1 gong2 tak6 bit6 hang4 zing3 keoi1.
2. ^ A mandarin kiejtés átírása pinjinben: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó Xiānggǎng Tèbié Xíngzhèngqū.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

hivatalos oldal

	A Kínai Népköztársaság tartományi szintű közigazgatási beosztása
Tartományok: Anhui | Fujian | Gansu | Guangdong | Guizhou | Hainan | Hebei | Heilongjiang | Henan | Hubei | Hunan | Jiangsu | Jiangxi | Jilin | Liaoning | Qinghai | Shaanxi | Shandong | Shanxi | Sichuan | Yunnan | Zhejiang | Tajvan (Taiwan) - vitatott, a KNK saját tartományának tekinti Autonóm tartományok: Guangxi | Belső-Mongólia (Nei Menggu) | Ningxia | Tibet (Xizang) | Xinjiang Tartományi jogú városok: Peking (Beijing) | Chongqing | Sanghaj (Shanghai) | Tianjin Különleges Közigazgatású Régiók: Hongkong (Xianggang) | Makaó (Aomen)